Magyarország nem áll jól a nemek közötti egyenlőséget tekintve – derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) felméréséből. A tavalyi adatok szerint – hasonlóan a korábbi évekhez – Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel. Lássuk a részleteket!
A 2024-es index adatai többnyire 2022-ből származnak. Több területen vizsgálja a nemek közötti egyenlőséget a kutatás-felmérés, és ezeken ad 1-től 100-ig terjedő pontszámot az EU-nak és a tagállamoknak. A 100-as pontszám azt jelentené, hogy egy ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget.
A teljes képet tekintve Magyarország 57,8 pontot kapott, épp megelőzve Romániát (57,5 pont). Az Európai Unióra vonatkozatott érték 71, a legjobban Svédország szerepelt, 82 ponttal. Infografikánk a magyar és az EU-s adatokat hasonlítja össze, de ezen a linken az összes ország adatát területenként meg tudod nézni.
Nézzük, mit jelentenek az egyes kategóriák!
Az erőszak mutatója a teljes indexben nem szerepel, így nem befolyásolja a nemek közötti egyenlőségi index végső pontszámát. Szemben a többi mutatóval, ez a szám minél nagyobb, annál rosszabb a helyzet, azaz annál súlyosabb a nők elleni erőszak jelensége az országban. Nem a nők és férfiak közötti különbségeket méri – hiszen nem a nők és férfiak közötti erőszak különbségének csökkentése a cél, hanem az erőszak teljes felszámolása.
Magyarország pontszáma az erőszak területén 37,8 pont, ami magasabb az uniós átlagnál (31,9). Az index az előfordulást és a súlyosságot mutatja, illetve azt, hogy az erőszakos cselekmények mekkora eséllyel kerülnek nyilvánosságra. Magyarországon a nők 49 százaléka tapasztalt fizikai és/vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta bármely elkövető részéről. Ez 18 százalékponttal magasabb, mint az EU-27 átlaga. A nők 56 százaléka tapasztalta 15 éves kora óta a fizikai és/vagy szexuális erőszak egészségügyi következményeit. A megelőző 12 hónapban elkövetett fizikai vagy szexuális erőszakot átélt nők 42 százaléka nem szólt erről senkinek.
Az egészségügy területén három szempontot mérnek: a nők és a férfiak egészségben eltöltött várható élettartamában mutatkozó különbségeket, az egészséges életmódra vonatkozó tényezőket (gyümölcs- és zöldségfogyasztás, fizikai aktivitás, dohányzás és alkoholfogyasztás), illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A munka almutatója egyrészt azt méri, hogy a nők és a férfiak mennyire egyenlően férnek hozzá a foglalkoztatáshoz – ide tartozik például a teljes munkaidős foglalkoztatás, a munkában töltött életszakasz hossza vagy az ágazati szegregáció, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a szociális munka ágazataiban. Emellett méri a munka minőségét: a rugalmas munkaidőbeosztást, a karrierkilátásokat vagy a munkahely biztonságát. Ez az egyetlen terület, ahol az uniós átlag fölött teljesítünk.
A bérezés a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésben, valamint a nők és férfiak gazdasági helyzetében mutatkozó nemek közötti egyenlőtlenségre mutat rá. Ide számít a vásárlóerő-paritáson mért nettó jövedelem – azaz a bérszakadék –, a nyugdíjak, befektetések és minden egyéb jövedelemforrás. Mérik a nők és férfiak szegénységi kockázatát, illetve a nemek közötti jövedelemeloszlást is.
A hatalom területe a nemek közötti egyenlőséget méri a politikai, a gazdasági és a társadalmi döntéshozatalban. Utóbbiban az index első alkalommal mutat be adatokat: ide tartozik a nemek közti egyenlőség a kutatásfinanszírozó szervezetek, a média és a sport döntéshozatali pozícióiban. A kategóriában kirívó Magyarország lemaradása az uniós átlagtól (27,1 vs 61,4 pont): lényegében ennek köszönhető az összesített utolsó előtti helyezésünk.
A tudás kategóriája az egyenlőtlenségeket méri az iskolai végzettség, az oktatásban és képzésben való részvétel és a nemek közötti szegregáció terén.
Az idő indexe a nemek közötti egyenlőtlenségekre mutat rá a munka és magánélet egyensúlyában, például a gondozási feladatokra (gyerekek, idősek és fogyatékkal élők gondozása) és házimunkára fordított időben. Vizsgálja azt is, hány nő és férfi vesz részt otthonon kívüli sport-, kulturális vagy szabadidős tevékenységekben, illetve önkéntes és jótékonysági munkában.
Mit jelentenek ezek a különbségek egy átlagos magyar nő esetében? Valószínűbb, hogy felsőfokú végzettsége van (26%, szemben a férfiak 22 százalékával). Hat évvel tovább él, de négy évvel kevesebbet dolgozik, mint egy átlagos férfi. Ezalatt 28 százalékkal kevesebbet keres, és 36 százalékponttal több házimunkát végez.
És miért érdemes mindezt mérni?
A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unió hatékony politikai döntéshozatalának szerves része. 2013-as első kiadása óta az index – átfogó, az EU szakpolitikai céljaihoz igazított mérőeszközeivel – nyomon követi és beszámol a nemek közötti egyenlőség előrehaladásáról. Feltárja az előrelépéseket és a visszaeséseket egyaránt, és azt is megmutatja, hogyan lehet hatékonyan elérni a változásokat.
Borítókép: 78image, iStockphoto
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.