A megbízható és mindenki számára elérhető oltás kulcsfontosságú ahhoz, hogy életünk visszatérhessen a megszokott – vagy valami ahhoz hasonló – kerékvágásba. „Bármelyik vakcinát ezerszer inkább ajánlom, mint a megbetegedést és annak lehetséges komplikációit” – mondta a vakcinák biztonságával kapcsolatban Dr. Merkely Béla professzor, a SOTE rektora. Vele és Marofka Ferenccel, az Európai Bizottság gyógyszerügyi szakértőjével beszélgettünk az EU vakcinastratégiájáról, a jelenlegi járványhelyzetről és a kilátásokról.

Az EU oltási stratégiája: vadnyugati módszerek helyett közös fellépés és szolidaritás

A beszélgetés elején Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztségviselője röviden bemutatta az EU oltóanyag-stratégiáját. A korábban még nem látott eszköz létrehozásához a 2020. márciusi tapasztalatok vezettek, amikor a tagállamok „vadnyugati módszerekkel”, egymással versenyezve és egymásra licitálva, az árakat az egekbe nyomva próbáltak védőfelszereléseket és eszközöket beszerezni polgáraik számára.

Az unió vakcinastratégiája egyrészt az EU együttes, jelentős piaci erejét érvényesíti az oltóanyagok beszerzésénél, emellett a szolidaritás elvének megfelelően biztosítja, hogy a közös fellépés előnyét minden uniós polgár azonos arányban használhassa ki. Az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát júniusban elfogadták a tagállamok, így az Európai Bizottság vezetésével megkezdődhetett a közös vakcinabeszerzés. Mivel ekkor még nem volt egyértelmű, melyik oltóanyag lesz valóban sikeres (hatásos és rövid időn belül gyártásra kész), a helyzet „kaszinózáshoz” hasonlított leginkább: a Bizottság igyekezett minél színesebb portfóliót összeállítani, amelyben jelentős előleg befizetésével különféle nagy gyártók sikerrel kecsegtető vakcináira vállalt vásárlási garanciát. A gyógyszergyártó cégek ebből az előlegből tudták folytatni vizsgálataikat, illetve gyártási kapacitásaik kiépítését.

A vásárlásokra az EU 2,7 milliárd eurós vészhelyzeti alapja (Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz) biztosított fedezetet, amelynek felhasználásáról a Bizottság a tagállamok külön jóváhagyása nélkül rendelkezhetett. Több száz fejlesztés alatt álló vakcina közül végül különböző szempontok alapján – többek között az európai gyártókapacitás megléte, illetve az Európai Gyógyszerügynökséggel való együttműködés – alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel még 2020 során megállapodást kötöttek. Előzetesen 2,3 milliárd vakcinát foglalt le ilyen módon az Európai Unió. A vakcinák közül mostanra három szerezte meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, de több oltóanyag engedélyeztetése jelenleg is folyamatban van.



Sajnos 2021 elejére kiderült, hogy az előzetesen vállalt mennyiségeket egyes cégek valószínűleg nem tudják biztosítani megfelelő időben – ebből eredt az AstraZenecával kialakult vita is. Ezzel együtt mostanáig már nagyjából 17 millió uniós polgár kapott oltást a közösen beszerzett oltóanyagokból. A cél az, hogy nyár végéig a teljes uniós lakosság 70 százaléka be legyen oltva. Az EU egy új ügynökséget is létrehoz a közeljövőben a  mostanihoz hasonló egészségügyi vészhelyzetek kezelésére: ez lesz a HERA (Health Emergency Preparedness and Response Agency), amelynek a mostani vakcinaszerződésekhez hasonló megállapodások megkötéséhez is lesz jogköre.

Merkely: az oltás a legjobb módszer a védettség megszerzésére

Dr. Merkely Béla, a SOTE rektora röviden bemutatta a különböző vakcinatípusokat, a már több évtizede ismert és használt, bevált technológiák (pl. inaktivált vírusok) mellett a legmodernebb mRNS-en alapuló vakcinákig. Hangsúlyozta: az oltás a legjobb módszer arra, hogy az immunrendszerünk védettséget szerezzen, és erősebb védettséget is ad, mintha átesnénk a betegségen. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ha megkapjuk a vírust, az számos veszélyes komplikációval járhat. „Bármelyik vakcinát ezerszer inkább ajánlom, mint a megbetegedést és annak lehetséges komplikációit” – mondta a vakcinák biztonságával kapcsolatban felmerült dilemmákra, egyben megerősítve, hogy véleménye szerint a magyar engedéllyel rendelkező orosz vagy kínai vakcina is megfelelő és biztonságos megoldás.

