Az elhatározás nem elég: ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a klímavédelem területén, nemzetközi összefogás, jövőbe mutató kezdeményezések és kutatások mellett jelentős pénzügyi segítségre is szükség van. Nemzetközi szervezetek, államok erőfeszítései mellett pedig a magántőkét is be kell vonni a megvalósításba – erre vannak jó példák Európában és a világ más részein is.
Több mint két éve, 2015 decemberében sikerült tető alá hozni az éghajlatvédelem szempontjából fordulópontot jelentő párizsi klímaegyezményt. A világ országai ekkor jogilag kötelező erejű megállapodást fogadtak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. Az EU – amely élen jár a klímavédelmi erőfeszítésekben – vállalta, hogy kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a 1990-es szinthez képest.
Azóta a világ 170 országa ratifikálta az egyezményt és tett vállalásokat a cél érdekében. A kibocsátás jelentős részéért felelős Egyesült Államok kormánya ugyanakkor – a klímaszkeptikus Trump elnök vezetésével – tavaly nyáron írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. Az USA egyoldalú lépése nemcsak rossz üzenetet jelentett az együttműködőknek, de a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozása szempontjából is hatalmas visszaesést hozott. A klímavédelmi intézkedésekért ugyanakkor nemcsak az államok felelősek – a zöldre váltást magántőke és magánberuházások nélkül lehetetlen megvalósítani. Ez a téma, a klímafinanszírozás került előtérbe a párizsi klímacsúcs kétéves évfordulóján, december 12-én megrendezett „Egy Bolygó” (One planet) című párizsi konferencián, ahogy Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a világ ötven országa tekintette át a klímafinanszírozás lehetőségeit.
A találkozón – ahol a világ 50 országa mellett képviseltette magát az ENSZ, a Világbank-csoport, az OECD, az EU és vállalati szektor is – számos jó példát mutattak be a világ minden részéről, eredményes helyi és globális klímavédelmi kezdeményezésekről. Ezen projektek többsége vegyes pénzügyi támogatással valósult meg, nemzetközi szervezetek, államok, magánvállalatok vagy civil szervezetek forrásainak felhasználásával. Itt bemutatták az EU Beruházási tervét is (Juncker terv), amely a magántőkét is mozgósítva jelentős forrásokat biztosít a fenntartható megoldások támogatásának. Az EU egyébként jól halad vállalásai teljesítésében: míg 1990 óta több mint kétszeresére nőtt a tagállamok GDP-je, addig az üvegházhatású gázok kibocsátását közel negyedével (23%-kal) sikerült csökkenteni 2016-ra. Az EU a csúcshoz igazítva ismertette tíz kezdeményezését, amely a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállást segíti – az európai városfejlesztési támogatásoktól a távoli országokat segítő külső beruházási terven át az intelligens épületek építésének támogatásáig. Az EU szintén bejelentette, hogy külső beruházási terve részeként 2020-ig 9 milliárd euróval támogat fenntartható energiagazdálkodási, mezőgazdasági és városi élethez kapcsolódó megoldásokat Afrikában. (Az egyik ehhez kapcsolódó beruházásban az EU a Bill & Melinda Gates Alapítvánnyal működik együtt.)
A párizsi csúcs eredményeképp a résztvevők egy tizenkét pontos, konkrét intézkedéseket tartalmazó vállalási csomagot is elfogadtak. Ebben többek között vállalást tettek a karibi térség újraépítésére, egyben a világ első okos klímazónájának létrehozására, elsivatagosodott területek helyreállítására, a széndioxidkibocsátás-mentes közlekedés mielőbbi megvalósítására, a fejlesztési bankok mobilizálására vagy éppen a szén árának szabályozására és emelésére, de ösztöndíjprogramot is létrehoztak fiatal kutatók bevonására. (A tizenkét vállalásról itt olvasható egy rövid, magyar nyelvű összefoglaló.)
A mostani párizsi klímacsúcs után úgy tűnik, az USA váratlan lépése nem zilálta szét a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogást, és a küzdelem finanszírozásához szükséges magánforrások, vállalatok is hajlandóak szerepet vállalni a küzdelemben. Az út azonban még hosszú – egy év múlva, a következő párizsi csúcson kiderül, mennyit sikerül megvalósítani a mostani vállalásokból.
