Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.

Máltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait. 

A páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.

Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

Miről mesélnek a vendégéjszakák?

Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.

Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)




Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

Ahogy karácsonyi készülődés nem létezhet karácsonyi vásárok nélkül, úgy kötelező eleme minden vásárnak egy-egy különlegesen feldíszített karácsonyfa. Sok helyen a köztéri fák felállítása, feldíszítése összekapcsolódik az adventi időszak kezdetével, és az ünnepekre való ráhangolódás fontos kelléke. A mai karácsonyfaállítás hagyományáról már a 16. századból fennmaradtak írásos emlékek, német területekről. A szokás onnan terjedt el Európa és a világ számos országába. Alábbi gyűjteményünkben a legérdekesebb / legszebb köztéri karácsonyfák közül mutatjuk a kedvenceinket. Ti még mit tennétek rá a listára? Írjátok meg!

Július és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.



Magyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Egy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)

Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.

Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

• A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
• A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala

Tagállami információk

• Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
• Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
• Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
• Ciprus: közlekedési információk
• Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Dánia: úthasználati díjak (csak az Øresund híd és a Storebælt híd díjköteles), közlekedési információk
• Egyesült Királyság: autópályainformációk (külföldi autóval az autópályák ingyenesek, kivéve az az M6 TOLL autópálya, általában hidak és forgalmas szakaszok közelében fizetőkapukkal találkozhatunk), közlekedési információk
• Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
• Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
• Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
• Görögország: autópálya-használati díjak (Aegean, Attiki, Egnatia, Moreas, Nea, Olympia), közlekedési információk
• Hollandia: közlekedési információk
• Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
• Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
• Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
• Luxemburg: közlekedési információk
• Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Málta: közlekedési információk
• Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség), autópályadíjak (egyelőre személygépkocsiknak nem kell autópályadíjat fizetniük, de jelen tervek szerint ez 2019-től változni fog)
• Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
• Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Svédország: közlekedési információk
• Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!