Ha Berlin, akkor Currywurst, ha Brüsszel, akkor sült krumpli, ha Budapest, akkor leginkább lángos – Európa nagyvárosaiban szinte mindenhol találunk valamilyen tipikus helyi finomságot, amelyet turistaként gyorsan bekaphatunk.

Legutóbbi gyűjtésünkben inkább a helyi, klasszikus péksüteményekre koncentráltunk, ezúttal kicsit összetettebb ételek közül válogattunk. Akad a listán a magyar melegszendvicshez hasonló étel, amely a hetvenes évektől lett jellemző gyorsétele a lengyel utcáknak, de van a válogatásunkban olyan hagyományos, különleges termék is, mint a finn Karjalanpiirakka („HKT”), amely az EU eredetvédelmi oltalma alatt áll. Aki járt már valamelyik délszláv államban, azoknak a grillezett ćevapčići (vagy egyben sütve pljeskavicaként) biztosan ismerős, Brüsszelben járva a sült krumpli (pommes frites) kötelező – a helyi árusoknál sokszor 20-30 különböző helyben készített finom öntet közül válogathatunk.

Ti melyik kedvencetekkel egészítenétek ki mostani gyűjtésünket? :-)

Új kiállításunk a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) kezdeményezésére létrehozott, Tax Power elnevezésű tárlat az adófizetés elmaradásának hatásait és eredményeit mutatja be. A Ghánában, Kenyában, Libériában, Malawiban, Nigériában, Sierra Leonéban és Zambiában készült fotógyűjtemény szemmel láthatóvá teszi, hogy mivel jár, ha a vállalatok elkerülik az adófizetést. Az államkasszából hiányzó összeg komoly hatással van a központi költségvetésből finanszírozott szolgáltatásokra, például az iskolai oktatásra, kórházi ellátásra, illetve egyéb közszolgáltatások fenntartására.

A világ országai (EU-n kívül és belül egyaránt) eltérő adózási szabályokat alkalmaznak, amelyet sok nagyvállalat – törvényesen, vagy akár jogellenes módon – kihasznál. Ennek egy példája az adókulcsok különbözőségét, kiskapukat és joghézagokat kihasználó „agresszív adótervezés”, amellyel multinacionális vállalatok igyekeznek az adózást elkerülni. Ez a világ minden részén jelentős adóbevétel-kiesést jelent, az EU-ban jelenleg éves szinten kb. 50-70 milliárd euró veszteséget okoz az Európai Bizottság számítása szerint. A probléma még fokozottabban jelentkezik a fejlődő országoknál. A nagyvállalatok adóelkerülésének megszüntetése hatalmas segítséget jelentene a szerény bevételekkel gazdálkodó fejlődő országoknak, amelyeket az EU is támogat fejlesztési célú finanszírozása révén.



Az Európai Bizottság 2016-ban dolgozta ki anti-adóelkerülési csomagját, amelynek célja, hogy egységesítse, és uniós szintre emelje a nemzeti szintű adókikerülés-ellenes intézkedéseket. A csomag része egy külügyi stratégia is, amely a jó adóügyi kormányzás EU-n kívüli terjesztését és támogatását célozza. Az EU ebben különböző eszközökkel segíti a hatékony és fenntartható adórendszerek kiépítését. Emellett támogatást nyújt abban is, hogy az adókikerülés és a jogellenes pénzmozgások ellen ezek az országok hatékonyabban tudjanak fellépni. A stratégia bevonja a fejlődő országokat is az adóelkerülés ellen küzdő nemzetközi együttműködésbe. Ezzel megelőzhető, hogy a nemzetközi adórendszerben olyan gyenge pontok jöjjenek létre, amelyek lehetőségeket adnak a helyi társasági adók megfizetésének elkerülésére.

A témáról részletesebben a DemNet oldalán olvashattok, ahol „Az adómegnemfizetés 50 árnyalata” című, 2015-ben készült tanulmány kivonatát is letölthetitek.

A kiállítás megtekinthető: 2016. október 17-26., hétköznaponként 10:00 és 18:00 óra között
Helyszín: Európa Pont, 1024 Budapest, Lövőház utca 35.

Az emberben mindig ott a gonosz, és ott a jó is. Még ha a szituációk, a környezetünk, írott és íratlan normák befolyásolják is viselkedésünket, legtöbbször tudjuk kontrollálni, hogy mit hozunk a felszínre. Szabadon engedjük-e a gonoszt, vagy úgy döntünk, hogy a jó irányítja cselekedeteinket a mindennapokban, és aktívan teszünk-e azért, hogy mások életét – akár apróságokkal is – jobbá tegyük. Kevesen vizsgálták annyit az emberi lélek két oldalát, mint Philip Zimbardo, a híres szociálpszichológus, aki a Hősök Tere Kezdeményezés jóvoltából nemrégiben nálunk járt. A professzor Al Ghaoui Hesnával beszélgetve mesélt nekünk híres börtönkísérletéről, aktuális céljairól, valamit arról, hogyan próbál a magyarok gondolkodásába mindennapi hősiességet csempészni.

Philip Zimbardo szociálpszichológus és a hétköznapok hősei Al Ghaoui Hesnával, a magyar kreatívipar képzőműhelyeinek képviselői és a Deti Picasso egyedülálló grúz-magyar zenei formációja is vendégünk lesz októberben. Virtuálisan eljön hozzánk Marion Cottilard is a Dardenne fivérek egyik legutóbbi filmjével, a hónap végén pedig képzeletben Portugáliába utazunk egy csésze kávé erejéig – ilyen színes programokkal tervezzük feldobni a borongósan induló októbert.

Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon már július végén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell. Az itthoni gazdák idén mennyiségileg vegyes, minőségileg erős évjáratra számítanak, hasonlót várnak összeurópai szinten is.

Az európai sporthét kapcsán írásunkban annak néztünk utána, hogy élsport tekintetében mennyire eredményesek az európai nemzetek. Vajon mindenképpen a „legnagyobb emberanyagból dolgozó”, nagy lakosságszámú országok vezetik a listákat eredményesség tekintetében? A kicsit álnaiv kérdést egy litván kosaras, egy magyar vízilabdás vagy egy lengyel röplabdás biztos cáfolná, és az olimpia eredményeit vizsgálva is láttuk már, hogy ez nem mindig van így.  Most arra keressük a választ, hogy hol vannak érdekes eredmények, nem várt sikerek az egyes sportokban. Elsősorban a legnépszerűbb labdajátékokat tekintettük át, de pár egyéb sportágat is megvizsgáltunk.

Az Európa Pontot a legtöbben a rendezvényeinkről, programjainkról ismeritek személyesen, esetleg kérdeztetek már EU-tanácsadóinktól, a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről érdeklődtetek, vagy kutattatok a szakkönyvtárunkban. Ezen szolgáltatások mellett azonban sok általános és középiskolás diák is eljött hozzánk, hogy rendhagyó EU-tanóráinkon részt vegyen. Szeptembertől ismét várjuk az érdeklődő osztályok jelentkezését!

Robotlabor, levegő által hajtott gokartok, futás a Naprendszerben, okos kosárlabda, történelmi szabadulószoba – csak néhány példa arra, hogy mivel találkozhatunk ma, a Kutatók Éjszakáján.