Huszadik születésnapját ünnepli az egységes piac, amelynek számtalan előnyét nap mind nap élvezhetjük – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Húsz év elég sok idő ahhoz, hogy a gépezet olajozottan működjön, és a gyakorlatban valóban egyre zökkenőmentesebben érvényesül a mozgás, a munkavállalás vagy épp a tanulás szabadsága. Azonban, ahogyan a legjobb konstrukciók működésébe is csúszhat olykor egy-egy hiba, megesik ez az egységes piacon is – mégiscsak 27 ország (plusz Norvégia, Izland és Liechtenstein) szabályainak összehangolásáról van szó. Ezekre az esetekre találták ki a SOLVIT-ot (épp tíz éve), az EU belső piacán felmerülő problémák gyors, informális, anyanyelven történő és ingyenes megoldási fórumát.

Még ma is megesik, hogy figyelmetlenség vagy a közös szabályok nem megfelelő értelmezése miatt egy országban problémák akadnak például egy másik tagállamban szerzett szakma vagy diploma elismertetésével, a munkavállalással kapcsolatos jogok tiszteletben tartásával, a több országot érintő társadalombiztosítási esetek intézésével, vagy akár egy autó külföldi regisztrációjával kapcsolatban. De ugyanígy, ha valaki vállalkozóként lép egy másik ország piacára, megesik, hogy problémája akad egy másik tagállamban már forgalomba hozott termék kereskedelmével vagy az áfa-visszatérítéssel kapcsolatban. Ilyenkor fordulhatunk a kérdésben érintett ország Solvit irodájához.

Ők megvizsgálják kérésünket, és ha az valóban az uniós jog nem megfelelő alkalmazásából adódik, és az ügyben még nem indult bírósági eljárás, akkor a lehető legrövidebb időn belül felveszik a kapcsolatot az érintett tagállam Solvit-irodájával, akik szintén segítenek a hatóságok közötti közvetítésben. A Solvit – mivel alapvetően egy informális, alternatív vitarendezési fórum – akár heteken belül is képes megoldani régóta húzódó problémákat. Alapesetben 10 héten belül igyekeznek az ügyek végére járni.

Egy pár példa a Solvit által megoldott problémákra: egy magyar állampolgár Romániában húsz évet, majd áttelepülve Magyarországra itt további 18 évet dolgozott. Nyugdíjba vonulásakor a magyar hatóságok felkérték a román hatóságokat, hogy végezzék el a nyugdíj román részére vonatkozó számításokat, választ azonban csaknem egy év elteltével sem kaptak. A romániai Solvit közbenjárásának hála a román nyugdíjpénztár kilenc nap alatt meghozta a nyugellátás romániai részéről szóló döntést, és a magyar állampolgár végre nyugdíjba vonulhatott.

Egy brit cégnek ugyanakkor a magyar hatóságokkal gyűlt meg a baja, amikor kökényből készült alkoholos italt kívánt forgalmazni Magyarországon 50 literes hordókban. A magyar előírások szerint az ebbe a kategóriába sorolt terméket legfeljebb kétliteres kiszerelésben lehetett forgalomba hozni. Az átcsomagolás ugyanakkor hatalmas költséget jelentett volna a brit cégnek, amely a magyar Solvit irodához fordult. Hosszas egyeztetés során kiderült, hogy e rendelkezés az áruk szabad áramlását korlátozza, így a cégnek nem kellett átcsomagoltatnia italát, és a magyar jogszabályt is módosítani kellett.

Egy lengyel állampolgár Írországban szerzett mérnöki képesítést, és nehézségekbe ütközött akkor, amikor azt Lengyelországban szerette volna elismertetni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az ír és a lengyel mérnöki diploma közötti eltérések miatt további vizsgákat kell letennie, e követelmény azonban ellentétes volt az uniós jogszabályokkal. A Solvit közbenjárására a lengyel hatóságok elismerték képesítését – az ügy négy hét alatt megoldódott.

