Egy csésze Európa sorozatunkban legutóbb Finnországgal foglalkoztunk: négy vendégünktől sokat megtudtunk az országról és lakóiról, a finnekről és a kialakult sztereotípiák igazságáról és egyéb érdekességekről, miközben a finn finomságok kerültek a tányérunkra.

Az alábbi infografikával üdvözöljük az Európai Unió Tanácsának soros elnökét – ismerjétek meg Lettországot! :-)

A lett elnökségről szóló korábbi posztunkat itt olvashatjátok.

„Több router kell, hogy az egész házamban legyen wifi…” „…utálom, mikor a bőrülésemben nem működik a fűtés…” „utálom, mikor a telefontöltőmet a másik emeleten felejtem” – első világbéli problémák, amelyek banalitására jól rávilágít, ha ezeket egy harmadik világban élő fiatal mondja, akinek talán a tiszta ivóvíz, a rendszeres és elégséges vacsora sem mindennapi, ahogy a Water is Life zseniális spotjában láthatjátok. Viszonylagos jólétünkben könnyű megfeledkezni arról a sok millió elesettről, akiknek valóban problémát jelent a napi megélhetés, egész egyszerűen csak azért, mert a világ hátrányosabb területére születtek.

Míg Európa nagy részében vízkereszttel (január 6.) lezáródott a karácsonyi időszak, addig a görögkeleti országokban az ünnep épp akkor kezdődött – mostanra azonban minden EU-s országban véget ért a karácsonyi időszak – bárki is hozta a karácsonyi ajándékokat.

Európa hagyományainak gazdagsága az ilyen ünnepek alkalmával látszik talán a legjobban. Rengeteg hasonló szokással találkozhatunk Európa nagy részén – a karácsonyfa-állítás, az ajándékozás vagy épp a kántálás / regölés mind itthon is jellemző –, ugyanakkor még ennél is több érdekes, helyi, nemzeti szokás kíséri az ünnepeket. Ilyen például az ostya kitüntetett szerepe a lengyeleknél vagy szlovákoknál; a jászol szerénységét idéző hagyományos vacsora a fölre terítve a bolgároknál; a nissék (a Télapó kis manó segítői) csínytevései Dániában; vagy épp a svéd értelemben vett karácsonyi „donaldkacsázás”.

Az uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.

Nem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, főleg, ha nagyobb kiruccanást tervezünk egy európai országba. Nem mindegy ugyanis, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal, érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak hosszabb-rövidebb szünetek, munkaszüneti napok, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak.

A szünnapok száma országonként változó

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok. Magyarországon például december 24. alapvetően nem szünnap (idén az lesz a munkanapok átszervezésének köszönhetően), a pünkösd és mindenszentek napja viszont munkaszünet. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Hosszú hétvégék Magyarországon 2015-ben

Ha a munkaszüneti nap közel van a hétvégéhez, akkor gyakran örülhetünk hosszabb, három- vagy (munkanapok átszervezésével) négynapos hétvégének. Idén is lesz jó pár ilyen, ezekkel mindenképpen érdemes kalkulálni külföldi útjainknál:

- Január 1-4. (csütörtök – vasárnap)

- Április 4-6. (húsvét, szombat – hétfő)

- Május 1-3. (péntek – vasárnap)

- Május 23-25. (pünkösd, szombat – hétfő)

- Augusztus 20-23. (csütörtök – vasárnap)

- 0któber 23-25. (péntek – vasárnap)

- December 24-27. (karácsony, csütörtök – vasárnap)

Az idei vakációk tervezéséhez nyújtunk most tehát egy kis segítséget: az alábbi grafikánkon áttekinthető formában láthatjátok az uniós országok szabadnapjait a 2015-ös évben – európai kiruccanásokhoz kötelező! :-)

(Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető, a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

A most négyéves Európa Pont januári programjának fókuszába a Fejlesztés Európai Évéhez kapcsolódóan az Európai Unió segélydonori tevékenysége kerül. Megismerhetitek az EU nemzetközi fejlesztési politikáját, eredményeit és jövőre vonatkozó javaslatait, és az ENSZ fejlesztési céljaihoz kapcsolódó kiállítást is megnézhettek nálunk. Emellett vendégünk lesz egy szuper zenekar, a Euro-African Playground is. A hónapot finnországi kiruccanással zárjuk.