Engedély az uniótól vagy egy tagállamtól

Marofka Ferenc hozzátette: Oroszország és Kína nem sietett a vakcina uniós engedélyének megszerzésével. Ez érthető részükről, hiszen ők a hatalmas belső és a globális piacra tervezik eladni termékeiket, a legszigorúbb és legkomplikáltabb gyógyszerengedélyeztetési folyamat pedig (az Egyesült Államok mellett) az EU piacára jellemző. Ugyanakkor mára mindkét vakcina ügyében elindult az egyeztetés, az oroszokkal már intenzív tárgyalásokban áll az EU. Fontos azt is tudni, hogy az engedélyhez nagyon szigorú feltételeket szab az EU a klinikai előállítás, a gyártás és minőségbiztosítás terén. Az orosz vakcina minőségbiztosítását egyébként valószínűleg Németországban végzik majd, és minden Európába érkező gyártási tételt külön fognak ellenőrizni.

Bár uniós engedéllyel e két vakcina még nem rendelkezik, az adott vészhelyzetben minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy saját gyógyszerügynöksége engedélyezzen olyan vakcinákat, amelyekre a közös, uniós beszerzés nem terjed ki. Az orosz és a kínai vakcina engedélyezésével éppen ez alapján járt el a magyar kormány is.



Škoda, Prius, Tesla: mind elvisz Budapestről Szegedre

Marofka Ferenc a különböző vakcinák használatával kapcsolatban érdekes analógiával is élt: ha valaki Szegedről Budapestre szeretne eljutni, az eredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy az utat Škodával, hibrid Toyota Priusszal vagy Teslával teszi meg, mindhárom autó el fogja vinni a céljához. Az, hogy melyik milyen technológiát képvisel, melyik a legmodernebb, melyik lesz az év autója, az már más kérdés. Az oltások esetében is a védettség szempontjából szinte mindegy, hogy ezt melyik vakcina révén szerezzük meg, a lényeg, hogy megszerezzük.

Dr. Merkely Béla az orosz vakcinával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem szabad alábecsülnünk az orosz technológiát, amely évtizedek óta hatékony megoldásokat állít elő, például az első sikeres ebola elleni vakcinát is orosz laborban állították elő. Ráadásul az orosz Szputnyik V esetében nem is a legrégebben használt, elölt víruson alapuló technológiát használják, hanem egy modernebb, úgynevezett vírusvektoron alapuló típust, ezt a módszert alkalmazza például a Johnson & Johnson vagy az AstraZeneca is.

Az oltás veszélyei

Dr. Merkely Béla a lakosság körében terjedő tévhiteket és félelmeket cáfolva elmondta: semmilyen egészségkárosodást nem okoznak a vakcinák. Az emberek sokszor összekeverik az oltási reakciót – ami teljesen természetes, sőt elvárt hatás – az elenyésző számú oltási szövődménnyel. Úgynevezett anafilaxiás sokk jelentkezhet oltás után, de nagyon ritkán, és nem volt köztük fatális, mivel minden oltottat megfigyelnek a beadás után.

Merkely professzor kérdésre reagálva elmondta: jelenleg nincsen olyan gyógyszer vagy vakcina, amelyet kismamák esetében már engedélyezték volna, mert nincsen rá megfelelő vizsgálat és tapasztalat, és a megszületendő gyermekek életét és egészségét mindennél jobban féltik. Ugyanakkor szerinte ez a félelem nem racionális, és nagy valószínűséggel semmilyen kárt nem tesz a magzatban az oltás. Korábban az influenza elleni védőoltást sem adhatták hasonló okból a kismamáknak, ugyanakkor mára első körben ajánlott a terhes nők beoltása épp a magzat védelme érdekében – tette hozzá Marofka Ferenc, aki szerint idővel hasonlóan változhat e téren is az előírás.



A protekcionizmussal életeket menthetnénk?

A beszélgetés során Merkely professzor hiányolta az EU komolyabb lépéseit annak érdekében, hogy az uniós határokon belül készült vakcinák ne kerülhessenek ki Európából. Szerinte az EU-nak jelentős felelőssége van abban, hogy polgárainak a lehető leghamarabb biztosítsa az oltóanyagokat, ezért „fel kellene vennie a kesztyűt” – akár exportkorlátozással is, épp úgy, ahogy az USA vagy az Egyesült Királyság is teszi.

Erre reagálva Marofka Ferenc elmondta: a vakcinagyártás globális ellátási láncolatban értelmezhető. Ha az EU korlátozná az exportot, az beláthatatlan károkat okozna ennek a folyamatnak, amelyen a végén mindenki csak veszítene. Az EU egyszerűen nem tudja és nem is akarja határait lezárni. Számos esetben a vakcinagyártásban közreműködő európai kapacitás még nincsen teljesen kiépítve, így bizonyos folyamatok még európai gyártás esetén is az unió területén kívül történnek, egy ilyen korlátozás jelentős veszteséget is jelentene. Mindemellett az EU-nak morális felelőssége is van a szegényebb, unión kívüli országok tekintetében, ezért sem zárhatja le a határait. Ugyanakkor – mint megjegyezte – az Egyesült Királyság és az USA sem az exportot tiltotta, hanem nagyon erős, egyoldalú prioritásokat fektetett le az egyes vakcinaszerződéseinél.

Vissza a normalitáshoz

Vendégeink egyetértettek abban, hogy a vírus még nagyon sokáig velünk lesz valamilyen formában, és abban is, hogy a leginkább veszélyeztetett, 65 év feletti lakosság beoltása elsődleges fontosságú, hiszen az összes szövődményes eset és a halálozás 85%-ban ebből a korcsoportból kerül ki. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk – mutatott rá Merkely professzor –, hogy ha az időseket oltjuk be, akkor az esetszámok még nem fognak jelentősen csökkenni, hiszen a vírust nem az egyébként általában elszigetelten élő idősek terjesztik, hanem sokkal inkább az aktív életet élő, sok emberrel találkozó fiatalabbak. Így ha a járványt meg akarjuk fogni, akkor őket kell mielőbb beoltani. Dr. Merkely Béla egyetért azzal az elképzeléssel is, hogy érdemes mielőbb visszaadni a részleges szabadságot azoknak, akik már védettek a vírussal szemben, hiszen az emberéletek megmentésén túl a társadalmi és gazdasági hatásokat is kezelni kell.



Marofka Ferenc szerint, ha kellő számban oltakoznak, és nem jelenik meg olyan variáns, amelyre az oltások nem hatnak, akkor hamarosan normalizálódik a helyzet, az év második felére már nagy valószínűséggel tervezhetünk európai utazásokat is. Dr. Merkely Béla kicsit optimistább ennél: a tapasztalat szerint nyáron alacsonyabb a fertőzésveszély, hisz ilyenkor jellemzően nem zárt terekben találkozunk, és az emberek immunrendszere is erősebb. Bízik benne, hogy ha júniusra az oltások száma kellő mértékben növekszik, akkor az esetszámok drasztikusan eshetnek, a súlyos esetek száma, valamint a halálozás is a mostani számok töredéke lesz, és visszatérhetünk szabadabb életvitelünkhöz.

Merkely professzor számításai szerint mára a magyar lakosságból már nagyjából négymillióan(!) átestek a betegségen valamilyen formában. Ugyanakkor sajnos még nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel egyértelműen kimutatható lenne, hogy közülük valójában hányan védettek – pedig ez jelentősen leegyszerűsíthetné az oltási folyamatot.

Újabb kihívások: a vírusvariációk

Az újonnan kimutatott, tapasztalat alapján jobban terjedő vírusvariációkra fel kell készülnie mindenkinek. Az Európai Bizottság éppen ezért azt várja a gyógyszergyártóktól, hogy mielőbb készítsék el vakcinájukat ezekre a variációkra – amelyre egyébként az mRNS technológia segítségével akár hat hét is elég lehet. Természetesen a gyártáshoz ugyanúgy sok idő kell majd, de ezen variánsok engedélyeztetési folyamatát a Bizottság mindenképp lerövidíti majd.

Tájékozódás: csak tiszta forrásból

Óriási a zaj a vírus és a járvány körül, a laikusoknak egyre nehezebb hiteles és megbízható információhoz jutniuk. Vendégeink azt javasolják, hogy kérdések esetén elsősorban mindenki saját háziorvosához forduljon bizalommal. Emellett érdemes követni a hivatalos koronavírus információs oldalakat, valamint a különböző egyetemek, mint például a Semmelweis Egyetem, a pécsi, a szegedi vagy külföldi tudományegyetemek koronavírussal foglalkozó oldalait. A lényeg, hogy hiteles, megbízható, szakmailag megalapozott forrásból igyekezzünk tájékozódni – semmiképp ne hagyatkozzunk a közösségi médiában lépten-nyomon felbukkanó, nem alátámasztható, kétes forrásból származó hírekre.

A másfél órás beszélgetés itt megtekinthető:

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!