Lassan úgy tűnik, az időjárás is őszre vált Magyarországon és Európában; javában zajlanak a szüreti mulatságok mindenfelé. Az idei szüreti szezon már július végén elkezdődött, amikor Ordacsehiben Európában elsőként leszüretelték a Csabagyöngyét, a szezon végéig pedig még jó pár hétvége hátravan. Aki még nem kóstolta az idei mustot, egy kis ideje még van rá, az első idei borokra azonban egy kicsit még várni kell. Az itthoni gazdák idén mennyiségileg vegyes, minőségileg erős évjáratra számítanak, hasonlót várnak összeurópai szinten is.
Európa a bor hazájaként bortermelésben mennyiség és minőség tekintetében is a legerősebb a világon – sehol annyi és olyan magas minőségű bor nem készül, és fogy el, mint az európai országokban. Évi 167 millió hektoliteres termelésével a világ össztermelésének közel kétharmadát adja kontinensünk. Az EU a maga eszközeivel is igyekszik a szektor versenyképességét világviszonylatban erősíteni, amelyre szükség is van: míg korábban ritkaságszámba ment, mára azonban szinte bármelyik hipermarket polcain találkozhatunk messzi tájakról (USA-ból, Dél-Amerikából vagy Ausztráliából) származó borokkal, amelyek árban mindenképp felveszik a versenyt a minőségi hazai borokkal.
Ehhez kapcsolódóan számos újítás is életbe lépett a bortermelésben, mint például az egységes címkézési szabályok bevezetése, az országok hasonló megközelítéseit egységesítő (az egyéb élelmiszerek oltalmi rendszeréhez hasonló) eredetvédelmi rendszer, a borok egységes minősítése. Ebben került meghatározásra, mi számít földrajzi jelzés nélküli asztali bornak (jelenleg az uniós össztermelés kb. 40%-a); oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bornak („OFJ” / tájbor) és oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott bornak („OEM” / védett eredetű bor). Magyarországon jelenleg 33 tájegység tartozik a legmagasabb minőségű OEM kategóriába a badacsonyi boroktól a villányi borokig; míg OFJ alatt jelenleg 13 nagy kategória létezik (pl. „dunántúli” vagy „Tisza völgyi”.) A borpiaci reformok pedig számos eredményt hoztak már, de továbbra is szoros együttműködésre van szükség a termelők közt, hogy az európai bortermelés a világ legjobbja maradjon a jövőben is.
Alábbi infografikánkban annak néztünk utána, hogy mely országok a legnagyobb termelői és melyek a legnagyobb fogyasztói a bornak – talán nem meglepő a mediterrán országok erős szereplése, de a sörben erősebbnek gondolt németek is ott vannak az élvonalban…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.