Jelenleg a világon több mint 1,3 milliárd ember él rendkívüli szegénységben. Kevesek által ismert tény, hogy a globális segítségnyújtás több mint felét adó EU a világ legnagyobb segélyezője. A közösség 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, amelyből világszerte mintegy 150 ország részesül, csak 2013-ban közel 60 milliárd euróval segítették világszerte a rászoruló országokat a szegénység elleni küzdelemben.

Idei első programunk az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaihoz kapcsolódik, amelyekkel az ENSZ tagállamai – köztük az uniós országok – elkötelezték magukat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínség visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása. Nyolc magyarországi iskola diákjai készítettek illusztrációkat a célkitűzésekhez, amelyeket sokszor továbbgondoltak, nem egyszer a saját szerepüket is a képbe komponálva. Az iskolások alkotásait január 19. és 31. között láthatjátok az Európa Pontban.

Január 22-én a DemNet szakértőivel beszélgetünk nemzetközi fejlesztésről és segélyezésről, az EU kapcsolódó tevékenységéről, szolidaritásról és jogokról, utána pedig Juhász Márton afrikai zenei gyökerekből táplálkozó formációjáé, a Euro-African Playgroundé a terep. A „zenei játszótéren” keresett hazai sessionzenészek mutatják be és értelmezik újra az afrikai városok hangzását a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Nigérián, Beninen, Szenegálon át Maliig.

Filmklubunkban 23-án Emanuele Crialese 2011-es filmjét, A tenger törvényét (Terraferma) vetítjük, amely egy békés szicíliai sziget lakóinak életét mutatja be. A sziget déli fekvése miatt az illegális bevándorlók egyik első számú célállomása. „Crialese filmje a bevándorlás számtalan erkölcsi problémát felvető kérdéskörét feszegeti, melyet a generációs különbségekből és a törvény ambivalens minőségéből fakadó konfrontációkkal fűszerez meg.”


Finnország idén már húsz éve az Európai Unió tagja, ezért a menü januárban: egy csésze Finnország. Beszélgetünk arról, hogy tényleg 187 888 tó van-e az országban és arról is, milyen érzés télen 51 napig sötétségben élni. Terítékre kerül a nagy Nokia sztori, a talán újra magára találó finn gazdaság és a világhírű finn oktatás – mindezt a finn konyha apró remekeivel fűszerezve. Az est műsorvezetője Szederkényi Olga, újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2015. január 16-tól lehet a regisztracio@eu.hu címen.


Az Európa Pont januári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A karácsony és az advent időszaka minden EU-s országban a legnagyobb ünnepek közé tartozik, a legtöbb helyen az ünnepi szokásokban vallásos és pogány hagyományok keverednek. A családok közös ünneplése és az ajándékozás szinte minden országban jellemző, de ezeken túlmenően is találunk egymástól nagyon távoli országokban is hasonló vonásokat, ugyanakkor hihetetlenül változatosak az ilyenkor jellemző tradíciók. Van olyan ország, ahol a karácsonyi várakozás egyik legfontosabb része egy Donald kacsás rajzfilm családi megnézése. Van, ahol szenteste a fiatalok házról házra járnak és énekükkel kívánnak barátaiknak boldog ünnepet; és van olyan ország, ahol a hagyományos lottóhúzás a karácsonyi ünnep egyik legfontosabb része. Európa sokszínű hagyománya megfigyelhető már a karácsony elnevezéseiben is, és abban is,  hogy a hagyomány szerint az adott országban ki és mikor hozza az ajándékokat.

Te mennyire ismered a különböző, európai karácsonyi hagyományokat? Tudásodat most tesztelheted karácsonyi és újévi kvízünkben (a játékért kattintsatok a lenti képre) – ezzel kívánunk nektek jó készülődést és szép ünnepet!