Ha ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)

Persze mindez még korántsem elég. Nagyon sok szempontból van még mit fejleszteni akár infrastrukturálisan, akár a kerékpározási kultúra szempontjából. De a tendencia azt jelzi, hogy sok városlakóban megvan a szándék arra, hogy autóját – ha a feltételek engedik – biciklire cserélje.

Az autózás másik, környezetbarát alternatívája természetesen a tömegközlekedés lehet, amelynek jobb kihasználtsága szintén sokat lendíthet egy-egy város füstmentesebbé, élhetőbbé, fenntarthatóbbá tételén. Itt is jelentős fejlesztések történtek az utóbbi években – mint amilyen a dunai tömegközlekedés újraindítására, a metró kettes vonalán közlekedő vonatok megújítása, de nagyon várjuk már az észak-déli metró átadását is.

Mindezen pozitív tendenciák, az ehhez kapcsolódó kérdések és lehetséges válaszok játszák a főszerepet az idén 12. alkalommal megrendezett mobilitási héten és autómentes napon. Idén ismét rekordszámú város vesz részt a rendezvényeken Európából és Magyarországról is. Összesen 115 magyarországi önkormányzat szervez a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó programokat, amelyet több városban autómentes nap zár le szeptember 22-én.

Ha tehetitek, tehát ne üljetek autóba 22-én (és persze amikor csak tehetitek), és nézzetek ki valamelyik programra Budapesten vagy vidéken a hétvégén. Kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek, városi geocaching túrák és biciklis városnézések, bringások éjszakája és még számtalan izgalmas program vár benneteket a hétvégén – szemezgessetek! :-)

Programajánlók:

• a rendezvény központi magyarországi honlapja
• a programsorozat európai központi oldala, a magyarországi programokkal
• a BKK kapcsolódó oldala programokkal
• a Kerékpárosklub programjai

Az uniós polgárság idén létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepli. Ennek ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen többletjogokkal, milyen előnyökkel jár. Az idei évet éppen ezért az EU az európai polgárok évének nevezte ki. Az év célja, hogy minél többen tudjanak élni az uniós polgársággal járó  plusz jogokkal, és tudják hol lehet ezekről részletes és közérthető tájékoztatást kapni.

Fontos tudni, hogy az uniós polgárság nem váltja ki – és főleg nem veszélyezteti – a tagállamokhoz kötődő állampolgárságot, hanem kiegészíti azt az EU-hoz kötődő további jogokkal és lehetőségekkel. Magyarország uniós csatlakozásával automatikusan minden magyar egyben uniós polgár is lett, amelynek köszönhetően számos demokratikus döntéshozatalhoz, részvételi demokráciához kapcsolódó joggal bírunk. Közvetve (például választott képviselők útján) vagy közvetlenül beleszólhatunk az EU döntéseibe – részt vehetünk a helyi és európai parlamenti választásokon (amelyre legközelebb jövőre kerül sor), és uniós lakhelyünkön magunk is választhatóak vagyunk. Emellett jogunkban áll petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi körébe tartozó, a beadót közvetlenül érintő (például uniós jogokkal, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi ügyekkel vagy épp a szakképzettség elismerésével kapcsolatos) kérdésben. Ha úgy érezzük, hogy egy uniós szerv megsértette valamely jogunkat, az európai ombudsmanhoz fordulhatunk. Emellett jogunk van az unión kívül bármely országban – ha például ott nem működik magyar külképviselet – bármely másik tagország diplomáciai vagy konzuli védelmében részesülni. Mindezek mellett uniós polgárként jogunkban áll nemzeti nyelvünkön, tehát magyarul az EU bármely intézményéhez fordulni és választ kapni, és megtekinthetjük az uniós szervek nyilvános és hivatalos dokumentumait.

