„Fényeddel világítsd városod!”

Idén – Veszprém és a görögországi Elefszína mellett – Temesvár viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Egy csésze Európa sorozatunkban bővebben is megismerhettük a várost és az idei programokat.

Temesvár mintegy 320 ezer lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió földrajzi középpontjában fekszik. Első hiteles írásos említése még 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott, és – a 16. századtól tartó két évszázados oszmán uralom kivételével – így volt ez 1920-ig, amikor a trianoni békeszerződés során Romániához került. Temesvár történetének második világháború utáni legfontosabb eseménye az 1989-es forradalom kirobbanása, amely a Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez vezetett.

Temesvár a „Bánság olvasztótégelye”: 21 kultúra és 18 vallás otthona, a románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Kulturális és építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as szlogenje, a „Fényeddel világítsd városod!" szimbolikusan visszautal a 19. századra: 1884-ben Temesvár lett az első város a kontinentális Európában, ahol volt elektromos közvilágítás. A szlogen tükrözi az utat az átlagembertől a tudatos és elkötelezett európai polgárig, ahol a közösségi értékek és a szenvedély gyökerezik. A város fényfesztivállal kezdte az új évet, és a fény az egész év eseményeit végigkíséri.

A szlogen és a programsorozat a szervezők szerint arra ösztönzi a polgárokat, hogy szabadon fejezzék ki értékeiket és attitűdjeiket, mozgósítva eddig rejtve maradt energiáikat – metaforikusan a „belső fényt –, másrészt pedig e fény segítségével a kultúra által táplált polgári folyamat megszünteti a körülöttük lévő sötétséget és passzivitást. Céljuk, hogy mozgásba hozzák ezt a „polgári energiát”.

Az EKF december 16-18-ai záróeseménye majd a 89-es forradalomra is reflektál. A három nap az emlékezet ápolása és a polgári tudatosság ünneplése is lesz. December 17-e az önvizsgálat és a megemlékezés pillanata, amelyet minden évben az 1989-es szabadságharcban elesett áldozatoknak szentelnek. Az utolsó napon pedig informális stafétaátadásként egy új ciklus kezdődik: a tartalmat túlnyomórészt a 2024-es és 2025-ös európai kulturális fővárosok által javasolt és létrehozott tartalom adja.

Az intenzív EKF-eseménysorozaton átlagosan napi négy esemény várja a látogatókat. A hivatalos megnyitónapokra februárban került sor, amikor sor romániai és európai kortárs művész – többek közt Adina Pintilie, Paul Kalkbrenner, Taraf de Caliu vagy Jay-Jay Johanson – újfajta megközelítésben mutatta be a város központi tereit és útvonalait. A megnyitó három napot Lajkó Félix & Volosi koncertje zárta.



Az Európa Pontban márciustól kezdve bemutatjuk az idei kulturális fővárosokat. Temesvárral kezdtük, áprilisban jön Elefszína, majd májusban Veszprém – bár az EKF-program kitalálói már januárban vendégeink voltak, és foglalkoztunk az eseményekkel is. Márciusi Egy csésze… rendezvényünkön Gabriel Șopandă, Románia budapesti nagykövete és Kraft Péter turisztikai szakember beszélgetett Szederkényi Olgával, a sorozat házigazdájával arról, mit kell tudnunk Temesvárról és melyek lesznek az idei év legizgalmasabb kulturális programjai a városban. A beszélgetés teljes egészében itt végig is nézhető:

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!