Jó tudni, hogy ha bármilyen hasonló akadályba ütköztök, létezik gyors megoldás: forduljatok bátran az ügyben érintett Solvit irodához! (Valamennyi iroda – köztük a magyar – elérhetőségét megtaláljátok ide kattintva.)

Leonardo da Vinciről a legtöbbeknek talán misztikus szimbólumok vagy korszakalkotó találmányok juthatnak az eszébe, de a reneszánsz kor zseniális tudósa nevét viseli az Európai Unió szakképzési mobilitást támogató programja is. Korábban bemutattuk már a felsőoktatásban tanulók, a vállalkozók és az önkénteskedni vágyó fiatalok előtt álló lehetőségeket, most azt járjuk körbe, milyen uniós program segíti a külföldi tapasztalatszerzést a szakképzés területén.

Nagytestvérével, az egyetemistáknak és főiskolásoknak szóló, idén negyedszázados Erasmus programmal szemben a Leonardo még „csak” 17 évet tudhat a háta mögött, mára mégis elismert márkanévvé vált a szakképzés terén. A Leonardo program a külföldi szakmai képzéshez nyújt támogatást azok számára, akik szakképzésben vesznek részt, vagy már végeztek, és most munkaerőpiaci lehetőségeiket szeretnék javítani. A program forrásaiból emellett támogatják olyan szervezetek együttműködését is, amelyek célja a szakképzés színvonalának emelése.

A program költségvetésének legnagyobb részéből úgynevezett mobilitási projekteket támogatnak, amelyek során a külföldi, 2-39 hetes szakmai gyakorlat vagy 1-6 hetes tanulmányút résztvevői nemcsak új ismeretekre és képzettségre tehetnek szert, de újfajta szemlélettel is megismerkedhetnek. A külföldön eltöltött idő emellett természetesen lehetőséget ad a nyelvtudás és a kommunikációs készségek fejlesztésére és más kultúrák megismerésére is, gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal egészítve ki az iskolában tanultakat. Mindezekkel a résztvevők versenyképesebb munkavállalóvá válnak, hiszen nemcsak közismert tény, de felmérés is alátámasztja, hogy a külföldi gyakorlattal rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni.

Bár a Leonardo kezdetben „utaztató program” volt, mára már túlnőtt ezen: a mobilitási projektek mellett a program a szakképzéssel foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést is támogatja a szakképzési rendszer fejlesztése érdekében. Az együttműködés eredménye lehet akár egy konferencia, egy weboldal, de akár a külföldön már jól működő gyakorlatok beépítése a hazai képzési rendszerbe.

Magyarország 1997 óta vesz részt a Leonardo programban, és évről évre többen vesznek részt a pályázatokon: a legutolsó adatok szerint már évente kb. 2000 embert mozgat meg a program a magyar szakképzésben. A program révén nemcsak a külföldre utazók, hanem – a hazai oktatási rendszer korszerűsítésével – a szakképzésben résztvevő valamennyi diák versenyképesebb munkavállalóvá válhat. Ezzel pedig az európai munkaerőpiac és a gazdaság egésze is sikeresebb lehet.

Magyarországon az Erasmushoz hasonlóan a Leonardo program koordinálását is a Tempus Közalapítvány végzi, ők tudnak bővebb információval szolgálni az érdeklődőknek. (Illusztráció: EACEA)

Az Európai Unióban és Magyarországon számtalan olyan tanácsadó hálózat működik, amelyek az EU különböző programjai között segítik az eligazodást. Van például olyan, amely a tagállami álláslehetőségek gyűjtésével és praktikus munkavállalói tanácsadással az európai munkaerőpiacon belüli munkavállalói mobilitást segíti (EURES), van, amely az EU ifjúsági programjaival (Mobilitás) vagy az oktatási programjaival kapcsolatban (Tempus) nyújt naprakész tájékoztatást, de van olyan, amely az európai belső piacon felmerülő viták rendezésében segít (Solvit). Új sorozatunkban ezeket a tanácsadói hálózatokat, szervezeteket mutatjuk be, elsőként a hónap témájához, a „tudás Európájához” kapcsolódó EURAXESS szervezetet.