Az uniós jogok listája itt természetesen nem ér véget, hiszen ezek csak a közvetlenül a döntéshozatalhoz kapcsolódó többletjogaink, de uniós tagságunknak köszönhetjük például azt is, hogy az unión belül szabadon – a schengeni térségen belül személyi ellenőrzés nélkül – utazhatunk, vagy kereshetünk és vállalhatunk munkát. A „határtalan Európában” nincsen többé szorongás a határátkelőknél, útlevél sem kell feltétlenül az utazáshoz – Európán belüli utazásaink sokkal egyszerűbbek, mint mondjuk 30 vagy akár scak 10 évvel ezelőtt. Uniós polgárként emellett bármelyik tagállamban letelepedhetünk, ha rendelkezünk az ottani megélhetéshez szükséges jövedelemmel. A külföldi elhelyezkedéshez sem kell már munkavállalási engedély a többi tagországban, a fiatalok pedig a helyiekkel azonos feltételekkel tanulhatnak. A szabad mobilitáshoz még pénzügyi támogatást is kaphatunk – például uniós programokban való részvétellel. A külföldi szakmai gyakorlat megszerzését, egyetemi áthallgatást, önkénteskedést, vállalkozásfejlesztési tapasztalatszerzést mind támogatja valamilyen EU-s program, amelyet érdemes kihasználni. Mindezek mellett a cégek is értékesíthetik termékeinket, a vásárlók pedig a sok-sok, különböző országból származó áru közül válogathatnak – a korábbinál jóval nagyobb, biztonságosabb választékból és olcsóbban. Az unió egységes vagy harmonizált szabályainak köszönhetjük többek között még azt, hogy számos végzettséget kölcsönösen elismernek a tagállamok, hogy turistaként nem kell minden vagyonunkat orvosra költenünk például egy baleset esetén, hogy a boltok polcain termékek széles skálájából válogathatunk, és biztosak lehetünk abban, termékeink megfelelően működnek.

E fenti felsorolás természetesen nem kimerítő, számos egyéb jogunk és lehetőségünk adódik még uniós tagságunkhoz kapcsolódóan – az idei tematikus évhez kapcsolódóan mi is többször foglalkozunk még e témával. Bemutatunk további konkrét EU-s lehetőségeket, de addig is figyelmetekbe ajánljuk eligazodási pontként az Európa Önökért nevű portált, amely részletes és gyakorlatias tájékoztatást ad számos uniós lehetőségről. Mindezeket a jogokat kívánja tehát az EU idén (is) minél ismertebbé tenni, ösztönözve az embereket, hogy éljenek is ezekkel a jogaikkal; de azt is, hogy mondják el róla véleményüket – hiszen az egységes piac és az uniós jogok érvényesítése sajnos még nem mindig tökéletes, az esetlegesen létező akadályok lebontásához pedig mindenképpen szüksége van az uniós döntéshozóknak a visszajelzésekre. (Jelenleg is számos témával kapcsolatban várják a visszajelzéseket az EU konzultációs honlapján).

Az európai év hivatalos honlapján is számos hasznos információt találhattok – többek között egy folyamatosan frissülő eseménynaptárat, eligazítást az uniós forrásszerzési lehetőségekről, illetve hozzáférést számos az uniós polgársággal kapcsolatos tartalomra. Figyelmetekbe ajánlunk még emellett egy versenyt is, amelyben az E-twinning programhoz kapcsolódóan fiatalok együttműködésére épülő projekteket várnak a szervezők, amelynek témája szintén az európai polgárság – négy életkori kategóriában várnak nevezéseket, egyenként 4000 eurós díjazással.

Hogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.

Az EU tanácsadással segíti azokat, akik külföldön keresnek munkát. Mai posztunk bemutatja, hogy az EURES-hálózat segítségével hogyan találhattok állást – az Európai Unió mellett akár Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban.

Számtalan lehetősége van azoknak, akik ki szeretnék használni, hogy Magyarország és a többi 26 ország közötti határok megszűntek, és fokozatosan eltűnik minden adminisztratív és jogi akadály is. A szabályozásokban tapasztalható különbségek vagy nyelvi nehézségek miatt ugyanakkor továbbra sincs egyszerű dolga annak, aki egy másik uniós tagállamban szeretne tanulni, dolgozni vagy vállalkozni. E nehézségek áthidalását az EU tanácsadó hálózatok létrehozásával segíti, amelyek közül a külföldi gyakorlatszerzés, a belső piaci vitarendezés és a kutatói ösztöndíjak terén tevékenykedő szervezeteket már korábban bemutattuk, ma a munkavállalást segítő EURES kerül sorra.

