Autómentes európai városok

Az Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.

„Aki behajt, fizessen” vs. a szennyező kizárása

A gépjárművek kettős levegőminőség-rontó hatásának (a károsgáz és a szálló por (PM10) kibocsátásának) elkerülése érdekében számos európai város tett már forgalomkorlátozó intézkedéseket. Alapvetően kétféle módszer létezik arra, hogyan csökkentheti a városvezetés az autókhoz köthető károsanyag-kibocsátást. Ennek egyik módja a belvárosok autóforgalmának csökkentését célzó, mindenkire egyaránt vonatkozó behajtási vagy dugódíjak bevezetése (pl. Londonban, Stockholmban és Milánóban). Másik megközelítés, amivel például Németország városainak és azok agglomerációjának többségében találkozhatunk, ahol inkább korlátozzák a forgalmat, a környezetvédelmi besorolás alapján.

Melyik károsabb? A régi vagy a dízel?

A szokásosan beköszöntő téli szmog és az annak kapcsán bevezetett szmogriadó különböző szintjei miatt itthon is gyakran felmerül, mi lehetne a legjobb megoldás arra, hogy városaink levegőjét tisztábbá tegyük. Magyarországon a szmogriadó riasztási szintjét általában a szálló por (PM10) határértéket jelentősen és tartósan meghaladó szintjénél hirdetnek. A riasztási fokozat érvénybe lépésekor a gépjárművek környezetvédelmi osztály szerinti megkülönböztetése alapján – jelenleg az Euro3 kategóriát el nem érő autók –, gyakorlatilag életkor szerint (nagyjából a 2000 előtt gyártottak) kerülnek tiltólistára.

Sokak szerint nem feltétlenül az autók kor szerinti megkülönböztetése a leginkább célravezető. Bár az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek kétségtelenül több egészségre káros és üvegházhatású gázt bocsátanak ki, a városi szmog elsődleges okozója a P10 megjelelésű szálló por megnövekedett koncentrációja. Az ipari működés és a nem földgázzal történő fűtési módok mellett a szálló por kibocsátásáért ugyanakkor – meghajtási rendszerük működési jellegzetességéből adódóan – nagyobb mértékben felelősek a dízelmotoros autók, mint a benzinesek.

Városi stratégiák Európában a szmog ellen

Az alábbiakban e két fő megközelítés (a szennyező kizárása vs. „aki behajt, fizessen”) szerint elkülönítve mutatjuk be az autóforgalmat korlátozó jelenlegi vagy tervezett intézkedéseket Európában. Fontos tudnivaló lehet ez a lenti városokba autóval utazni készülők számára, hiszen általában a szabályozások a külföldi rendszámú autókra is vonatkoznak.

Példák a gépjárművek életkor vagy környezetvédelmi besorolás szerinti korlátozásra:

- Londonban az Euro4 szintet el nem érő (kb. 2005 előtt gyártott) járművekre 2017 októberétől közel kétszer akkora dugódíjat kötelesek megfizetni, mint a tisztább környezetvédelmi kategóriába tartozó autók tulajdonosai.

- A legfrissebb hírek szerint Barcelonában és 39 környező katalán településen 2019. január 1-jétől erősen korlátozzák az 1997 előtt forgalomba helyezett gépkocsik közlekedését.

- Párizsban is környezetvédelmi kategórián alapuló matricarendszert vezettek be 2016-ban. 2016 nyarától az 1997 előtt gyártott autók (6-os matrica vagy NC) hétköznaponként 8 és 20 óra között nem hajthatnak be Párizs belső körgyűrűjén (Périphérique) belülre. Szmogriadó idején ez kiegészül a 2001 előtt (Euro2 vagy az alatti; 5-ös matricával rendelkező) gyártott dízelautókkal, amelyek a város második körgyűrűjén (A86) belül elhelyezkedő területre nem hajthatnak be, tehát Párizs nagy részén tiltás alá esnek.

Példák a gépjárművek üzemanyagának típusa szerinti korlátozásra:

- Bár Németországban 2007 óta a városok körüli zónákban a környezetvédelmi besorolás alapján korlátozzák az autóforgalmat, szigorú megkülönböztetéssel (zöld, sárga és piros matricával jelölve) élnek a dízel és a benzines járművek között: míg a benzinüzemű autók már Euro1 kategóriától megkapják a zöld plakettet, a dízelautók csak az Euro4 besorolástól fölfelé kerülhetnek ebbe a kategóriába.

- Londonban a városvezetés szándékai szerint 2020-tól, vagy akár 2019-től teljesen kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból. Az eddigi Low Emission Zone (alacsony kibocsátási zóna) helyett 2019-ben egy Ultra-Low Emission Zone-t alakítanak ki, szigorúbb behajtási feltételekkel, és azt kiterjesztik 2020-tól a belvároson kívüli területekre is. A dízel járművek tulajdonosait támogatják autójuk kevésbé szennyező gépkocsira cserélésében.

- Madrid belvárosába a tervek szerint 2019 májusától nem engedik be a személygépjárműveket, a dízelautókat pedig 2025-től a város teljes területéről kitiltanák.

- Párizs a jelenlegi korlátozások szigorítását tervezi, amelyek eredményeként 2020-tól megtiltja a dízelüzemű autók közlekedését a város területén.

- Athén idővel az összes autót ki tervezi tiltani a belvárosból, ennek lépéseként 2025-től megtiltja a dízelautók behajtását a városközpontba

- Oslóban a tervek szerint 2019-től a teljes belvárosból kitiltják az autókat. 2025-től pedig egész Norvégia területén betiltják (!) a szénhidrogén-alapú meghajtással működő (benzines, dízel- és gázüzemű) gépkocsik forgalmazását.

A posztunkban bemutatott városok listája természetesen nem teljes, Európa-szerte közel 200 városban alkalmaznak időszakosan vagy állandó jelleggel forgalomkorlátozó intézkedéseket.


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!