A gazdasági és politikai válság napról napra mélyül Venezuelában, de ők bíznak még a békés változásban. Egyikük az Európai Parlamentből képviselőként, másikuk a magyarországi venéz diaszpórából támogatja hazája demokratikus átalakulását és viszi hírét az ott történteknek Európában és a világban. Leopoldo López Gil EP-képviselővel és María Beatriz Rosell Pérezzel, a Viva Venezuela – Hungría civil szervezet alapítójával – a venezuelai demokratikus ellenzék Szaharov-díja kapcsán – az aktuális venezuelai helyzetről beszélgettünk

Venezuela: egy ország az összeomlás szélén

„Idén harminc éve omlott le a berlini fal, Európa megosztottságának jelképe. Könnyű megfeledkezni arról, főleg Nyugat-Európában, hogy csak egy generációval korábban a kontinens fele diktatúrában és elnyomásban élt. Hazámban, Venezuelában még most is Lucifer uralkodik.” Leopoldo López Gil fia, Leopoldo López a venezuelai ellenzék egyik legfontosabb vezetője, aki társaival politikai fogolyként nyerte el a Szaharov-díjat 2017-ben. Leopoldo López Gil venezuelai-spanyol kettős állampolgárként 2019 óta az Európai Parlament tagja, aki röviden bemutatta a jelenlegi venezuelai helyzetet.

A korábban a kőolajbevételekből jólétben élő, mintegy 2,5-3 magyarországnyi lakosságú országban Hugo Chávez 2013-as halála után politikai örököse, Nicolás Maduro került hatalomra. Azóta Venezuela súlyos politikai, gazdasági, intézményes, társadalmi és humanitárius válságba süllyedt. Az országban gyógyszer- és élelmiszerhiány alakult ki, amihez tömeges emberi jogi jogsértések, hiperinfláció (2018-ban az éves inflációt 1 300 000%-ra becsülték), politikai elnyomás, korrupció és erőszak társul. Maduro kormánya folyamatosan akadályozza a nemzetközi közösség humanitárius segélyeinek szétosztását. Az ENSZ szerint jelenleg a lakosság 94 százaléka (!) a szegénységi küszöb alatt él, a FAO vizsgálata szerint minden ötödik venezuelai gyerek alultáplált, és idén nyárig már közel négymillió, 2019 végéig várhatóan összesen több mint ötmillió venezuelai hagyja el hazáját. A már egyébként is kritikus egészségügyi válságot az országban rendszeres áramkimaradások súlyosbítják, a vízellátás nem megfelelő, a fertőzött víz tömeges használata miatt pedig terjednek a járványok .

Kiterjedt és súlyos emberi jogi jogsértések

A Maduro vezette rezsim számos törvénnyel korlátozza a demokratikus jogok érvényesülését, felgyorsította a fékek és ellensúlyok intézményes rendszerének felszámolását, a súlyos és erőszakos jogsértések és túlkapások mindennaposak az országban. A kormány biztonsági erői üldözik, bebörtönzik és meggyilkolják a rezsim kritikusait, ellehetetlenítik a demokratikus ellenzéket. A kormány rendvédelmi erőihez számtalan önkényes letartóztatás, kínzás, gyilkosság köthető. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint Venezuelában az elmúlt másfél évben közel hétezer embert öltek meg bírósági eljárás nélkül. Csak a Maduro kormány saját statisztikái alapján 5 387 gyilkosság köthető a „hatalommal szembeni engedetlenséghez” – idézte Leopoldo López Gil az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, Michelle Bachelet júliusi jelentését a venezuelai helyzetről.

Az országban az újságírók, politikai vezetők és Juan Guaidó csapata tagjait rendszeresen zaklatják, elnyomják és elzárják. (Guaidó az ellenzéki többségű, de a rezsim által jogaitól megfosztott Nemzetgyűlés elnöke, aki 2019 elején az ország ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.) A rezsim rendszerszintű eszközként használja a kínzást a tüntetők megfélemlítésére és visszatartására.

Leopoldo López: az utcáról börtönbe, fogságból a spanyol nagykövetség védelmébe

Leopoldo López 2014-ben a Maduro elleni – akkor még békés – tömegdemonstrációk vezéralakja volt. Még abban az évben 14 év börtönre ítélte a rezsim, mert „erőszakra buzdított a kormányellenes tiltakozásokon”. López fenntartja, hogy ez a vád politikailag motivált volt. Három év fogva tartás után háziőrizetbe került, végül idén májusban a caracasi spanyol nagykövetség rezidenciájára menekült, jelenleg is onnan dolgozik a demokratikus ellenzéknek, Juan Guaidót támogatva. Amikor Leopoldót megkérdezték, miért adta fel magát 2014-ben az egyértelműen igazságtalan rezsimnek, azt válaszolta: „inkább arról mesélek a gyerekeimnek, hogy miért veszett el a szabadságom, mint arról, hogy miért veszett el az országunk, és én miért nem segítettem” – idézte fia szavait Leopoldo López Gil.

