Nagyot szólt december elején a hír, hogy a tervek szerint Luxemburgban 2020-tól ingyenessé teszik a tömegközlekedést. Európában egyelőre teljesen egyedülálló lenne, hogy egy teljes ország területén nem kell fizetnie az utasoknak a közösségi közlekedési eszközök használatáért.

Ugyanakkor egyfajta trend érzékelhető, amelyben a luxemburgi példa a következő lépést jelentheti. EU-szerte több államban helyi szinten bevezették már az ingyenes utazást. A legismertebb példa az észt főváros, Tallinn, ahol már 2013 óta szimbolikus, 2 eurós hozzájáruláson felül gyakorlatilag nem kell a helyi lakosoknak fizetni a közösségi közlekedésért – ezt a modellt 2018 nyarától további 11 észtországi megyére terjesztették ki.

Miért legyen ingyenes a közösségi közlekedés? – pozitív következmények

Túl a nyilvánvaló politikai haszonszerzésen milyen okok vezetnek a tömegközlekedés ingyenessé tételéhez? Elsősorban három fő mozgatórugója van az ilyen intézkedéseknek. Az első az adott város vonzóbbá tétele. Például Franciaországban több településen azért tették ingyenessé a busz- és villamosjegyeket, hogy az idősödő, elvándorlással és demográfiai gondokkal küzdő városok lakossága megtartásához és új, fiatal lakosok odaköltözéséhez járuljon hozzá – részben sikerrel.

Másrészt környezetvédelmi okok is rávehetik a városok vezetését arra, hogy átvállalják az utasoktól a közösségi közlekedési rendszer fenntartásának díjait. A levegő tisztaságának javítása, a széndioxid-kibocsátás mérséklése többek között a német városok motivációja, ahol a rengeteg dízelautó kibocsátását szeretnék ezzel ellensúlyozni. Emiatt tervek születtek nagyobb német városok (pl. Essen, Bonn) tömegközlekedésének ingyenessé tételére.

Harmadrészt az autóktól zsúfolt városok közlekedési problémáinak megoldása is hozadéka lehetne az utasoktól átvállalt költségvetésből működő tömegközlekedési hálózatoknak. Az autóktól elzárt, zöldebbé, gyalogosbaráttá (vissza)alakított városközpontok kialakítása Európa-szerte egyre inkább jellemző trenddé vált az utóbbi évtizedben, amelynek előfeltétele az autót használó városlakók és helyi dolgozók átterelése egyrészt a közösségi közlekedési eszközökre, másrészt a kerékpárra.

Félelmek, fenntartások

A tömegközlekedés ingyenessé tétele kapcsán nyilván meg kell fontolni a lehetséges következményeket. A svédországi Avesta egy észt konferencián bemutatott példája alapján a városvezetők általában három lehetséges negatív következménnyel számoltak, ha nem kell az utasoknak fizetni a busz- és villamosjegyekért: túlzsúfolt járművekkel, azok gyorsabb elhasználódásával, illetve azzal, hogy a buszokat többen használják a közlekedésen kívül arra, hogy ott töltsék az idejüket, és pl. csak melegedjenek.

Eddigi tapasztalatok

Az eddigi tapasztalatok alapján a három félelem közül leginkább az első igazolódott be, és valóban kimutatható, hogy sokkal többen használják a közösségi közlekedési járműveket ott, ahol az ingyenes, ezzel túlzsúfoltságot okozva. Ennek következménye a kényelmetlen utazás, ami elriasztja az utasokat, illetve a megnövekedett igényre válaszolva sűrítik a járatokat, ami további, esetenként a fenntarthatatlanságig fokozódó többletkiadást jelent a szolgáltatónak.

További tapasztalat – amelyet Tallinn példája is megerősít –, hogy az előzetesen kitűzött célokat csak részben teljesíti az ingyenessé tett tömegközlekedési rendszer. A lakosságszám megnőtt, ezzel a helyi adókon keresztül több bevételhez jutott az észt főváros. A gyakorlati európai példák azonban azt igazolják, hogy nem igazán sikerül az autósok átültetése a buszokra, villamosokra, trolikra. Egy tanulmány szerint Tallinnban a közösségi közlekedést igénybe vevők száma jelentősen megugrott ugyan az ingyenessé tétel hatására, ugyanakkor az autóval közlekedőknek csupán töredéke, mindössze 3%-a váltott tömegközlekedésre. Inkább azok veszik igénybe nagyobb számban a kedvezményes utazási lehetőséget, akik korábban gyalogoltak vagy bicikliztek az adott távon.

Ezzel nyilvánvalóvá is vált, hogy a környezetvédelmi szempontok nem feltétlenül teljesülnek az előzetes elvárások alapján, hiszen elsősorban nem a károsanyag-kibocsátásért felelős utasok ültek át a tömegközlekedési járművekre. Tallinn példája alapján a tömegközlekedési eszközökön történő utazási költségek teljes átvállalása az utasoktól nem egyértelmű megfelelő megoldás az autóhasználat visszaszorítására, ezt szakértők szerint inkább az autózás költségeinek növelésével és az autóval való behajtás szigorításával lehetne elérni.

Ingyenes jegyek vs. fenntarthatóság

A megnövekedett fenntartási költségeket Luxemburg a hírek szerint magára vállalja, hiszen ott a jegybevételek csupán 3%-át teszik ki a teljes, évi közel 1 milliárd eurós kiadásnak. Azonban mi történne azokban az országokban, amelyek Luxemburggal ellentétben nem az EU legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkeznek? Több francia, belga és német példa is azt bizonyítja, hogy a megnövekedett kiadások fenntarthatatlanná teszik az adott városok közösségi közlekedési rendszerét, és emiatt érdemes visszatérni egy átalánydíjas (pl. a helyi adóba épített), vagy korlátozottan igénybe vehető (pl. tanulóknak és nyugdíjasoknak nyújtott) ingyenes / kedvezményes megoldáshoz.

Ti mit gondoltok, érdemes volna a fenntartóknak átvállalni a költségeket, és mindenhol ingyenessé tenni az utasok számára a közösségi közlekedést?

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon!