Megszoktuk, hogy használati tárgyainkat – mobileszközeinket, háztartási kisgépeinket, de még ruháinkat is – párévente lecseréljük. A biciklit, laptopot vagy sportfelszerelést sem használjuk átlagosan négy-öt évnél tovább. Mindezzel ugyan mozgásban tartjuk a gazdaságot, de az erőforrásokkal és nyersanyagokkal pazarlóan bánunk, a rengeteg korán eldobott holmi pedig szemétként csak a környezetet terheli. Van kiút: a körkörös gazdaság (circular economy) olcsóbb és fenntarthatóbban viselkedik benne a gyártó és a fogyasztó is. Az EU célja, hogy efelé terelje a jelenlegi túlfogyasztáshoz és túltermeléshez szokott európai gazdaságokat.

Sok anyagból sok szemét

Egy átlagos uniós polgár fogyasztási és vásárlási szokásaihoz jelenleg évente 13 tonna (!) nyersanyag kitermelése és felhasználása szükséges. Mindez csak ahhoz, hogy az általa egy év során használt tárgyakhoz megfelelő mennyiségű anyag álljon elő. A másik oldalon pedig egymaga átlagosan közel 5 tonna hulladék megtermeléséhez járul hozzá. A nyersanyagok végesek, jelenleg is sok anyagból behozatalra szorul Európa, a feleslegesen megtermelt szemét pedig hosszú távon mindenképp a környezetet terheli. Ráadásul sajnos Európa sok országában még mindig legjellemzőbben lerakóba kerül a hulladék (és nem újrafelhasználják vagy legalább elégetik).

A túlfogyasztáshoz sajnos a jelenlegi gyártók is nagymértékben hozzájárulnak: számos műszaki termék életciklusát rövidre tervezik, és az is tipikus, hogy úgy állítják össze, hogy alkatrészeik meghibásodás esetén nehezen legyenek külön-külön cserélhetők. Fogyasztóként pedig persze mi is általában hajlamosak vagyunk a széles kínálatból az olcsóbb terméket választani – ami gyakran jár együtt silányabb minőséggel.

Megosztásra épülő gazdaság, javíthatóság és javítás, hosszú élettartam

A túlfogyasztás ellen ugyanakkor lehet tenni. Az olyan eszközöket, amelyeket mondjuk évente csak párszor veszünk elő (mint a fúró, a fűrész, az elektromos csavarhúzó, a permetezőgép, vagy egyeseknél akár az autó) sokkal gazdaságosabb megosztani másokkal, és közösen használni, vagy akár beruházni rá. A megosztásra épülő gazdaságra (sharing economy) építve egyre több helyen jelennek meg közösségek és weboldalak szerte Európában. A közösségi biciklik (itthon a Bubi) épp ezt a modellt képviselik, de az autókat megosztó carsharing rendszer is működik – és állítólag robbanásszerű fejlődés előtt áll – Magyarországon. Európa számos országában ez tartós és nagyméretű háztartási eszközöknél is hagyományosan jellemző: egy tipikus stockholmi vagy brüsszeli lakásnak általában nem része a mosógép: Észak- és Nyugat-Európában a ruháikat gyakran viszik közösségi mosodákba.

Az elromlott termékeket, ha lehet, érdemes megjavíttatni. Svédországban például az állam adókedvezménnyel ösztönzi a vásárlókat, hogy ha valamijük elromlott, akkor azt inkább javíttassák, ne újat vegyenek helyette. A 2017-ben bevezetett szabályozás alapján a szerelési és javítási szolgáltatások áfáját radikálisan csökkentették, plusz a svédek jövedelemadójukból visszaigényelhetik a javításhoz szükséges munkaerő díjának felét is.

