Szentendre az Európai Örökségi cím legújabb kitüntetettjei közt

Az Európai Örökségi cím (European Heritage Label) az európai integráció számára jelképes jelentőséggel bíró helyszíneket díjazza és védi. Szentendre a negyedik helyszín Magyarországról, amely ebben az elismerésben részesül. A címet a város a különböző nemzetiségek békés együttélésére építő, gazdag kulturális hagyományaival érdemelte ki.

Helyszínek Európa közös történelemkönyvéből

Az Európai Örökség címet az európai együttműködés vagy szellemiség kiemelkedő helyszíneinek adják. Olyan jellegzetes helyszíneknek, amelyek Európa közös történelméről és értékeiről mesélnek. Ilyen címet kapott már többek között a szinte egész Európát hadba állító harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke helyszíne, az európai demokrácia, filozófia, szabad gondolkodás szülőhazája, Athén, vagy a lengyel Szolidaritás mozgalom otthona, a gdanski hajógyár. Mindegyik helyszín elvitathatatlan joggal szerepel Európa történelemkönyveiben. Magyarországról Szentendre előtt a páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese kapott már ilyen elismerést.

„Szentendre élő öröksége” és az idei díjazottak

Szentendre elismerésének indoklásában kiemelték: a város történelmét a határokon átnyúló politikai és kulturális kapcsolatok határozták meg, képét a városba a 17. században érkező szerb menekültek jelentősen alakították. A többnemzetiségű, toleráns várost a szerb és más kultúrák pezsgő, békés együttélése formálta. A város hídként tudott működni kelet és nyugat, a Balkán és a Kárpát-medence, a katolikus és ortodox kereszténység között. Egyedülálló épített és élő örökségét a művészi szabadság mellett épp ez a kelet-nyugati keveredés határozta meg, amely ma is megélhető a városba érkezve.

A most díjazott tíz európai helyszín között van még az ókori Róma kikötőváros, Ostia Antica régészeti területe, az Azori-szigetek víz alatti öröksége, Belgium és Hollandia Jótékonyság kolóniái elnevezésű mezőgazdasági telepei a 19. századból, a csehországi Kynzvart-kastély és a lengyelországi Łambinowice háborús emlékhelyei. Az Európai Örökség címet viselheti az 1930-as évek elején Németországban, Lengyelországban, Ausztriában és Csehországban épült úgynevezett Werkbund kísérleti telepek, a II. világháború zsidó áldozatainak Chambon-sur-Lignonban található emlékhelye, valamint a lett fővárosban, Rigában található, 15. és 17. század között épített három házból álló komplexum, a Három testvér.

Érdekesség, hogy a címmel idén egy irodalmi művet is elismertek, France Prešeren szlovén költő 1844-es Áldomás (Zdravljica) című költeményét, amely a népek európai tavaszát hirdeti, és amelynek hetedik versszaka lett a független Szlovénia nemzeti himnusza, Stanko Premrl megzenésítésében. Az Áldomás a forradalom és egész Szlovénia dala. A költemény születésekor Szlovénia a Habsburg birodalom része volt, a vers a szlovének függetlenségi vágyát fogalmazza meg. A dalt a nyolcvanas években újra felfedezték, és a szlovén függetlenség legfontosabb kifejezőjévé vált. 1988-ban ettől voltak hangosak az utcák. A himnusz első sora feltűnik a szlovén kéteurós érmén is.

----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!