Európa számokban: a születéskor várható élettartam

A születéskor várható élettartam – amely az életminőség egyik legfontosabb mutatója – folyamatosan nő a tagállamokban, köztük Magyarországon is. Továbbra is jelentős eltérés viszont az egyes országok között – mi egyelőre sajnos öt évvel elmaradunk az uniós átlagtól. A különbség országon belül és a nemek között is fennáll: a nők átlagosan több mint 5 évvel tovább élnek Európában, mint a férfiak.

Javuló tendencia világ- és Európa-szerte

A születéskor várható élettartam azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett még átlagosan hány évi élettartamra számíthat. Mára ez lett az életminőség egyik legfontosabb komponense, amely az ENSZ vizsgálatai alapján egyre konvergál, azaz az egyes országok mutató közelednek egymáshoz.

Míg a ma születő csecsemők Európában átlagosan 81 évig élhetnek, az ő (1990 körül született) szüleik még mintegy öt évvel rövidebb életre számíthattak, hatvanas években született nagyszüleik pedig még öt évvel kevesebbre. A mostani csecsemők tehát nagyszülei generációjánál átlagosan mintegy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak.

A javulás okai

Az utóbbi néhány évtizedben az európai országokban a lakosság egészségi állapota jelentős mértékben javult, az idő előtti elhalálozások száma pedig jelentősen csökkent. Az élet- és munkakörülmények, az egészségtudatosabb gondolkodás mindenképpen hozzájárult az élethossz megnövekedéséhez, de a legnagyobb szerepe vélhetően az orvosi ellátás fejlődésének van. A szívroham, az agyvérzés vagy a rák kezelésében bekövetkezett eredményeknek köszönhetően a túlélési arány a legtöbb európai országban növekedett. Emellett a rák legtöbb fajtájának – így a méhnyakrák, a mellrák és a végbélrák – túlélési aránya is javult a legtöbb tagállamban. Az európai országok egészségügyi rendszerei egyre nagyobbak és összetettebbek, az egészségügyi ellátásra pedig – összehasonlítva a korábbi korok finanszírozásával – sokkal többet költenek az uniós országok.

Az egészségügyi kockázatok terén is sok pozitív változás történt az elmúlt évtizedekben: sok uniós tagállam igen jelentős fejlődést ért el a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorításában (például reklámozási tilalmakkal vagy nagyobb adókkal). Ezzel ellentétben ugyanakkor az elhízottság és túlsúlyosság sajnos egyre jellemzőbb a legtöbb tagállamban, amely viszont számos krónikus betegség kockázatát növeli.
 

Mi a helyzet Magyarországon?

A várható élettartam nálunk több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2016 között, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatt van. Magyarországon a férfiak átlagosan csaknem hét évvel rövidebb ideig élnek – ennek legfőbb oka az, hogy a férfiak nagyobb mértékben ki vannak téve az egészséget fenyegető kockázati tényezőknek, úgymint a dohányzás, a káros alkoholfogyasztás és az elhízás. Sajnos e statisztika alapján Magyarország az európai rangsor végén foglal helyet, ahogy a legtöbb keleti blokkból származó tagállam – ebben a tekintetben elég éles határvonal rajzolódik ki az EU keleti és nyugati országai között.

Vajon mi lehet a hosszú élet titka? A fentieken túl a mediterrán étrend, a skandináv hygge vagy a lagom mentalitás, a jóléti szociális modell, vagy a rendszeres sportolás? Nehéz egyértelműen megmondani, de az adatok alapján a mediterrán életstílussal talán lehet összefüggés… Szerintetek?



A grafika nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tekinthető meg.

-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!