Emellett sok gyártó (jellemzően startup) ráállt, hogy célzottan hosszú életű vagy cserélhető alkatrészekkel / modulokkal elérhető tárgyakat tervezzen és készítsen. Ahogy a cserélhető alkatrészek és a termékek modularitása olcsóvá teszi a javítást és a változtathatóságot, úgy ez egyben egyre nagyobb marketingértékkel is bír. Az is segít, ha elérhetők a hosszú távú kölcsönzést (lízingelést) támogató üzleti modellek. Ha véget ér egy termék életciklusa, még akkor is ott a lehetőség, hogy valami új készüljön belőle: az újrahasznosítható anyagokból – upcyclinggal vagy recyclinggal – még másik hasznos tárgy születhet. Ha pedig ez már végképp nem megy, akkor marad a kuka. Ellentétben a kitermelni-felhasználni-kidobni logikával, a körkörös gazdaságban mindezen megoldásokkal a termékek nem csak egyszeri használatra készülnek.

Változás a fejekben és a szabályozásban

Ahhoz, hogy kilépjünk a túlfogyasztás ördögi köréből, több szinten kell változás. Egyrészt az emberek hozzáállásában, hogy ismerjenek fenntarthatóbb megoldásokat és éljenek velük. De az is kell hozzá, hogy a használati tárgyak változzanak: legyenek tartósabbak, és lehessen tudni róluk, hogy milyen élettartamra tervezték őket.

Mindkét szinten támogatja a változást az EU, a körkörös gazdasághoz kapcsolódó javaslatok már régóta szerepelnek az uniós intézmények napirendjén. A Bizottság 2015-ben elfogadott egy átfogó javaslatcsomagot, amely első sorban az újrahasznosításra koncentrált, számos intézkedés született azóta a témában. Az EP azonban ezeken is túlmenne: számos javaslatot fogalmaztak meg azért, hogy hosszabb élettartamú használati tárgyak kerüljenek a piacra, ezt ösztönözzék a termékek megtervezésénél, a nem eltávolítható részekkel bíró termékek gyártását be is tiltanák. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek várható életciklusáról.

Jó a környezetnek, jó a gazdaságnak – jó nekünk

Az, hogy a körkörös gazdaság jó a környezetnek, nem kérdés: jelen rendszerben évente másfél bolygónyi erőforrást használunk árutermelésre és a hulladék feldolgozására. De az EU szerint a körkörös gazdaság jó a foglalkoztatás és az iparág szempontjából is, mert a márkák értéke növekszik, ami jó a fogyasztóknak is, mivel szélesebb körű tájékoztatást kapnak, jó a javítóipar számára, amely növekedhet és több munkahelyet teremthet. Számítások szerint a modell akár 3,9%-kal is növelheti az EU GDP-jét azzal, hogy új piacokat és új termékeket hoznak létre, és értéket teremtenek a vállalkozások számára. Egyéni szinten pedig – amellett, hogy jót tesz a lelkiismeretünknek – sokat spórolhatunk, ha a körkörös modell megoldásait választjuk. Oszd meg, javítsd meg, hasznosítsd újra! :-)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Decemberben adják át az Európai Parlament emberi jogi díját, ezért a hónapban mi is kiemelten foglalkozunk az emberi jogok kérdésével és a Szaharov-díjjal. Vendégünk lesz a díj egyik korábbi kitüntetettje, az Iszlám Állam rabszolgatartásának egyik túlélője, Lámia Adzsi Bassár. Emellett még az oktatás és az EU legsikeresebb mobilitási programja, az idén harmincéves Erasmus kerül középpontba – ellátogatunk a legnépszerűbb Erasmus-városokba, és a kiemelkedően teljesítő észt oktatási rendszer titkát is megpróbáljuk megfejteni.


A hónap első rendezvénye, 6-án Egy csésze Európa sorozatunk rendhagyó estje lesz: ezúttal nem egyetlen város vagy ország lesz a célállomásunk, hanem mindjárt három: London, Párizs és Sevilla, de még többről is lesz szó. Milyen az élet ezekben a városokban, ha az ember egyetemistaként pár hónapra utazik oda? És milyen Németországban, Olaszországban, Svájcban, Portugáliában? A harmincéves Erasmus programhoz kapcsolódóan szó lesz arról, hogy ezek az országok mennyire fogadták be a magyar diákokokat, és mit tanultak a magyar diákok külföldön a helyiektől. Mire elég az ösztöndíj? Mit hoztak haza a diákok? Többek között erről is kérdezi a vendégeket az est házigazdája, Szederkényi Olga. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz (egycseszeeuropa@gmail.com) kötött.