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.
A városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.
Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.
Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)
Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről: Urban Europe
Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
A fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.
Pásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.
Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.
Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.
Gusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.
Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.
Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.
Az est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.
Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.
A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.
Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.
Év eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.
Az Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.
Harminc alatt vagy? Szeretnél itthon vagy külföldön tapasztalatot szerezni, mindezt úgy, hogy anyagilag is támogatják? Nem bánnád, ha ezzel még valami társadalmilag hasznosat is tennél? Akkor neked is érdekes lehet az Európai Szolidaritási Testület (ESZT), ahova az elmúlt egy év alatt már több mint 40 ezer fiatal jelentkezett.
Egy fiatal(os) program az EU lényegéről
Nemrégiben ünnepeltük az EU egyik legrégebbi mobilitási programja, az Erasmus harmincadik születésnapját, és most december 7-én a legfiatalabb is ünnepelhetett. Egy éve indították útjára a kezdeményezést, amelynek legfontosabb célja, hogy szerte Európában közhasznú, szolidaritási tevékenységeket támogasson fiatalok bevonásával. Az ESZT igazi win-win-win szituációt teremt azzal, hogy összehozza a tapasztalatszerzésre vágyó fiatalokat a munkaerőt kereső kezdeményezésekkel, akik együttműködésükkel valamilyen társadalmilag hasznos feladatot is elvégeznek. Ez lehet komoly környezeti katasztrófa utáni helyreállítási munka, erdők megtisztítása a vegetációtüzek megelőzése érdekében vagy épp fogyatékos vagy idős személyek ellátása szociális otthonokban.
És a kezdeményezéssel nyer az EU is: talán nincs még egy ilyen program, ahol az európai eszme, a szolidaritás és együttműködés ennyire egyértelműen megjelenik: a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen az, amikor egymástól teljesen különböző emberek valamilyen közös jó cél érdekében együtt dolgoznak.
Európai Önkéntes Szolgálat vagy Európai Szolidaritási Testület?
Sok a hasonlóság a mobilitási programok egyik méltán népszerű és nagy múltú programjával, a mára az Erasmus+ programba betagozódott Európai Önkéntes Szolgálattal. Mindkét kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok önkéntes munkájuk felajánlásával akár egy évig valamilyen társadalmi szervezetet támogassanak külföldön, amelyért még anyagi támogatást is kapnak. Van azonban néhány különbség e két lehetőség között. A Szolidaritási Testületnél
- nemcsak önkéntes, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;
- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;
- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;
- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;
- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.
A részvételről
Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés megvalósulhat önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy fizetett állás keretében. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.
A programban önkéntesként részt vevők nem kapnak a munkájukért fizetést, de fedezik nekik a szállás, utazás, étkezés költségeit és az egészségbiztosítási kiadások egy részét vagy egészét. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak – így a gyakorlatban a megélhetésüket fedezi a program.
Az első év: csak a kezdet
Akit érdekel a lehetőség, az a Szolidaritási Testület honlapján tud regisztrálni. A résztvevőket a regisztráltak közül az akkreditált szervezetek keresik meg és kérik fel a projektjeikben való részvételre, önkéntesként, munkavállalóként vagy gyakornokként. Az első év alatt összesen több mint negyvenezren jelentkeztek, akik közül több mint kétezer jelentkező már szervezetére talált és meg is kezdte a munkáját. Az egyik első jelentősebb akció, ahol az ESZT résztvevői segítettek, a 2016-os közép-olaszországi földrengés utáni helyreállítási munkálatokat támogatta. Magyarországról eddig 843-an regisztráltak a programba, és 57 fiatal már el is kezdte a munkát valamilyen szervezetnél.
Az első tapasztalatok nagyon jók, és az Európai Bizottság azt szeretné, hogy 2020-ig százezer európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében. Emellett tervben van az is, hogy a jövőben nemcsak önkéntes vagy szakmai munkára lehet majd jelentkezni az ESZT-hez, de saját szolidaritási projektet is létrehozhatnak a fiatalok, illetve csapatként is jelentkezhetnek önkéntes munkára.
További információ
Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni Az Európai Szolidaritási Testület regisztrálásra szolgáló weboldalát, az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalán olvashatók.
Képek forrása: az ESZT Facebook oldala
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!