Az Európai Parlament és az uniós intézmények a demokratikus átalakulás mellett

Leopoldo López Gil megkapva a spanyol állampolgárságot 2019 óta az Európai Parlamentben dolgozik az emberi jogok védelme, a demokrácia és a jogérvényesülés, az EU-Venezuela és EU-Latin-Amerika kapcsolatok erősítésén. Hisz benne: az Európai Parlament fellépése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy országában újra demokratikus erők kerüljenek hatalomra. „Az EP emberi jogi szakbizottságának (DROI) koordinátoraként úgy látom, ehhez számos eszköze van az intézménynek. A DROI világjelentést készít az emberi jogi és demokratikus helyzetről, amely nagy hatással van az EU és a Bizottság tevékenységére, kijelöli az EU emberi jogi aktivitásának irányát azzal, milyen kérdéseket állít fókuszba, hova küld missziókat, vagy hol kezdeményez párbeszédet az emberi jogi kérdésekről.”

Emellett az európai parlamenti határozatok is a jogvédelem fontos eszközei. 2014 óta az EP összesen 14 határozatban – legutóbb ez év júliusában – ítélte el a Maduro rezsimet, és hívta fel a világ figyelmét az ott zajló igazságtalanságokra. „Ezek puha politikai intézkedések, amelyek leleplezik az emberi jogok súlyos megsértését és politikailag diszkreditálják Maduro rendszerét.”

A Tanács és a külpolitikai főképviselő is számos alkalommal elítélte a rezsim politikáját, és felszólította a jogsértések megszüntetésére. Megerősítették, hogy a venezuelai válság kizárólag a venezuelaiak saját irányításával zajló békés és demokratikus, a szabad és tisztességes elnökválasztást megalapozó folyamat útján valósítható meg. Az EU Juan Guaidót ismeri el Venezuela legitim ideiglenes elnökének, és támogatja programját (Plan País): a visszaélések megszüntetését, a nemzeti átmeneti kormány felállítását, és az előrehozott elnökválasztás megtartását. A közösség 2018 óta közel 118 millió euró (40 milliárd forint) segéllyel támogatja Venezuelát, és 2017 óta célzott kereskedelmi és beutazási szankciókat léptetett életbe a Maduro-rezsimmel szemben. A Parlament további szankciókat vezetne be.

Kilátások

A demokratikus országok és szövetségek többsége – köztük az EU és az USA – Juan Guaidót ismeri el és támogatja legitim ideiglenes vezetőként, ugyanakkor Oroszország és Kína, illetve a térségből Kuba nyíltan Maduro mellett áll. „Az oroszok és a kínaiak már az országunkban vannak: a kínaiak már a földünket bányásszák, és mindent visznek, amit ott találnak – legyen az arany, fém, bármilyen ásványkincs. Ez nagyon rossz jel, azt mutatja, hogy elvesztettük szuverenitásunkat és impotens az országunk: nemcsak Maduro veszi el az erőforrásainkat, hanem ezek az országok is” – mondta ezzel kapcsolatban María Beatriz Rosell Pérez.

Leopoldo López Gil ugyanakkor az USA szankcióinak fontosságára hívta fel a figyelmet: Donald Trump ugyanis teljes gazdasági embargót hirdetett a venezuelai kormánnyal szemben. Szerinte ezzel magyarázható, hogy az ellenzéki vezetők és Guaidó még egyáltalán életben vannak, és maradt valamennyi mozgásterük. Szerinte országa sorsa nem függetleníthető a nagyhatalmak geopolitikai érdekeitől és játszmáitól, és nem lehet előre látni, az USA vagy Oroszország hogyan reagál egy-egy lépésre. López Gil ugyanakkor optimista: azt gondolja, hogy az USA – ahogy az Amerikai Államok Szervezete is – pozitív szerepet fog játszani a venezuelai helyzet rendezésében a nagyon közeli jövőben.

Mindketten bíznak a mielőbbi pozitív és békés rendezésben, bár María szerint távolodni látszanak ettől a lehetőségtől. Hogy fegyveres konfliktussal lesz-e vége a válságnak, az szerinte csak az ország hadseregén és a kormányon múlik. Ebben egyetért Leopoldo López Gillel, aki hangsúlyozta: „a venezuelai emberek békések, a konfliktusban eddig kizárólag a kormány használt erőszakos eszközöket”. Szerinte a helyzet annyira sötét és szomorú már Venezuelában, hogy ennél rosszabb már nem nagyon jöhet. De ahogy a mondás tartja: „mindig a hajnal előtt a legsötétebb az éjszaka”, már közel a változás, és nagyon bízik benne, hogy fegyverek használata nélkül ér véget országában ez a sötét időszak.

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!