A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.

A körforgásos gazdaság

Mi is többször írtunk arról, hogyan működik a gyakorlatban (kicsiben) mondjuk Finnországban vagy Svédországban a  körforgásos gazdaság. Az átállás már folyamatban van, az első erre vonatkozó uniós cselekvési terv még 2015-ben készült. A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. Ennek a – kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített „tervezett elavulás” által dominált – gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU. A „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemzi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi: az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. A Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.

Ahhoz, hogy  a javíthatóságot, újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az EU új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legeslegelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú, hogy kellő információkkal rendelkezzenek a döntések meghozatalához, amelyekre saját maguk és a környezetük védelme érdekében van szükség. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, hogy legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst – így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja.

A legfontosabb intézkedések

• A fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban: új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat.
  
  
• A vásárlók alapos tájékoztatása: új jogszabályok fogják előíni, hogy vásárláskor megbízható és teljeskörű képet kapjunk a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. A „javításhoz való jog” alapelv lesz.
  
  
• A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:
  
  
  • - elektronika és infokommunikációs technológiák – intézkedések például  a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
  • - akkumulátorok és járművek – az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása;
  • - csomagolás – a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen;
  • - műanyagok – új kötelező követelmények az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
  • - textiltermékek – versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése;
  • - építőipar és épületek – átfogó stratégia az építőipar fenntarthatóvá tételére;
  • - élelmiszerek – az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése.
    
    
• Kevesebb hulladék: alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.

A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket többtucat új uniós jogszabály biztosítja majd, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben.

További információ a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről

• A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv weboldala
• Tájékoztató: A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
• Kérdések és válaszok
• A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv egy tisztább és versenyképesebb Európáért
• Bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Élenjárva a globális körforgásos gazdaság felé vezető úton: az aktuális helyzet”

----
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!