Mindjárt másnap egy egészen különleges filmet mutatunk be filmklubunkban: a tavaly Lux-díjra jelölt francia-svájci animációs film, az Életem Cukkiniként (Ma vie de Courgette) lesz látható. A film egy kisfiú, Cukkini szemszögéből mutatja be a gyermekotthonok világát. Senkit ne tévesszen meg, hogy animációs filmről van szó: a forma talán a gyerekekhez áll közelebb, de a film egyáltalán nem (csak) gyerekeknek szól: „megrázóan induló, de mégis magával ragadóan optimista történet arról, hogy néha a sötét verem mélyéről is kilátni a napsütötte sávig”. A film 2016-ban döntős volt az Európai Parlament Lux-filmdíjáért, 2017-ben pedig Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs film kategóriájában. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal Gyárfás Dorka beszélget.

December 11-én az észt oktatási rendszer csodájának járunk utána. Vendégeinkkel arra keressük a választ, hogy minek köszönhető a kis balti ország rendre kiemelkedő szereplése a gyerekek általános képességeit felmérő PISA-teszteken. A beszélgetésben szó lesz a hazai és észt pedagógiai módszerekről, és arról, mi kell ahhoz, hogy hosszú távon is használható tudást szerezzenek a fiatalok az iskolában. A programot a Magyarországi Észt Intézettel együttműködésben szervezzük.

December 13-án, épp aznap, amikor az Európai Parlament plenáris ülésén átadják az idei év kitüntetettjeinek, a venezuelai demokratikus ellenzék képviselőinek az EP emberi jogi díját, az Európa Pontba az egyik tavalyi díjazott, Lámia Adzsi Bassár érkezik. Adzsi Bassár és Nádia Murád a jazidi közösség jogaiért küzdenek, amióta kiszabadultak az Iszlám Állam fogságából. Adzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt családja segítségével végül sikerrel járt. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsára hívja fel a figyelmet, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz (regisztracio@eu.hu) kötött.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az emberi jogok védelme az EU egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését a közösség számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament 1988 óta jutalmazza a szabadságjogok védelmezőit a Szaharov-díjjal. A díjjal azoknak a kivételes személyiségeknek vagy csoportoknak a tevékenységét ismerik el, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díj egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és az emberi jogok megsértésére világszerte.

Az idei díjazottak: a Nemzetgyűlés és a Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) névsorában szereplő valamennyi politikai bebörtönzött

Az Európai Parlament döntése alapján 2017-ben a díjat a venezuelai demokratikus ellenzék és az ottani politikai foglyok kapják. Venezuelát az elmúlt években politikai válság uralja. A hatalmon lévő párt folyamatosan korlátozza a jogállamiságot és alkotmányosságot. A helyi Legfelsőbb Bíróság 2017 tavaszán alkotmányellenesnek nyilvánította a demokratikusan megválasztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt, a jogalkotási jogkört pedig átruházta magára. Ezzel súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A venezuelai biztonsági erők többször is brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben. Az ellenzéki tüntetéseken több mint húszan életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint számos személyt, ellenzéki vezetőt – köztük Leopoldo López ellenzéki vezetőt; Antonio Ledezmát, Alfredo Ramost (Iribarren) és Daniel Ceballost (San Cristobal), Caracas korábbi polgármestereit; Yon Goicoechea, Lorent Saleh, Alfredo Ramos és Andrea González ellenzéki politikusokat önkényesen letartóztattak. A politikai foglyok között spanyol állampolgárok is vannak. Az Európai Parlament és a Foro Penal Venezolano információi alapján 2017 eleje óta több mint 130 ellenzékit gyilkoltak meg, és több mint 600 személyt börtönöztek be önkényesen Venezuelában.

