kozl.pngNagyot szólt december elején a hír, hogy a tervek szerint Luxemburgban 2020-tól ingyenessé teszik a tömegközlekedést. Európában egyelőre teljesen egyedülálló lenne, hogy egy teljes ország területén nem kell fizetnie az utasoknak a közösségi közlekedési eszközök használatáért.

Ugyanakkor egyfajta trend érzékelhető, amelyben a luxemburgi példa a következő lépést jelentheti. EU-szerte több államban helyi szinten bevezették már az ingyenes utazást. A legismertebb példa az észt főváros, Tallinn, ahol már 2013 óta szimbolikus, 2 eurós hozzájáruláson felül gyakorlatilag nem kell a helyi lakosoknak fizetni a közösségi közlekedésért – ezt a modellt 2018 nyarától további 11 észtországi megyére terjesztették ki.

Miért legyen ingyenes a közösségi közlekedés? – pozitív következmények

Túl a nyilvánvaló politikai haszonszerzésen milyen okok vezetnek a tömegközlekedés ingyenessé tételéhez? Elsősorban három fő mozgatórugója van az ilyen intézkedéseknek. Az első az adott város vonzóbbá tétele. Például Franciaországban több településen azért tették ingyenessé a busz- és villamosjegyeket, hogy az idősödő, elvándorlással és demográfiai gondokkal küzdő városok lakossága megtartásához és új, fiatal lakosok odaköltözéséhez járuljon hozzá – részben sikerrel.

Másrészt környezetvédelmi okok is rávehetik a városok vezetését arra, hogy átvállalják az utasoktól a közösségi közlekedési rendszer fenntartásának díjait. A levegő tisztaságának javítása, a széndioxid-kibocsátás mérséklése többek között a német városok motivációja, ahol a rengeteg dízelautó kibocsátását szeretnék ezzel ellensúlyozni. Emiatt tervek születtek nagyobb német városok (pl. Essen, Bonn) tömegközlekedésének ingyenessé tételére.

Harmadrészt az autóktól zsúfolt városok közlekedési problémáinak megoldása is hozadéka lehetne az utasoktól átvállalt költségvetésből működő tömegközlekedési hálózatoknak. Az autóktól elzárt, zöldebbé, gyalogosbaráttá (vissza)alakított városközpontok kialakítása Európa-szerte egyre inkább jellemző trenddé vált az utóbbi évtizedben, amelynek előfeltétele az autót használó városlakók és helyi dolgozók átterelése egyrészt a közösségi közlekedési eszközökre, másrészt a kerékpárra.

Félelmek, fenntartások

A tömegközlekedés ingyenessé tétele kapcsán nyilván meg kell fontolni a lehetséges következményeket. A svédországi Avesta egy észt konferencián bemutatott példája alapján a városvezetők általában három lehetséges negatív következménnyel számoltak, ha nem kell az utasoknak fizetni a busz- és villamosjegyekért: túlzsúfolt járművekkel, azok gyorsabb elhasználódásával, illetve azzal, hogy a buszokat többen használják a közlekedésen kívül arra, hogy ott töltsék az idejüket, és pl. csak melegedjenek.

kozle2.jpg

Eddigi tapasztalatok

Az eddigi tapasztalatok alapján a három félelem közül leginkább az első igazolódott be, és valóban kimutatható, hogy sokkal többen használják a közösségi közlekedési járműveket ott, ahol az ingyenes, ezzel túlzsúfoltságot okozva. Ennek következménye a kényelmetlen utazás, ami elriasztja az utasokat, illetve a megnövekedett igényre válaszolva sűrítik a járatokat, ami további, esetenként a fenntarthatatlanságig fokozódó többletkiadást jelent a szolgáltatónak.

További tapasztalat – amelyet Tallinn példája is megerősít –, hogy az előzetesen kitűzött célokat csak részben teljesíti az ingyenessé tett tömegközlekedési rendszer. A lakosságszám megnőtt, ezzel a helyi adókon keresztül több bevételhez jutott az észt főváros. A gyakorlati európai példák azonban azt igazolják, hogy nem igazán sikerül az autósok átültetése a buszokra, villamosokra, trolikra. Egy tanulmány szerint Tallinnban a közösségi közlekedést igénybe vevők száma jelentősen megugrott ugyan az ingyenessé tétel hatására, ugyanakkor az autóval közlekedőknek csupán töredéke, mindössze 3%-a váltott tömegközlekedésre. Inkább azok veszik igénybe nagyobb számban a kedvezményes utazási lehetőséget, akik korábban gyalogoltak vagy bicikliztek az adott távon.

Ezzel nyilvánvalóvá is vált, hogy a környezetvédelmi szempontok nem feltétlenül teljesülnek az előzetes elvárások alapján, hiszen elsősorban nem a károsanyag-kibocsátásért felelős utasok ültek át a tömegközlekedési járművekre. Tallinn példája alapján a tömegközlekedési eszközökön történő utazási költségek teljes átvállalása az utasoktól nem egyértelmű megfelelő megoldás az autóhasználat visszaszorítására, ezt szakértők szerint inkább az autózás költségeinek növelésével és az autóval való behajtás szigorításával lehetne elérni.

