hu2024eu-approved-5.webpA Spanyolországgal és Belgiummal közös trojka harmadik tagjaként az év második félévében Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

 

Az Európai Unió Tanácsának elnöki posztját betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban (vagy trojkában) szorosan együttműködnek egymással. Spanyolország és Belgium mellett Magyarország az aktuális trió harmadik tagja: az elnökséget az első féléves elnök Belgiumtól vettük át – a trió programjáról és a trojka rendszeréről a belga elnökségről szóló blogposztunkban olvashattok részletesen.

 

A Tanács elnökségének fél éve alatt minden szinten a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. A Tanácsban az egyes területeket képviselő miniszterek vitatják meg az adott területhez kapcsolódó jogszabályokat. Az üléseken az elnökséget betöltő ország kormányának egy tagja elnököl – azaz a soros elnökség házigazdaként vezeti a Tanács munkáját, gondoskodik az EU napirendjének folytonosságáról, a megfelelő jogalkotásról, az együttműködésről a tagállamok, illetve a többi uniós intézmény között. A hatékonyság garantálása érdekében „becsületes közvetítőként” saját nemzeti érdekei fölé emelkedik.

 

A magyar elnökség logója a Rubik-kockát idézi, és 27 elemből tevődik össze: ez pont megegyezik az EU tagállamainak számával. Mottója a Make Europe Great Again – magyarul: Tegyük újra naggyá Európát! – , amely „egyszerre utal egy aktív és cselekvő elnökségre, és arra, hogy a tagállamok együtt erősebbek, mint külön.”

 

 

A magyar elnökség logóját és mottóját bemutató videó

 

 

A magyar elnökség prioritásai

A magyar uniós elnökség hét prioritást fogalmazott meg, mely hét fő kihívásra felel.  Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter ezeket így fogalmazta meg: „Európát a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai és a demográfiai helyzet egyaránt közös kihívás elé állítják”.

 

Az elnökségi prioritások:

 

1. Az új európai versenyképességi megállapodás elfogadása


A magyar elnökség kiemelt hangsúlyt fordít az európai versenyképesség javítására, és holisztikus megközelítést alkalmazva integrálni kívánja azt minden szakpolitikába. A cél hozzájárulni egy technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, illetve európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Az új európai versenyképességi megállapodás keretében prioritás többek közt a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása és a zöld és digitális átmenet elősegítése is.

 

2. Az európai védelempolitika megerősítése


A kontinensen, illetve szerte a világban folyó és fellángoló konfliktusok igazolják, hogy Európának fejlesztenie kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reakciókészségét és kapacitását. Az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. A magyar elnökség kiemelt hangsúlyt fektet az európai védelmi ipar technológiai bázisának megerősítésére.

 

3. Következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika


Az uniós bővítéspolitika sikeressége megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles maradjon. A magyar elnökség kiemelten kezeli a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdítását, ami „gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból az Unió javát szolgálja”.

 

4. Az illegális migráció megfékezése


Az Európára nehezedő migrációs nyomás az Unió egészének és a tagállamoknak – különös tekintettel az Unió külső határain elhelyezkedőkre – is próbatételt jelent. Ennek kezelése a magyar elnökség hosszú távú célja. A megoldás megtalálása érdekében elengedhetetlen a szorosabb együttműködés az Unióval határos, illetve kulcsfontosságú kibocsátó és tranzitországokkal, az illegális migráció visszaszorítása és az embercsempészet megfékezése, a visszatérések hatékonyságának növelése és a menekültrendszerrel kapcsolatos innovatív megoldások kidolgozása.

 

5. A kohéziós politika jövőjének kialakítása


Az Unión belüli egyenlőség és egyensúly megteremtése érdekében Európa számára elengedhetetlen a régiós különbségek csökkentése, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió minél teljesebb biztosítása. A kohéziós politika uniós sikertörténet, ugyanakkor jelentős fejlettségi különbségek figyelhetők meg a tagállamok közt, akár régiókon belül is: a lakosság több mint negyede olyan régiókban él, amelynek fejlettségi szintje nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A magyar elnökség célja stratégiai vitát folytatni a kohéziós politika jövőjéről, szerepéről a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában, illetve a demográfiai kihívások hatékony kezelésében.

 

6. Gazdaközpontú agrárpolitika


A magyar elnökség úgy látja: az európai mezőgazdaság kihívásai – a klímaváltozás, a megemelkedett költségek, a harmadik országokból érkező import és a szabályozások szigorítása – veszélyeztetik a gazdálkodók létbiztonságát. A gazdákat érdekeltté kell tenni a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazásában. Egyensúlyt kell keresni az európai zöld megállapodás céljai, az agrárpiacok stabilizálása és a gazdák tisztességes megélhetésének biztosítása között. Az EU stratégiai autonómiájának része kell legyen az élelmiszer-szuverenitás és az élelmezésbiztonság garantálása.

 

7. A demográfiai kihívások kezelése


Az európai társadalmak fokozott elöregedése, a szociális ellátórendszerek fenntarthatósága, illetve a munkaerőhiány mielőbbi hatékony megoldást igényelnek. A magyar elnökség célja, hogy – a tagállami hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett – ráirányítsa a figyelmet a kapcsolódó kihívásokra.

 

hu24eu_prioritasok.jpg


A magyar elnökség prioritásai

 

A félév során Magyarország 1500 tanácsi munkacsoportülést bonyolít le, 37 formális tanácsülést tervez Brüsszelben és Luxemburgban, továbbá 230 elnökségi rendezvényt szervez Magyarországon, köztük 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács-ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját. A magyarországi események fő helyszínéül a Várkert Bazár szolgál majd, de várhatóak rendezvények a Bálna rendezvényközpontban, minisztériumokban és a Puskás Arénában is. A magyar elnökség oldalán lehet böngészni a rendezvények között.

 

Képek: A magyar elnökség honlapja © Hungarian Government

 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

4 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr1918438599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.07.02. 10:24:01

Van annak oka, hogy az EU_ban nincsenek benne a britek, aztán mégis mindenki angolul hadovál?

Európa Pont 2024.07.02. 15:16:39

@gigabursch: az angol a 24 hivatalos nyelv közül az egyik. A Tanács 1. rendelete rögzíti az Európai Unió hivatalos nyelveit, és ezt a Brexit után sem változtatták meg. Az angol amúgy Írország és Málta egyik hivatalos nyelve is.
süti beállítások módosítása