A Foro Penal Venezolano vezető emberi jogi szervezet Venezuelában, amely ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a rászorulóknak, akiket feltételezhetően önkényesen letartóztatnak, megkínoznak, vagy akikkel szemben a tiltakozó megmozdulások során ok nélkül erőszakot alkalmaznak.

A díj odaítélése

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerést. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Szederkényi Olga többek között erről is kérdezte vendégeit Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, ahol az egyik idei európai kulturális főváros, Aarhus ürügyén négy év után ismét Dánia került a középpontba. Az EU legboldogabb országa, Dánia titka nem a „boldogságbogyókra” és nem is kizárólag a mára Dánián kívül is divatos hyggére vezethető vissza. Sokkal inkább olyan értékekre, amelyek a dán társadalom alapkövei – derült ki a vendégek válaszaiból.

Dánia: ahol kevés embernek van túl sok, de még kevesebbnek túl kevés

Az est első vendége, Kirsten Geelan, a Dán Királyság nagykövete Aarhusban született. A tengerparti város gondosan őrzi hagyományait – ez tükröződik például a Den Gamle By-n, azaz az Óvároson. Ez tulajdonképpen egy hatalmas skanzen, amely az előző évszázadok dán városi életének állít emléket 75 házával, és amely a maga nemében az első volt a világon. A skanzen rengeteg interaktív programot kínál – ahogy Aarhus múzeumai általában –, bevonja, átélhetővé, személyesen megtapasztalhatóvá teszi a bemutatott témákat. Híres még Aarhus különleges kortárs gyűjteménnyel rendelkező művészeti múzeuma, de találhatunk itt a nőknek is múzeumot, a Moesgard múzeumnak pedig egyedülálló őskori gyűjteménye van.

A város ugyanakkor nemcsak hagyományokban erős, de emellett nagyon fiatalos is, és ez nemcsak egyetemének köszönhető. Ez a kettősség jelenik meg a város kulturális fővárosi programjában és jelmondatában (Gondold újra!) is. Hangsúlyos a történelmi vonal, de egyben erre építve előre is tekint, fontos aktuális társadalmi kérdéseket boncolgat – természetesen az Aarhusba látogatók aktív bevonásával. A nagykövetasszony szerint a „dán DNS” alapja a nagyon erős bizalom: a dánok bíznak egymásban, a közösségekben, a politikai vezetőkben, a közszolgákban. Ahogy a dán történelem a részvételen, párbeszéden és sokféleségen alapszik, ezek ma is a legmeghatározóbb értékek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a jelentős demokratikus hagyományokkal rendelkező Dániában „nemzeti tragédia”, ha egy parlamenti választáson 80% alá esik a részvétel. Kirsten Geelan kedvenc idézete a dán írótól, N. F. S. Grundtvigtól származik, ami szerinte jól leírja az ideális társadalmat a dánok szerint, amelyben „kevés embernek van túl sok, de még kevesebbnek túl kevés” ("når få har for meget og færre for lidt").

Boldogságbogyók vagy a biztonság

Allan Sørensen már több éve a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál programigazgatójaként dolgozik, Magyarországon él. Az egyik legnevesebb hazai alternatív filmfesztiválra évek óta ő válogatja össze a filmeket, emellett egy másik cégben magyar és közép-európai orvosokat közvetít ki Dániába és készíti fel őket az ottani életre, a dán kultúrára. Kint egyértelműen erősebb a biztonság, nagyobb szerepe van a közösségnek, és a munka és magánélet is általánosan kiegyensúlyozottabb. Nem szeret azonban túl idealisztikus képet festeni országáról – a túlságosan pozitív kép könnyen csalódáshoz vezethet.

