Mostantól nehezebb az online zaklatók, álhírterjesztők és manipulatív hirdetők dolga

Február 17-től minden érintettre vonatkozik a digitális szolgáltatásokról szóló EU-jogszabály (DSA) – de kik ezek az érintettek, és mi változik mostantól? A posztban minden fontos részletet megtaláltok.

A digitális szolgáltatásokról szóló EU-jogszabály (DSA) az Európai Unió digitális csomagjába – digitális stratégiájába, illetve adatstratégiájába – illeszkedik. Ugyanide tartozik például a digitális piacokra (Digital Markets Act, DMA) és az adatkormányzásra (Digital Governance Act, DGA) vonatkozó jogszabály, amelyeket már tavaly óta alkalmazni kell.

A DSA célja, hogy a felhasználók alapvető jogaiknak védelmével biztonságosabb és méltányosabb online világot építsen ki. Ennek érdekében átfogóan szabályozza az online platformokat – piactereket, közösségi és tartalommegosztó oldalakat, alkalmazásáruházakat, online utazási és szállásplatformokat. EU-szerte egyértelműbbé teszi az ilyen platformok kötelezettségeit.

Hatékonyabbá teszi az interneten kínált jogellenes áruk, szolgáltatások, illetve az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést és megakadályozza a szándékos álhírterjesztést. Biztosítja például, hogy egyszerűbben bejelentsük az online felületen észlelt jogsértő tartalmakat, tiltott árukat vagy szolgáltatásokat. Biztonságosabbá válik továbbá az online vásárlás, többet lehet majd tudni arról, hogy ténylegesen kik értékesítik a megvásárolni tervezett termékeket. A felhasználók által közzétett tartalmakat sem lehet többé indoklás nélkül eltávolítani, bármikor kifogást emelhetnek egy ilyen döntés ellen.

A DSA fokozottabban véd az online zaklatás és megfélemlítés ellen, és tiltja a célzott hirdetések bizonyos típusait is – így azokat, amelyek érzékeny adatokat vagy kiskorúak adatait használnának fel. Egyik fontos célja a gyermekek és fiatalok védelme az online veszélyektől: a Bizottság a DSA-nak köszönhetően a közelmúltban már több esetben intézkedett a nagy platformok – például a Facebook és Instagram, a TikTok vagy a Youtube – ellen a gyermekek védelmében.

A DSA előírásai szerint az online szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne tévesszenek meg, ne manipuláljanak és ne torzítsák lényegesen a felhasználók képességét arra, hogy szabad és tájékozott döntéseket hozzanak. Ezzel lényegében betiltja az úgynevezett „sötét mintázatok” használatát az online platformokon – ezek azok a trükkök, amelyekkel a felhasználókat olyan dolgokra kényszerítik, amelyeket egyébként nem tettek volna. Például rávehetik a felhasználókat, hogy több információt osszanak meg, mint amennyit egyébként szeretnének, vagy egy olcsóbb, de nem elérhető termék hirdetésével a felhasználót hasonló, de drágább termékekre irányítják. Ide tartozik az is, amikor félrevezető gombokkal kényszerítenek feliratkozásra, elrejtik a hírlevélről való leiratkozás lehetőségét, vagy épp amikor hamis visszaszámlálóval sürgetik a vásárlást.

A DSA a vállalkozások számára is haszonnal jár: egységes szabályrendszert alakít ki az egész EU-ra vonatkozóan, és azzal, hogy hatékonyabban fellép a jogellenes online tevékenységek és termékek ellen, a jogszerűen működő vállalkozások növelhetik saját eredményességüket. Egyszerű és hatékony új mechanizmusokat vezet be a jogellenes tartalmak jelentésére, és mentesíti a kis- és mikrovállalkozásokat a legköltségesebb kötelezettségek alól.

A DSA külön kezeli az úgynevezett online óriásplatformokat vagy „nagyon népszerű” online keresőprogramokat, amelyek több mint 45 millió, azaz az uniós lakosság 10 százaléka fölötti felhasználóval rendelkeznek. Ide tartozik többek között a Google, a Bing, a Facebook, a TikTok, az Amazon, a Booking.com vagy az Alibaba is. Nekik már tavaly augusztus vége óta kellett alkalmazni a DSA-t, és a rendelkezések idén február 17-től vonatkoznak az összes platformra.

A Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a nemzeti hatóságokkal együtt fogja érvényre juttatni. Ezek fogják felügyelni, hogy a területükön létrehozott platformok megfelelnek-e a kötelezettségeknek. Magyarországon ez az intézmény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely dedikált tudásmegosztó platformot is indított a szabályozásról, illetve a tudatos platformhasználatról.

Borítókép: Supatman, iStockphoto

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!