euro-2991837_1280.jpgAz eurót 25 évvel ezelőtt, 1999. január 1-jén vezették be, 11 uniós tagállam közös valutájaként – ekkor még csak számlapénzként, majd három évre rá készpénzként is. Hol hivatalos fizetőeszköz az eurózónán kívül? Léteznek-e a valóságban az euróbankjegyeken ábrázolt hidak? Miért kellett megsemmisíteni több millió eurónyi érmét Franciaországban? Posztunkból sok más szórakoztató tény mellett ezt is megtudhatjátok.

 

Az euró történetéről, bevezetésének okairól vagy előnyeiről sok helyen olvashattok, és mi is többször írtunk róla – például a különleges nemzeti euróérmékről vagy az eurót legutóbb bevezető Horvátország kapcsán. Most néhány olyan érdekességet hoztunk, amit talán még nem tudtatok húsz uniós ország és 350 millió uniós polgár közös pénzéről.

 

  1. „Mit ér a név?”


Az euró névről az Európai Tanács 1995-ös madridi ülésén állapodtak meg. Szimbólumát (€) a görög epszilon (Є) betű ihlette, amely egyszerre utal az európai civilizáció bölcsőjére és az Európa szó első betűjére. Bár az elnevezést Germain Pirlot belga eszperantó-rajongónak tulajdonítják, aki 1995-ben levélben javasolta az Európai Bizottság elnökének, Jacques Santernek az eurót, a név már jó ideje létezhetett: az olasz Európai Föderalista Mozgalom már a hatvanas években ugyanezt javasolta.


Az Európai Monetáris Rendszer (az eurózóna elődje) 1979 óta használta az ECU-t (European Currency Unit = Európai Valutaegység) elszámoló valutaként. Sokáig ez volt a legesélyesebb jelölt az új névre, de mivel a középkori francia valutára (écu) utalt, a nemzeti semlegesség jegyében elvetették, és így járt a szintén felmerült florin (forint), ducat (dukát) és couronne (korona) is.

 

25eveseuro_infografika_europapont.jpg 

 

  1. Hivatalos a Vatikántól Zimbabwéig


Az euró nemcsak az eurózóna pénze, világszerte máshol is hivatalos fizetőeszköz.


Egyes eurót használó területek az Európai Uniónak ugyan részei, de nem az európai kontinensen fekszenek. Ilyenek például a francia tengerentúli megyék – Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, valamint az Indiai-óceánban Mayotte és Réunion – a portugál Madeira és az Azori-szigetek, valamint a spanyol Kanári-szigetek.


Az eurózóna mellett az európai enklávé törpeállamok – Monaco, San Marino és a Vatikán – hivatalos fizetőeszköze is a közös pénz, az Unióval kötött külön monetáris megállapodások alapján. A miniállamoknak korábban Franciaországgal és Olaszországgal voltak hasonló szerződéseik, a megállapodások ezen tradíciókat folytatják.


Koszovó és Montenegró egyoldalúan (az Unióval való külön megállapodás nélkül) használja az eurót fizetőeszköznek, a megszűnt német márka helyett.


Zimbabwe nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, az országban több más pénznem mellett, az eurót is kötelesek elfogadni a kereskedők. Az országban a hiperinfláció miatt – a csúcson az árak naponta duplázódtak – 2009-ben lecserélték a zimbabwei dollárt, és azóta egy kisebb szünettől eltekintve több más valuta mellett az euró is hivatalosan elfogadott fizetőeszköz.

 

  1. Három sorozat bankjegy


Az euróbankjegyek első sorozatát egy 1996-ban kiírt tervpályázat nyertese, Robert Kalina tervezte, aki minden egyes címletet más-más építészeti stílussal illusztrált. Az egyik oldalon ablakok és ajtók jelképezik a nyitottságot mint európai értéket, a másik oldalon pedig hidak, amelyek az európai nemzetek közti kommunikációt szimbolizálják. Ezek az ablakok, ajtók és hidak nem léteztek valójában – egészen addig, amíg Robin Stam tervezőben fel nem merült az ötlet, hogy a fiktív hidakat a hollandiai Spijkenissében lemásolja.


A második sorozat neve Europa – a bankjegyeken látható is a görög mitológiai alak, a föníciai király lánya, Európé. A tervező, Reinhold Gerstetter megtartotta, de fel is frissítette a „korok és stílusok” témát.


A harmadik sorozat idén várható. Az Európai Központi Bank az euróövezet országaiban közvéleménykutatással mérte fel a polgárok véleményék a jövőbeli euróbankjegyek lehetséges témáiról. Ez alapján tavaly novemberben két lehetséges témát jelöltek meg: „Európai kultúra” és „Folyók és madarak”.

 

  1. Közel négyszáz emlékérme


A bankjegyekkel ellentétben az euróérmék nem az EKB, hanem a nemzetek hatáskörébe tartoznak, és egyik oldaluk a kibocsátó országra utal. Az EU ugyanakkor szigorúan ellenőrzi az érmék gyártását is: épp most kellett megsemmisíteni összesen 27 millió darab 10, 20 és 50 eurócentest Franciaországban, mert a nyomda nem várta meg, amíg az EU jóváhagyja a terveket, az elkészült érmék pedig nem megfelelő módon ábrázolták az Európai Unió zászlajának csillagait.


Az országok emellett évente kétszer egy kéteurós emlékérmét is kibocsáthatnak, és ezek ugyanúgy érvényes fizetőeszközök, mint a sima euróérmék. Elsőként Görögország tette ezt a 2004-es athéni olimpiai játékok alkalmából, az idei párizsi olimpiához kapcsolódóan pedig éveken átívelő sorozat volt. Általában készül ilyen a soros elnökségekhez, de a közel négyszáz kiadott érme tisztelgett már Don Quijote, Asterix, az Antarktisz felfedezése vagy a csehszlovákiai bársonyos forradalom előtt.

  

 

 

  1. Logisztikai és biztonsági bravúr


A készpénzcsere hatalmas logisztikai feladat is volt: az EU-ban 2002-ben 11 különböző valuta helyébe készpénzként egyetlen valuta lépett, hét címlettel. 15 milliárd bankjegyet és 52 milliárd érmét hoztak forgalomba néhány hét alatt, a legszigorúbb biztonsági feltételek mellett. A leggyakoribb bankjegy az ötvenes, ebből mintegy 13,6 milliárd van forgalomban.


Biztosítani kellett az euróra cserélt nemzeti valuták bankjegyeinek és érmeinek átváltását is. Ennek határideje országonként változik: van, ahol bármeddig visszaváltják (például Lettországban vagy Írországban), máshol pedig már nem is lehet (például Olaszországban 2012-ben).


Emellett az eurózóna polgárait fel kellett világosítani az új címletekkel és azok biztonsági jellemzőivel kapcsolatban. Az euróbankjegyek számos biztonsági elemmel rendelkeznek: a hologramok, vízjelek és mikronyomtatott elemek mellett csak UV-fényben vagy szabad szemmel egyáltalán nem látható részek is nehezítik a hamisítást. A forgalomban lévő hamis bankjegyek aránya ezért nagyon alacsony: 2020-ban egymillió bankjegyből mindössze 17-et azonosítottak hamisítványként, ami az egyik legjobb arány a nagy valuták között.

 

 

Borítókép: Bruno, Pixabay


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

1 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr118315815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.02.02. 18:49:48

Melyiket szeretik a hamisítók?
süti beállítások módosítása