A dán filmek sikerének egyik titka szerinte, hogy univerzális, mindenkit érintő témákat dolgoznak fel nagyon hatásos módon. Erre jó példa Thomas Vinterberg A vadászat, vagy a Születésnap című korábbi filmje, amelyeket itthon is nagy sikerrel játszottak a mozik. Az ENSZ kutatása alapján a világ egyik legboldogabb nemzetének boldogsága mögött gúnyosan sokan a „boldogságbogyókat” (az antidepresszánsok intenzív használatát) látják, de szerinte ez inkább az emberek erős biztonságérzetével van összefüggésben. Dániában tudják az emberek, hogy ha bajba kerülnek – például megbetegednek vagy elveszítik állásukat – , az állam gondoskodik róluk, ettől mindig biztonságban érezhetik magukat. Benny Andersen dalszerzőtől választott kedvenc idézetet: „Az élet nem a legrosszabb dolog, ami történhet veled, és a kávé is mindjárt lefő” („Livet er ikke det værste man har og om lidt er kaffen klar”).  

A közösség a fontos

Szőke Thomas menekültként érkezett Dániába még 1985-ben, ahol először sokkolta őt a dánok közvetlensége és nyitottsága, ahogy befogadták. A dán társadalom szerinte is nagyon erősen épít a közösségekre, amelyben az emberek a közösség jólétére koncentrálnak: „Először mindenkinek legyen jó, aztán nekem nagyon jó” – valahol ez húzódik meg a dánok híres boldogsága mögött is, ami szerinte nem valami nagy csoda, egyszerűen a dán életszemléletből következik. A humor szintén erősen befolyásolja a dánok jól-létét: egyik dán munkahelyén kollégájával megjegyezték, hogy ha egy nap nem nevettek együtt legalább húsz percet, az pocsék nap volt. Tesznek is azért, hogy jól érezzék magukat.

A közösség fontossága megjelenik az ő személyes hygge definíciójában is. Szerinte a manapság minden életmódmagazin és -blog kedvenc szava azt írja le, amikor a dánok időt szánnak arra, hogy kihasználják a jóléti társadalomban adott anyagi javakat, és az élményt megosztják egy közösséggel – legyen az a közösség akár csak kétfős. Szerinte nagyon könnyű félreértelmezni a dánok viselkedését, ha az ember nem tudja dekódolni: könnyen hidegnek és távolságtartónak gondolhatja őket valaki, pedig inkább csak szerények, és nem akarnak tolakodóak lenni. „Van, aki a szél ellen kerítést épít, és van, aki szélmalmot” ("når vinde blæser, bygger nogle vindmøller, mens andre bygger læhegn") – zárta kedvenc mondásával a beszélgetést.

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Európa számokban: háztartási hulladék az EU országaiban

Sokkoló, hogy egy átlagos uniós polgár mennyi háztartási szemetet állít elő egymaga évente: jelenleg ez átlagosan 476 kg, azaz napi 1,3 kg! Magyarország szerencsére ezt az átlagot lefelé húzza, naponta „csak” egy kilogramm (évente fejenként 377 kg) szemét megtermeléséért vagyunk felelősek. Ez a mennyiség csak a kommunális szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.

Csökkenő trend – egyre nagyobb feldolgozás

A magas számok ellenére jó látni, hogy az uniós szinten elállított lakossági hulladék jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben. A 2002-es csúcshoz képest, amikor évente átlagosan még 527 kg szemetet termeltek a mai uniós polgárok, közel 10 százalékkal sikerült visszaszorítani a szemetelést.

Emellett nagyon fontos az is, hogy hogyan végzi ez a sok hulladék: a legkörnyezetkárosítóbb az, ha csak simán hulladéklerakóba kerül. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetik, így energiát nyernek belőle (itt fontos az égetésnél keletkező mérgező anyagok megfelelő kezelése), de még jobb a környezetünknek, ha valamilyen formában újrahasznosítjuk vagy komposztáljuk őket. Jó hír, hogy úgy tűnik, egyre kevesebb szemét végzi feldolgozatlanul valamilyen lerakóban: uniós szinten a harmada, Magyarországon kb. a kétharmada. Emellett egyre nő a komposztált és újrahasznosított szemét aránya is. Míg 1995-ben az összes kommunális hulladék 17 százalékát komposztálták vagy hasznosították csak újra az EU-ban, addig ez az arány már majdnem eléri az összes ilyen hulladék felét (46 százalék).

