Ulrike Guérot: valódi európai köztársaság kell

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége, Ulrike Guérot provokatív előadásában az Európai Unió teljes megújításának szükségességéről beszélt. Szerinte ahhoz, hogy Európa túléljen, meg kell haladnunk a nemzetállamokra épülő, jelenlegi „Európai Egyesült Államokat”, és helyette teljesen új modellre van szükség. Ez az új politikai modell az Európai Köztársaság, amelyben minden állampolgár valóban egyenlő, amelyben a demokrácia nem csak üres szólam és az alapvető jogok is megfelelően érvényesülnek.

Sorozatunkban kortárs európai véleményformálók az Európa újragondolásáról indított párbeszédhez kapcsolódva mondják el, mit gondolnak a jelenlegi Európáról és benne az Unióról, hogyan látják a közösség XXI. századi szerepét és jövőjét. Ulrike Guérot a European Democracy Lab alapítója és igazgatója, a berlini Európai Nyílt Társadalom Kezdeményezés munkatársa erről beszélgetett nálunk január 26-án Feledy Botond újságíróval.

Ulrike Guérot nem fél provokálni. Kiindulópontja az, hogy az európai modell, amelyben egykor ő is hitt, mára meghaladott, amit jól jeleznek az EU előtt tornyosuló, a jelenlegi együttműködés keretei között megoldhatatlannak tűnő problémák. Ilyen a görög válság, az eurózóna jelen helyzete, a brit kilépés felvetése (Brexit), a migrációs válság, az uniós polgárok kiábrándulása az EU-ból, valamint a számos tagországban egyre erősödő szélsőséges, populista szólamok. „Európa, ahogy ma ismerjük, már nem képes megoldásokkal szolgálni: kifáradt, nem képes a megújulásra és nincs meg a kellő támogatottsága; egy meghaladott politikai modell”. Az alapító atyák elgondolásai alapján létrejött, nemzetállamokon alapuló „Európai Egyesült Államok” nem tud valódi politikai uniót létrehozni, ezért eljárt felette az idő. Ennek egyik legfontosabb oka Guérot érvelése szerint a demokrácia hiánya, mert bár az EU legitim, de a klasszikus (arisztotelészi, kanti vagy montesquieu-i) értelemben vett demokrácia nem érvényesül benne.

Guérot szerint a demokráciadeficit tetten érhető az unió három vezető intézményének működésében. Bár az uniós polgároknak joguk van közvetlenül szavazni az európai parlamenti választáson, a közvetlenül választott Parlament a Tanács döntéseit csak nehézkesen „vétózhatja”.

Úgy véltem az EU jelenlegi politikája a szabad versenyt helyezte mindennél előbbre, és inkább a cégek és a piac szabadságát és egyenlőségét támogatja, mint az emberekét. A nemzeti érdekek miatt egymással versengenek az államok, és szerinte ez az, ami megakadályozza az emberek érdekeinek érvényesítését. Korunk Európai Uniója nem szól másról, mint a belső piacról, az integrációról, a strukturális reformokról, kohéziós forrásokról, a szubszidiaritásról – csupa olyan dologról, amelyhez lehetetlen érzelmileg kötődni. Ez szerinte az EU jelen kudarcának lényeges oka. A piacok integrációja megtörtént, a nemzeti akadályokat felszámolták a belső piacon, de a politikai vagy társadalmi integrációt figyelmen kívül hagyták ennek építésekor. Az adózás, szociális politikák, a választás nemzetállami szinten maradtak – az alapító atyák álmának így felemás lett a végeredménye.

Guérot szerint ahhoz, hogy az EU fennmaradjon, vissza kell adni az európai polgároknak Európát, vissza kell venni a nemzetállamoktól, amelyek nem hozzák létre a politikai uniót. Alapjaiban kell megreformálni, és e nemzetállamokra épülő konstrukció helyett át kell alakítani európai köztársasággá, amely valamennyi európai állampolgár politikai egyenlőségén alapszik. Szerinte egy nemzetek feletti európai demokráciát megvalósító közösségre van szükség – ez lenne az európai köztársaság. A köztársaság ideájához, amelynek célja a közjó szolgálata, ugyanis lehet érzelmileg viszonyulni. Ehhez újra kell gondolni Európát, újra kell tervezni és újjá kell építeni. Guérot szerint a politikai egyenlőség nem jelent mást, mint azonos szavazati jogot, azonos adózást (jövedelemadót és tulajdonhoz kapcsolódó adót) és azonos hozzáférést a szociális jogokhoz (európai egészségbiztosítás és munkanélküliségi biztosítás). Guérot szerint a köztársasági Európa politikai modellje másolhatná az Egyesült Államokét: a döntéshozatalban az Európai Parlament mellett szerepet kapna az Európai Kongresszus, régiónkén két szenátor képviseletével és minden régiónak lenne saját kormányzója. Európa elnökét, ahogy a Parlamentet is, közvetlenül választanák.

Guérot utópiájában az egyes országok képesek túllépni nemzeti érdekeiken, és a közjó irányába mozdítani együttműködésüket, ilyen módon felvenni a versenyt a jelen kihívásaival. Az előadó provokatív gondolatai közé tartozik az is, hogy hagyni kellene, hogy a most Európába érkező menekültek – ahogy az egykor Amerikába érkező európai telepesek – hozzák létre saját városuk európai mását. Ahogy anno megszületett Új Hamburg, Új Hampshire vagy Új York, most engedni kéne, hogy létrehozzák Új Aleppót vagy Új Damaszkuszt, saját rendszerükkel. Guérot úgy vélte, ahogy az amerikai telepesek is létrehozhatták saját rendszerük szerint az új városaikat, 2-3 generációval később pedig már beszélték a helyi nyelvet és keveredtek a helyiekkel – úgy ez a mostani európai bevándorlóknál is járható út lenne.

Ulrike Guérot munkásságával kapcsolatban figyelmetekbe ajánljuk az európai köztársaság ideáját támogató kezdeményezést, illetve a politológusnő honlapját, ahol számos hasonló témájú cikke, tanulmány megtalálható. A beszélgetés felvétele megtekinthető a sorozat Ustream csatornáján.

A sorozat előadásain / vitafórumain elhangzottak a vendégek személyes véleményét tükrözik, amely nem tekinthető az Európai Bizottság, vagy az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete hivatalos álláspontjának.