Az EURAXESS hálózat az Európai Kutatási Térség kezdeményezése, amely a kutatók Európán belüli mobilitását támogatja. Az EURAXESS naprakész online információt nyújt az európai kutatók számára a mobilitási lehetőségekről, ingyenes állásközvetítő portálként is szolgál, valamint 37 országban személyes tanácsadói szolgálatot is működtet. A kutatók számára az európai kutatói állások adatbázisa felbecsülhetetlenül értékű: legyenek akár első éves PhD-sek vagy tapasztalt kutatók, itt számtalan aktuális állás közül szemezgethetnek. Az ingyenes állásközvetítő portál központi eleme az egyedülálló, könnyen kezelhető és kereshető adatbázis, amely nemcsak kutatói álláslehetőségeket, de ösztöndíjakat és támogatási lehetőségeket, valamint kutatói önéletrajzokat is tartalmaz. A kutatók ide fel is tölthetik önéletrajzukat, így arra is lehetőséget kapnak, hogy esetleg őket találja meg valamelyik kutatóintézet, felsőoktatási intézmény vagy vállalat. A rendszer folyamatosan frissül, jelenleg 37 ország több száz aktuális ajánlatát tartalmazza. Az EURAXESS hálózat tagjai folyamatosan szemlézik és gyűjtik az EU-n belül elérhető általános kutatói pályázatokat is, többek között az EU 7-es Keretprogramja, a European Research Council, a Közös Kutatóközpont vagy épp az Erasmus Mundus program alatt elérhető kutatói ösztöndíjakat is, amelyek kiírásai a nemzeti EURAXESS szolgálatok honlapjain keresztül is elérhetők.

Az EURAXESS hálózat egy közös európai portálon, valamint a résztvevő országok nemzeti EURAXESS weboldalain keresztül érhető el. 37 európai országban, csaknem 200 tájékoztató irodában személyesen vagy telefonon is fel lehet venni a kapcsolatot az EURAXESS tanácsadókkal.  Magyarországon összesen 14 helyen működik EURAXESS tanácsadói szolgálat. Az EURAXESS tanácsadók részletes, személyre szóló tájékoztatást adnak a kutatók és családjaik számára. Praktikus információkkal segítik egy külföldi országban való hosszabb tartózkodás megtervezését, megszervezését, legyen szó akár szálláskeresésről, az esetlegesen szükséges vízum vagy a munkavállalói engedélyekről, nyelvtanulásról, vagy a társadalombiztosítással és orvosi ellátással kapcsolatos ügyekről. Emellett az EURAXESS jogi tanácsadást is biztosít, többek között az Európai Kutatói Chartával kapcsolatban, az EURAXESS Links pedig hálózatba szervezi az Európán kívül élő európai kutatókat.

A hazai hálózatot a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Tempus Közalapítvány koordinálja. Aki közelebbről meg szeretne ismerkedni a szervezettel, illetve a kutatói mobilitást támogató programokkal, kutatói ösztöndíjakkal, az megteheti a Kutatók Éjszakáján szeptember 28-án Budapesten, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. központjában, ahol személyes tájékoztatással, előadással és kvízekkel várják az érdeklődőket 15 órától.

Ma Európában a pontos, műholdas helyzet-meghatározáshoz mindenki GPS-koordinátákat használ. De talán hamarosan eljön az az idő, amikor ez a mondat sem hangzik majd furcsán: „Adja meg a pontos Galileo-koordinátákat”. Az „európai GPS”, a Galileo a jelenlegi tervek szerint 2014-től szabadon elérhető lesz mindenki számára, amely  egyéb előnyei mellett a GPS-nél sokkal pontosabb meghatározást tesz majd lehetővé.

