Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Philippe Legrain volt, aki korábban Barroso elnök tanácsadójaként kivételezett pozícióból figyelhette – és egyengethette – az európai integráció folyamatát. Most független gondolkodóként elég sok aggasztó folyamatot lát, amelynek következtében szerinte teljesen új irányt vehet Európa. A második világháború óta integrálódó és egyre jobban prosperáló Európába hamarosan beköszönthet a dezintegráció beláthatatlan időszaka, amellyel szerinte mindenki – kiváltképp Magyarország – csak veszíthet. Philippe Legrainnel Feledy Botond beszélgetett Európa kilátásairól.

Philippe Legrain szerint az Európai Unió hihetetlen eredményeket ért el az utóbbi évtizedekben: a II. világháború borzalmai, a fasiszta és kommunista diktatúrák leomlása után békében és demokráciában egyesítette az európai államokat. Az EU elérte alapvető célját: az integráció segítségével mind több ország számára – először dél felé, majd kelet felé kiterjesztve – hozta el és biztosítja hosszú távon a demokráciát és a jog uralmát, a jólétet. Az EU a béke záloga. Emellett biztosítja tagjai számára mindazokat az előnyöket, amelyeket minden uniós polgár élvezhet: a gyors és akadálymentes utazást, a tanulás és munkavállalás szabadságát, a termékek hatalmas választékát valamennyi tagállamban, vagy épp az olcsó külföldi telefonálás lehetőségét. Magyarország az uniós csatlakozással megerősítette nemzetközi pozícióját, a külföldi tőke beáramlása és az export erősödése az országot gazdagította. Emellett az egyesült Európa nemzetközi befolyása is sokkal jelentősebb, mint az alkotó államoknak külön-külön, nem is beszélve arról, milyen világpolitikai hatása lenne, ha a tagállamok létrehoznának egy valóban közös energiapolitikát.

Most pont ezek az elvi és kézzelfogható vívmányok kerültek veszélybe; Legrain szerint hat évtized integráció után riasztó mértéket ölt a széthullás lehetőségének esélye. Az eurozóna pénzügyi instabilitása és meg nem oldott problémái széthúzáshoz vezettek a közös pénzt használó tagállamok között, és a migránskérdés is határozottan megosztja az országokat. Emellett és ennek következtében az EU politikai támogatottsága jelentősen erodálódott, az országok vezetői egymás ellen fordultak, és a szélsőséges nézetet valló, idegengyűlölő és EU-ellenes pártok a legtöbb országban jelentősen megerősödtek. Úgy látja, a tagállamok képtelenek közös válaszokat adni ezen kihívásokra. Épp ilyen időszakban érik az EU-t a párizsihoz vagy a brüsszelihez hasonló terrorakciók, és a korábban nem tapasztalt biztonsági fenyegetés mindannyiunk életére befolyással van.

Az aktuális folyamatokban sorsfordító lehet a brit népszavazás kimenetele, amelynek végkimenetelét Legrain jelenleg 50-50%-osnak látja. Eddig soha korábban nem hagyta el ország az EU-t, megjósolhatatlan, hogy milyen következményekkel járna, ha a brit lakosság az EU elhagyása mellett döntene. Elképzelhető, hogy több erősen EU-szkeptikus kormány követné az Egyesült Királyság példáját és a csatlakozási megállapodások újratárgyalását kezdeményeznék. Ezzel az eddig egyirányú európai integrációs folyamat visszájára fordulhatna.

Legrain szerint az aktuális kihívások kezeléséhez négy – jelenleg még hiányzó – dologra lenne szüksége az Európai Unió országainak: a veszély és probléma közös megértésére és közös azonosítására, megállapodásra a probléma kezeléséről, akaratra, hogy a megoldás érdekében akár a szuverenitás egy részét is feladják, illetve közös döntések meghozatalára és végrehajtására. Mindezek nélkül azonban kevés az esély a kihívások hathatós kezelésére. A válság csak nő és jobban terjed – amellyel valamennyi ország, de Magyarország különösen nehéz helyzetbe kerülhet. A schengeni rendszer részleges vagy teljes felfüggesztése, nagyobb migrációs kontroll bevezetése uniós polgárok külföldi munkavégzésekor vagy a közös források elapasztása mind lehetséges opciók a jelenlegi válság kezelése érdekében – és ezek mindegyikével Magyarország csak rosszabbul járhat. Hatalmas hiba, hogy sokan mindent magától értetődőnek vesznek az unióban, anélkül, hogy maguk készek lennének hozzájárulni a közös megoldások költségeihez. Az utazás szabadsága, a gazdagabb tagállamok által biztosított jelentős fejlesztési források mind az EU-ban feltételezett bizalmon és szolidaritáson alapulnak. Legrain szerint nagyon kockázatos magatartás, ha egy tagállam nem mutat szolidaritást a többivel (például menekültügyben), de a közös pozitív vívmányokat természetesnek veszi – az ilyen ország szorult helyzetben nem feltétlenül számíthat a többiek támogatására.

Legrain a lehetséges megoldások közt beszélt Európa gazdaságainak újraélesztéséről: a bankok helyzetét rendezni kell, fokozni kell a befektetéseket és a reformokat a termelékenység serkentése érdekében, az eurozóna makrogazdasági egyensúlytalanságát mielőbb meg kell oldani. A menekültkérdés kapcsán hangsúlyozta: a menekültek befogadása egyrészt humanitárius kötelessége az európai országoknak, másrészt a már ideérkező egymillió bevándorlóra lehetőségként kell tekinteni, amely orvosolhatja az európai demográfiai válságot, emellett hasznos munkaerőként a gazdaság felpörgetésében is fontos szerepet játszhat. A menekültek munkaerőpiaci integrációjához kell némi befektetés, de mielőbb munkát kaphatnak a befogadó országokban, annál hamarabb kifizetődővé válik ez a kiadás. A jogi környezetet ehhez munkavállalásra jogosító vízumrendszer bevezetésével kellene mielőbb rendezni. Szerinte a közös menekültügyi politikában való részvétel könnyen a schengeni tagsághoz is köthető. Mindezek mellett fontosnak tartja a nemzeti (parlamenti) és állampolgári szint döntéshozatali folyamatokba való minél aktívabb bevonását.

Amennyiben az EU képes megoldást találni a gazdasági és a migrációs válságra, annál nagyobb lesz a legitimációja és népszerűsége. Számos megoldás létezik ezen problémák kezelésére, amelyeket mielőbb meg kell lépni, hiszen az EU jövője forog most kockán – mindannyian bánni fogjuk, ha nem sikerül közös megoldást találnunk a problémákra.

Az előadás, valamint az azt követő beszélgetés felvétele megtekinthető a sorozat Ustream csatornáján.

A sorozat előadásain / vitafórumain elhangzottak a vendégek személyes véleményét tükrözik, amely nem tekinthető az Európai Bizottság, vagy az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete hivatalos álláspontjának.