Ingyenes jegyek vs. fenntarthatóság

A megnövekedett fenntartási költségeket Luxemburg a hírek szerint magára vállalja, hiszen ott a jegybevételek csupán 3%-át teszik ki a teljes, évi közel 1 milliárd eurós kiadásnak. Azonban mi történne azokban az országokban, amelyek Luxemburggal ellentétben nem az EU legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkeznek? Több francia, belga és német példa is azt bizonyítja, hogy a megnövekedett kiadások fenntarthatatlanná teszik az adott városok közösségi közlekedési rendszerét, és emiatt érdemes visszatérni egy átalánydíjas (pl. a helyi adóba épített), vagy korlátozottan igénybe vehető (pl. tanulóknak és nyugdíjasoknak nyújtott) ingyenes / kedvezményes megoldáshoz.

Ti mit gondoltok, érdemes volna a fenntartóknak átvállalni a költségeket, és mindenhol ingyenessé tenni az utasok számára a közösségi közlekedést?

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr5214503596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.12.22. 06:21:50

Más a helyzet Luxemburgban és más nálunk. Itt így is egy rakás hajléktalan használja melegedőnek a villamost évtizedek óta. És ennek megfelelően koszosak és büdösek is a járművek.

kubikos11 2018.12.22. 07:04:09

Ha ingyenjegyet naponta 2x lehet használni, Pesten mondjuk 1.5 óra, (Debrecenben elég 1 óra) időtartamra, akkor midnightcoder2 hajléktalan-gondja megoldódik. Az autósok kiszorításának kudarcára gyógyír az ő költségeinek további emelése: fizesse az a tömegközlekedést, aki 1 tonna vassal a feneke alatt akar a belvárosba bemenni. Ha harmadolódna az autózók száma, még a bicajosok száma is ugrásszerűen nőne, ha biztonságos közlekedési lehetőségeket nyújtanánk nekik.

chrisred 2018.12.22. 08:39:29

@midnightcoder2: Minthogy Pesten nem ingyenes a tömegközlekedés, ezért a hajléktalanprobléma mögött nem ez áll. A jelenlegi szitu az, hogy van, aki kifizeti a jegy/bérlet árát, és a befizetett adóján keresztül fizeti a bliccelők utazását is. Sokan valójában azért használnak kocsit, mert nem szeretik, ha fejőstehénnek nézik őket. Ha ingyenes lenne a tömegközlekedés, valójában ennek a rétegnek a terhei csökkennének.

xm95 2018.12.22. 08:47:24

@kubikos11: mar bocs, de miert az fizessen a szolgaltatasert aki nem hasznalja? Te, aki pl. krumplit eszel, ki kene fizesd az en rizsemet? szerintem sokkal celravezetobb az adott helynek megfelelo korlatozas mint parkolasi vagy behajtasi, termeszetesen miutan nem magancegek allamilag biztositott joga es beveteli forrasa lenne az ellenorzes es birsagolas

chrisred 2018.12.22. 09:00:18

@xm95: Erre mondhatná az, akinek passzívháza és napkollektorai vannak, hogy miért fizessen az adójából Paks2 felépítésére.

Emmett Brown 2018.12.22. 09:39:56

@xm95: ez jól hangzik, de valójában most is fizetsz egy csomó mindenért amit te nem használsz, mások meg igen.

Valamint ha te maradsz a kocsidban, akkor már azzal is nyersz ha csak egyvalaki leteszi az autót, és tömegközlekedésre vált, mert kisebb lesz a szmog és a dugó is.

yourmomtits 2018.12.22. 09:48:26

vagyünk példát a világ egyik legnagyobb adócsaló "országáról"

midnightcoder2 2018.12.22. 12:14:10

@chrisred: OFF: Azért ehhez a napelemes dolog mellé kellene egy akkora akksi is, ami a téli/nyári illetve az éjszakai/nappali teljesítményingadozását a napelemnek kompenzálja. Mert hogy jelenleg a napelemes rendszerek úgy működnek, hogy ezt a tároló szolgáltatást a szolgáltató fedezi grátisz. És ez azért "picit" megdrágítaná a dolgot.

midnightcoder2 2018.12.22. 12:16:11

@chrisred: Pesten van a hajléktalanprobléma a jelenlegi fizetős tömegközlekedés mellett. Sok mindent a BKV ellenőr nem tud tenni a hajléktalannal, max. nem engedi be a metróba. Ha ingyenes lenne a közlekedés, akkor ez a lehetőség is elveszne, és az összes ott aludna benn nappal az alagútban.

chrisred 2018.12.22. 12:38:32

@midnightcoder2: Ahogy a személygépkocsiknak sem lenne sok értelme a közúthálózat nélkül. Enyhén szólva az is megdrágítaná a járművek fenntartását, ha az utakat is az autótulajdonosoknak kellene kiépíteni és fenntartani.

chrisred 2018.12.22. 12:39:29

@midnightcoder2: Igen, ezt írtam, az ingyenes tömegközlekedés a jelenlegi állapotokhoz képest azoknak a helyzetén változtatna, akik jegyet vagy bérletet vesznek.

Gerardus A. Lodewijk 2018.12.29. 21:40:36

Luxemburgban a (belföldi) tömegközlekedési jegyek és bérletek már most is jelképes áron kaphatók. Ugyanakkor a jogosítvánnyal rendelkező lakosok közel 100%-ának van saját autója. Valamint úgy hallottam, hogy a tömegközlekedés pontossága és megbízhatósága terén lenne mit javítaniuk. Ehhez hozzávéve, hogy a nagyhercegségben dolgozók jó harmada külföldről ingázik (ahonnan a tömegközlekedés nem feltétlenül jobb, viszont drágább), úgy gondolom, hogy az ingyenesség sem fogja a tömegközlekedést érzékelhetően vonzóbbá tenni, és az ettől várt előnyök csak nagyon korlátozottan jelentkeznek majd (ha egyáltalán).
süti beállítások módosítása