Mindennapi életünk során számtalan esetben élvezzük a műholdas navigáció előnyeit – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. A legtöbben talán az autós navigációs rendszerekben találkoznak vele, de a repülésirányításban, a vízi közlekedésben, a vasúti közlekedésirányítási rendszereknél, valamint precíziós mezőgazdasági alkalmazásoknál vagy időjárás-előrejelzésben is felbecsülhetetlen segítséget jelent. A látássérültek és Alzheimer-kórban szenvedők is nagy hasznát veszik. Mindemellett számos egyéb alapvető szolgáltatás – mint például a kutató-mentő szolgáltatások, a biztonságosabb banki műveletek, az áramszolgáltatások – szintén nagy mértékben rá vannak utalva a műholdas navigációs technológiákra.

Európában és Magyarországon nagyon sokan azonosítják a műholdas navigációt az amerikai GPS-szel, amely szolgáltatás jelenleg szabadon elérhető és használható bárki számára. A GPS mellett azonban létezik egy másik navigációs rendszer is, az orosz GLONASSZ . Mindkettőt a hadsereg fejlesztette ki még a hidegháború alatt, elsősorban katonai célokra, és ennek megfelelően mindkettő jelenleg is katonai felügyelet alatt működik. Ahogy egyre több rendszer épült ezen helymeghatározó rendszerekre – Európában a GPS-re –, az európai döntéshozók a kilencvenes években úgy határoztak, hogy létrehozzák a saját műholdas navigációs rendszerüket, amely nincsen ráutalva az amerikai vagy orosz műholdakra, így a létező rendszerektől függetlenül is képes működni. Ez a kezdeményezés az Európai Bizottság által indított és az Európai Űrügynökséggel közösen kifejlesztett GALILEO program, amely a GPS-szel együttműködve segíti majd a tájékozódást az európaiak számára. Az európai polgári ellenőrzés alatt álló Galileo bizonyos szempontból a létező két rendszer versenytársa, de azokkal kompatibilis, illetve néhány szolgáltatás tekintetében interoperábilis, mindenesetre független tőlük. A függetlenség mellett a Galileo előnye többek között a minden korábbinál nagyobb pontosság lesz – a GPS 5-10 méteres pontosságával szemben akár egyméteres pontossággal is meg tudja majd állapítani a pontos helyzetet. Emellett a mostani rendszereknél megbízhatóbb is lesz. Egyrészt a navigációs jelek más rendszerek állapotától függetlenül elérhetők lesznek, másrészt teljes lefedettséget biztosít majd, így magasan fekvő területeken, hegyekben, vagy Európa északi részein is a jelenleginél megbízhatóbban működik majd.

A Galileo program két részből áll: az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás), amely tulajdonképpen az amerikai GPS-t pontosító európai műholdas rendszer. Ezt nevezik a Galileo előfutárának is, amely már 2009 óta működik, Európa-szerte díjmentesen helymeghatározási adatokat küld bármely EGNOS-jelek vételére alkalmas GPS-re. Az EGNOS mindössze három műholdból áll, amelyek több mint 40 földi állomással állnak összeköttetésben.

Amint létrejön a 30 műholdból és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összességéből álló Galileo, egy önálló, az eddigieknél sokkal jobb minőségű szignálokat biztosító rendszer lesz. A jelenlegi tervek szerint a Galileo 2014-től egy 18 műholdból álló alapkonstellációval három kezdő szolgáltatást fog nyújtani: díjmentesen elérhető ún. nyílt szolgáltatást (1), az ún. hatóságilag szabályozott szolgáltatást (2) (PRS – ez arra szolgál, hogy a legfontosabb szolgáltatások, mint pl. a rendőrség vagy a mentőszolgálat válság idején is működjenek), valamint 3) az ún. kutató-mentő szolgáltatást (3) (vészhelyzet esetén, ha pl. egy tengerész eltűnt a tengeren). Ezeket később további szolgáltatások követik, többek között egy nagyobb pontosságú, hitelesített adatokat alkalmazó kereskedelmi szolgáltatás, illetve az életvédelem szempontjából kritikus alkalmazásokra épülő életbiztonsági szolgáltatás. A teljes rendszer 30 fellőtt műholdból, 2 szükség esetén a pályán lévő műholdak helyettesítésére használható két földi műholdból, európai irányító központokból, és a Föld különböző pontjain elhelyezkedő érzékelő- és sugárnyaláb-fellövő állomások hálózatából fog állni.