Eltérő jólét és tudatosság

A megtermelt kommunális szemét mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő. Az egy főre jutó hulladék nagysága az EU-ban a leggazdagabb országokban a legnagyobb, de ott általában sokkal okosabban is hasznosítják. A szemét mennyisége emellett tudatosságot is tükröz: minél tudatosabban él a helyi lakosság, annál jobban hozzájárul, hogy ez a mennyiség mind kevesebb legyen. (Az Eurostat megjegyzése alapján a különböző értékek a kommunális szemét némileg eltérő értelmezésére is visszavezethetők.) Bár a szemét továbbhasznosítása nagyban függ az aktuális állami politikától, nagyon sokat tehetünk mi, egyes emberek is annak érdekében, hogy ne terheljük napi több mint egy kilogramm szeméttel Földünket.

Vállalj részt a szemét csökkentésében!

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét nevű kezdeményezés 2009 óta minden év novemberében (idén 18 és 26. között) buzdítja arra az európai lakosságot, hogy fogják vissza a szeméttermelésüket. Ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját akcióötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladék lehetséges csökkentésére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés eddigi hét éve alatt több tízezer akciót valósítottak meg szerte Európában, több mint harminc ország közreműködésével. A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz éppen ez a lényege: ismerjük meg, sajátítsuk el és tegyük mindennapjaink részévé a fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez a magyar koordináló szervezet, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) remek honlapot készített. Az oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg, a  www.vallalom.eu oldalon pedig saját vállalásotokat is regisztrálhatjátok. Ötleteinket mi is több cikkünkben megosztottuk veletek – ugye beszálltok? :-)

Ezúttal egy belga – pontosabban flamand – ételt mutatunk be, amellyel a legtöbb belga étteremben egész évben találkozhat az ember. Igazi szezonja azonban április végétől június elejéig tart: ilyenkor az élelmiszerboltok, piacok és az otthoni asztalok is megtelnek a tavasz egyik első friss zöldségével, a spárgával.

A növény a liliomfélék családjába tartozik, neve a perzsa asparag (hajtás) szóból ered. Már az ókori rómaiak is fogyasztották, feljegyzések szerint Julius Caesar például olvasztott vajjal kedvelte. Fogadott fiának, Augustus császárnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint: „velocius quam asparagi conquantur”, ami annyit tesz, hogy gyorsabban, mint ahogy az Asparagus megfő.

A spárgafogyasztásnak komoly hagyománya és kultúrája van Belgiumban. A belgák első sorban a fehér spárgát készítik előszeretettel: ezeket lefedve, a nap elől elzárva termesztik. Ezzel megelőzik, hogy a növény fotoszintetizáljon, ettől íze egy kicsit édeskésebb és állagra egy kicsit puhább lesz. A flamandok sokszor fehér aranynak (wit goud) is hívják a fehér spárgát, mert annyira szeretik – és a legtöbbször annyira drága is. A spárgát gyakran fogyasztják előételként vagy zöldköretként, de ebben a változatban akár teljes fogásnak is megteszi. A flamand módra elkészített spárga lényege: fehér spárga párolva, vagy főzve, holland vajjal vagy olvasztott vajba forgatott tojásos mártással, kis petrezselyemmel, sóval-borssal.

Íme egy hagyományos recept az elkészítéséhez:

Hozzávalók:

• két csomag fehér spárga
• 4 főtt tojás
• 5 dkg olvasztott vaj
• apróra vágott petrezselyem
• só
• bors
  
  

Elkészítés:

Hámozzuk meg és főzzük haraphatóra (kb. 15 perc alatt) a spárgát, majd itassuk le róla a nedvességet, helyezzük egy kínálótálra. Főzzünk 4 tojást keményre sós vízben, majd vágjuk őket egészen apróra. Keverjük össze az olvasztott vajjal, sóval, borssal és a felaprított friss petrezselyemmel, majd halmozzuk a forró zöldségre.

A legjobb persze friss, tavaszi zöldségből készíteni, de a konzervként kapható változatból is finom étel készíthető.

