Ma Európában a pontos, műholdas helyzet-meghatározáshoz mindenki GPS-koordinátákat használ. De talán hamarosan eljön az az idő, amikor ez a mondat sem hangzik majd furcsán: „Adja meg a pontos Galileo-koordinátákat”. Az „európai GPS”, a Galileo a jelenlegi tervek szerint 2014-től szabadon elérhető lesz mindenki számára, amely egyéb előnyei mellett a GPS-nél sokkal pontosabb meghatározást tesz majd lehetővé.
Mindennapi életünk során számtalan esetben élvezzük a műholdas navigáció előnyeit – még ha nem is feltétlenül tudunk róla. A legtöbben talán az autós navigációs rendszerekben találkoznak vele, de a repülésirányításban, a vízi közlekedésben, a vasúti közlekedésirányítási rendszereknél, valamint precíziós mezőgazdasági alkalmazásoknál vagy időjárás-előrejelzésben is felbecsülhetetlen segítséget jelent. A látássérültek és Alzheimer-kórban szenvedők is nagy hasznát veszik. Mindemellett számos egyéb alapvető szolgáltatás – mint például a kutató-mentő szolgáltatások, a biztonságosabb banki műveletek, az áramszolgáltatások – szintén nagy mértékben rá vannak utalva a műholdas navigációs technológiákra.
Európában és Magyarországon nagyon sokan azonosítják a műholdas navigációt az amerikai GPS-szel, amely szolgáltatás jelenleg szabadon elérhető és használható bárki számára. A GPS mellett azonban létezik egy másik navigációs rendszer is, az orosz GLONASSZ . Mindkettőt a hadsereg fejlesztette ki még a hidegháború alatt, elsősorban katonai célokra, és ennek megfelelően mindkettő jelenleg is katonai felügyelet alatt működik. Ahogy egyre több rendszer épült ezen helymeghatározó rendszerekre – Európában a GPS-re –, az európai döntéshozók a kilencvenes években úgy határoztak, hogy létrehozzák a saját műholdas navigációs rendszerüket, amely nincsen ráutalva az amerikai vagy orosz műholdakra, így a létező rendszerektől függetlenül is képes működni. Ez a kezdeményezés az Európai Bizottság által indított és az Európai Űrügynökséggel közösen kifejlesztett GALILEO program, amely a GPS-szel együttműködve segíti majd a tájékozódást az európaiak számára. Az európai polgári ellenőrzés alatt álló Galileo bizonyos szempontból a létező két rendszer versenytársa, de azokkal kompatibilis, illetve néhány szolgáltatás tekintetében interoperábilis, mindenesetre független tőlük. A függetlenség mellett a Galileo előnye többek között a minden korábbinál nagyobb pontosság lesz – a GPS 5-10 méteres pontosságával szemben akár egyméteres pontossággal is meg tudja majd állapítani a pontos helyzetet. Emellett a mostani rendszereknél megbízhatóbb is lesz. Egyrészt a navigációs jelek más rendszerek állapotától függetlenül elérhetők lesznek, másrészt teljes lefedettséget biztosít majd, így magasan fekvő területeken, hegyekben, vagy Európa északi részein is a jelenleginél megbízhatóbban működik majd.
A Galileo program két részből áll: az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás), amely tulajdonképpen az amerikai GPS-t pontosító európai műholdas rendszer. Ezt nevezik a Galileo előfutárának is, amely már 2009 óta működik, Európa-szerte díjmentesen helymeghatározási adatokat küld bármely EGNOS-jelek vételére alkalmas GPS-re. Az EGNOS mindössze három műholdból áll, amelyek több mint 40 földi állomással állnak összeköttetésben.
Amint létrejön a 30 műholdból és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összességéből álló Galileo, egy önálló, az eddigieknél sokkal jobb minőségű szignálokat biztosító rendszer lesz. A jelenlegi tervek szerint a Galileo 2014-től egy 18 műholdból álló alapkonstellációval három kezdő szolgáltatást fog nyújtani: díjmentesen elérhető ún. nyílt szolgáltatást (1), az ún. hatóságilag szabályozott szolgáltatást (2) (PRS – ez arra szolgál, hogy a legfontosabb szolgáltatások, mint pl. a rendőrség vagy a mentőszolgálat válság idején is működjenek), valamint 3) az ún. kutató-mentő szolgáltatást (3) (vészhelyzet esetén, ha pl. egy tengerész eltűnt a tengeren). Ezeket később további szolgáltatások követik, többek között egy nagyobb pontosságú, hitelesített adatokat alkalmazó kereskedelmi szolgáltatás, illetve az életvédelem szempontjából kritikus alkalmazásokra épülő életbiztonsági szolgáltatás. A teljes rendszer 30 fellőtt műholdból, 2 szükség esetén a pályán lévő műholdak helyettesítésére használható két földi műholdból, európai irányító központokból, és a Föld különböző pontjain elhelyezkedő érzékelő- és sugárnyaláb-fellövő állomások hálózatából fog állni.
A Galileo rendszer felállítása folyamatosan zajlik – a tervezett 30 műhold közül tavaly októberben pályára állították az első kettőt (a Nataliát és a Thijst), amelyeket folyamatosan követnek az új műholdak, a tervek szerint 2015 végére összesen 26 műhold kerül pályára. A következő két műholdat – amelyek az első kettőhöz hasonlóan két EU-tagállam egy-egy kisiskolásáról kapja majd a nevét – közel egy hónap múlva, 2012. október 10-én lövik majd fel a Francia Guyana-i Kourouból. Ezt követően negyedévente két-két műhold fellövését tervezik.
A kilencvenes évek óta sok kritika érte a Galileo programot. Elhúzódott a program beindítása is, sokan feleslegesnek tartották a már létező műholdas navigációs rendszerek mellett, és nagyon nehéz volt megállapodni a finanszírozásáról, illetve magántőke-befektetőket bevonni a felállításába. Mindezt csak tetézte a gazdasági válság. A program viszont, ha döcögősen is, de beindult, és 2014-től mindenki számára érzékelhető előnyöket biztosít majd. Számítások szerint a Galileo a közvetlen pozitív hatások mellett (függetlenség, megbízhatóság, nagyobb pontosság) áttételesen húsz év alatt közel 60-90 milliárd euróval járulhat hozzá az európai gazdaság növekedéséhez. A Galileo programnak emellett fontos szerepe van abban, hogy segít megőrizni Európa technológiai függetlenségét, és segítségével „versenyben marad” egy stratégailag nagyon fontos iparágban, amely egyre inkább kritikus fontosságú válik olyan területeken, mint például a villamosenergia-elosztási és távközlési hálózatok.
A program tehát „sínen van”, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy milyen koordinátákat adunk majd meg mondjuk öt év múlva.
1. illusztráció: ESA
2. illusztráció: a Galileo rajzverseny magyarországi győztese, Lisa rajza