A Galileo rendszer felállítása folyamatosan zajlik – a tervezett 30 műhold közül tavaly októberben pályára állították az első kettőt (a Nataliát és a Thijst), amelyeket folyamatosan követnek az új műholdak, a tervek szerint 2015 végére összesen 26 műhold kerül pályára. A következő két műholdat – amelyek az első kettőhöz hasonlóan két EU-tagállam egy-egy kisiskolásáról kapja majd a nevét – közel egy hónap múlva, 2012. október 10-én lövik majd fel a Francia Guyana-i Kourouból. Ezt követően negyedévente két-két műhold fellövését tervezik.

A kilencvenes évek óta sok kritika érte a Galileo programot. Elhúzódott a program beindítása is, sokan feleslegesnek tartották a már létező műholdas navigációs rendszerek mellett, és nagyon nehéz volt megállapodni a finanszírozásáról, illetve magántőke-befektetőket bevonni a felállításába. Mindezt csak tetézte a gazdasági válság. A program viszont, ha döcögősen is, de beindult, és 2014-től mindenki számára érzékelhető előnyöket biztosít majd. Számítások szerint a Galileo a közvetlen pozitív hatások mellett (függetlenség, megbízhatóság, nagyobb pontosság) áttételesen húsz év alatt közel 60-90 milliárd euróval járulhat hozzá az európai gazdaság növekedéséhez. A Galileo programnak emellett fontos szerepe van abban, hogy segít megőrizni Európa technológiai függetlenségét, és segítségével „versenyben marad” egy stratégailag nagyon fontos iparágban, amely egyre inkább kritikus fontosságú válik olyan területeken, mint például a villamosenergia-elosztási és távközlési hálózatok.

A program tehát „sínen van”, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy milyen koordinátákat adunk majd meg mondjuk öt év múlva.

1. illusztráció: ESA
2. illusztráció: a Galileo rajzverseny magyarországi győztese, Lisa rajza

Idén immár hetedszerre rendezik meg Magyarországon a Kutatók Éjszakáját szeptember 28-án, amelyen bárki megtapasztalhatja, hogy a kutatás jóval több fehér köpenyes, nagyon okos emberek elzárt kísérletezésénél, és hogy a tudomány lehet izgalmas, érdekes, vagy épp szórakoztató. Az eseménysorozathoz idén az Európa Pont is csatlakozik: este 8 órától Mérő László tart előadást nálunk „Középszerisztánból Extremisztánba” címmel a világ változó szerkezetéről. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyszerű ötletből világraszóló siker legyen. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi  nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method projekt vezetőivel beszélgetünk, akik magyar és külföldi zenekarok élő produkcióit támogatják meg audiovizuális ötletekkel, amelyek segítségével egy-egy felvétel zenei-, képi- és dramaturgiai szempontból exkluzív és egyszeri lesz. Az estet Barabás Lőrinc live actje zárja, koncertjén a jazz-funk-pop vonal mellett az elektronikáé lesz a főszerep.

A Tudományok Éjszakája az Európai Bizottság által kezdeményezett és támogatott program, amely 2005 óta minden évben szeptember negyedik péntekén kerül megrendezésre. Ezen az éjszakán a legkülönfélébb tudományágak képviseletében száz és száz kutató és tudós azon fáradozik, hogy mindennapi munkájukat a nagyközönség elé tárva bemutassák a kutatás és az innováció hétköznapi életünkben betöltött szerepének fontosságát. Magyarországon kívül szinte valamennyi tagállamban, közel 300 városban (itthon 66 helyen) lesznek hasonló programok ezen az éjszakán – tavaly közel 800 ezren vettek részt az eseményen Európa-szerte, amely itthon is egyre népszerűbb. Míg Magyarországon 2006-ban a rendezvényekre mindössze háromezren látogattak el, tavaly viszont már több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi a kutatók titokzatosnak tűnő munkájára. Hét év alatt a Kutatók Éjszakája hazai látogatottsága több mint tizenötszörösére növekedett, és így hazánk egyik legjelentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programjává vált. 