Eet smakelijk, azaz jó étvágyat! :-)



 

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

„Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból” sorozatunk mostani írásában portugál kötelezőket ajánlunk figyelmetekbe. A válogatáshoz többek között az Európa Pont korábbi vendégei adtak inspirációt, de persze a nagy klasszikusokat sem hagytuk ki. Íme, öt olvasnivaló, ha közelebb szeretnél kerülni a portugál kultúrához.

Ebben a hónapban az idén százéves fennállását ünneplő Finnország egyik legjellemzőbb ételét, a karjalanpiirakkát mutatjuk be. Ezzel az étellel és változataival gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk Finnországban – előszeretettel eszik reggelire, streetfoodként, otthoni fogásként, de ünnepnapokon, esküvőkön is. Ehető önmagában, és szendvicsalapnak is szuper.

A pirog Karéliából (ma Oroszország és Finnország osztozik a területen) származik, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala szülőhelye is. A karéliai pirog jellemzően rozstészta alapú, tipikusan sós tejberizzsel (vagy krumpli- vagy répapürével) töltött, felülről nyitott, csónak alakú, tésztájában ropogós sós sütemény. Egyike Finnország három kedvenc ételének. Épp egy éve készítettek Finnországban egy átfogó felmérést, hogy megtudják, mit tartanak a finnek legjellemzőbb ételüknek: több mint negyvenezren szavaztak, és végül a rozskenyeret nevezték meg a szintén karéliai ragu és a karjalanpiirakka előtt.

A karéliai piroghoz hasonló ételekkel sokfelé találkozhatunk Karélia körül, sőt Szibériában vagy Kínában is. Az étel a 17-18. században jelent meg a mai Dél-Finnország területén, ahonnan az elvándorló karéliaiak révén egész Finnországba, sőt Svédországba is eljutott a sós péksütemény. Az étel első hivatalos, írásos említése 1686-ból származik. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi. 2003 óta jegyzik a hagyományos különleges termékek (HKT) között, olyan termékekkel együtt, mint a magyar tepertős pogácsa, az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano vagy a nápolyi pizza (amely szintén volt már nálunk a hónap receptje).

Receptünkhöz a Finn Külügyminisztérium által működtetett This is Finland (Finland.fi) oldal receptjét használtuk, de természetesen ahány finn ház, annyi eltérő szokás a készítésre, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is.

Hozzávalók

A tésztához:
- 1 dl víz
- fél – 1 teáskanál só
- 2,5 dl rozsliszt

A rizses töltelékhez:
- 2,5 dl víz
- 1 liter tej
- 2,5 dl rizs
- 1 teáskanál só

Elkészítés

Az átöblített rizst tegyük fel főni forró vízben, majd várjuk meg, míg nagyjából felszívja a vizet. Ekkor alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá lassan a tejet. Félig lefedve, alacsony lángon hagyjuk tovább főni, míg fel nem szívja a tejet, és sűrű kását, tejberizst kapunk. Sózzuk ízlés szerint és hagyjuk hűlni.

A sütemény tésztájához öntsük össze az összetevőket és formázzunk belőle homogén állagú tésztát. Nyújtsuk hosszú hengerré, és vágjuk fel 12 egyenlő részre. A tésztákat nyújtsuk és formázzuk vékony, ovális darabokká. Helyezzünk minden tészta közepére a töltelékből, majd a tészta szélét hajtsuk a töltelékre, kis hullámokat formálva a visszahajtott peremen.

Előmelegített sütőben süssük 250-300 fokon 10-15 percet – a nagyon meleg sütő és a rövid sütési idő biztosítja, hogy a tészta ropogósra sül, miközben a töltelék nem szárad ki. A kész süteményt kenjük meg olvasztott vajjal. Melegen fogyasszuk – ehetjük magában, vajjal, túróval, vagy tojáskrémmel (vajjal kevert aprított főtt tojással).

Hyvää ruokahalua, azaz jó étvágyat! :-)

Kép forrása: Flickr / Clira Naxos (CC BY-SA 2.0 license)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!