Az idei magyarországi program számtalan izgalmas eseményt kínál még: ha megkóstolnád, mit esznek az űrhajósok, vagy szívesen kevernél magadnak saját parfümöt, esetleg érdekel, van-e tudományosan alátámasztott korhatár szerelemben vagy szexben, ha űrrakétát készítenél vagy esetleg kíváncsi vagy, hol tart a technológia a sci-fi filmek világából ismerős fejlesztések terén, akkor érdemes alaposan tanulmányoznod az idei Kutatók Éjszakájának programját. Az említettek mellett több száz izgalmas és ingyenes program vár szeptember 28-án este országszerte: lesz még gombfocizás okostelefonnal, előadás a genetikailag módosított élelmiszerek szerepéről, lesz „fegyversimogató”, dinnyepalánta-oltás, és kiderül az is, lesz-e világvége idén, de aki az Öveges-professzor féle kísérleteket szereti, annak sem okoz majd csalódást az idei program – de mindez csak pár példa a valóban nagyon gazdag programkínálatból (amely helyszínek és tudományterületenként böngészhető az esemény hivatalos oldalán).

Válogassatok kedvetekre! :-)

A mínusz-napokkal már vasárnap elkezdődött az idén Európa legjobb fesztiváljának választott Sziget (ma tartunk a -1. napnál), amely húszadszorra várja a bulizni vágyókat a Hajógyári-szigeten. Ahogy minden évben, úgy idén is rengeteg európai vendég és előadó látogat el a Szigetre. A YourOpen nemzetközi tehetségkutató mini-fesztivál keretében mindjárt a bevezető napokon (aug. 6-7.) Európa ifjú tehetségeivel, 14 ország feltörekvő zenekarával ismerkedhettek meg. A mínusz-napok után hivatalosan szerdán (aug. 8.) induló fesztivál is bővelkedik  európai előadókban: a pop-rock nagyszínpadon itt lesz például számos más brit együttes mellett – nem, nem a Prodigy – a The XX, a Placebo, a The Stone Roses, a talán itthon kicsit kevéssé ismert, de nagyon jó zenét játszó Noah and the Whale; de fellép a svéd Mando Diao is. Németországból mások mellett a vicces nevű Sportfreunde Stiller és a Beatsteaks jön, és német színekben lép fel a világzenei színpadon egyik nagy kedvencünk, az igazán multikulti, berlini székhelyű Rotfront együttes Gryllus Dorkával – behatárolhatatlan stílusban, de hihetetlen energiával és hangulattal. Itt lesz még a nagy nevek közül a franciáktól Sergent Garcia, az Orchestre national de Barbès, a spanyoloktól Che Sudaka vagy a Muchachito Bombo Infierno… A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, még számos európai – olasz, holland, görög, román, dán vagy belga – együttest láthattok a fesztiválon. Jó fesztiválos rutinnal érdemes jó előre felkészülni a programokra, a hivatalos oldalon megtaláljátok valamennyi előadó nevét és fellépésének idejét. A programok böngészése mellett idén szánjatok több időt a térkép tanulmányozására is, mert idén jócskán átrendezték a szervezők a terepet – például a magyar zenei nagyszínpadot idén a világzenei helyén, a világzeneit pedig a színházi helyszín környékén találjátok…

Kerek évfordulót ünnepel az EU: idén lesz ötvenéves a közös agrárpolitika (KAP), az európai integráció egyik sarokköve. A KAP nagy utat tett meg ez alatt az idő alatt: bár a közösen kialakított és formált klasszikus közösségi politika alapvető céljai változatlanok, az erre épülő szabály- és intézményrendszer, illetve a prioritások folyamatosan az aktuális szükségletekhez és kihívásokhoz igazodva formálódtak.