Az EU egyik legnagyobb vívmánya, hogy mára szabadon vállalhatunk munkát bármely tagállamban. A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: mindössze 3 százalék a más tagállamban élő uniós polgárok aránya. Európában ma 25 millióan keresnek állást, akik jelentősen javíthatnának elhelyezkedési esélyeiken, ha más tagállamokban is készek lennének munkát vállalni, hiszen Európában folyamatosan emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.

A meghirdetett állások felkutatásától az adott országban való letelepedésig

Miben tud nektek segíteni az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)? Az EURES működteti az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját, amelynek naprakész adatbázisában huszonhét EU-tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc aktuális állásajánlatai között lehet böngészni, foglalkoztatási ágazatokra lebontva. A honlapon részletes információ olvasatható a fenti országok élet- és munkakörülményeiről. Megtudhatjuk, milyen munkaszerződésekkel találkozhatunk Ausztriában, de segítséget adnak a németországi lakáskereséshez is.

A honlap mellett az álláskeresőket speciális képzésben részesített EURES-tanácsadók segítik, akik gyakorlati tanácsokkal tudnak szolgálni az álláskereséssel és a külföldön való letelepedéssel kapcsolatban. Magyarországon szinte mindegyik megyei munkaügyi központban, illetve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal fővárosi kirendeltségén dolgozik EURES-tanácsadó.

Az EURES-t létrehozó Európai Bizottság egyébként éppen a napokban döntött a portál további fejlesztéséről. A jövőben a honlap nagyobb hangsúlyt fektetne a fiatalokra, és ennek részeként például gyakornoki lehetőségekkel is kibővítenék az adatbázist. További változás, hogy a jövőben több magán-munkaerőközvetítő céggel alakítanak ki együttműködést, amellyel az adatbázisban elérhető állásajánlatok száma akár meg is kétszereződhet.

Jó böngészést! :-)

Leonardo da Vinciről a legtöbbeknek talán misztikus szimbólumok vagy korszakalkotó találmányok juthatnak az eszébe, de a reneszánsz kor zseniális tudósa nevét viseli az Európai Unió szakképzési mobilitást támogató programja is. Korábban bemutattuk már a felsőoktatásban tanulók, a vállalkozók és az önkénteskedni vágyó fiatalok előtt álló lehetőségeket, most azt járjuk körbe, milyen uniós program segíti a külföldi tapasztalatszerzést a szakképzés területén.

Nagytestvérével, az egyetemistáknak és főiskolásoknak szóló, idén negyedszázados Erasmus programmal szemben a Leonardo még „csak” 17 évet tudhat a háta mögött, mára mégis elismert márkanévvé vált a szakképzés terén. A Leonardo program a külföldi szakmai képzéshez nyújt támogatást azok számára, akik szakképzésben vesznek részt, vagy már végeztek, és most munkaerőpiaci lehetőségeiket szeretnék javítani. A program forrásaiból emellett támogatják olyan szervezetek együttműködését is, amelyek célja a szakképzés színvonalának emelése.

A program költségvetésének legnagyobb részéből úgynevezett mobilitási projekteket támogatnak, amelyek során a külföldi, 2-39 hetes szakmai gyakorlat vagy 1-6 hetes tanulmányút résztvevői nemcsak új ismeretekre és képzettségre tehetnek szert, de újfajta szemlélettel is megismerkedhetnek. A külföldön eltöltött idő emellett természetesen lehetőséget ad a nyelvtudás és a kommunikációs készségek fejlesztésére és más kultúrák megismerésére is, gyakorlati ismeretekkel és kompetenciákkal egészítve ki az iskolában tanultakat. Mindezekkel a résztvevők versenyképesebb munkavállalóvá válnak, hiszen nemcsak közismert tény, de felmérés is alátámasztja, hogy a külföldi gyakorlattal rendelkezők könnyebben el tudnak helyezkedni.

Bár a Leonardo kezdetben „utaztató program” volt, mára már túlnőtt ezen: a mobilitási projektek mellett a program a szakképzéssel foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést is támogatja a szakképzési rendszer fejlesztése érdekében. Az együttműködés eredménye lehet akár egy konferencia, egy weboldal, de akár a külföldön már jól működő gyakorlatok beépítése a hazai képzési rendszerbe.

Magyarország 1997 óta vesz részt a Leonardo programban, és évről évre többen vesznek részt a pályázatokon: a legutolsó adatok szerint már évente kb. 2000 embert mozgat meg a program a magyar szakképzésben. A program révén nemcsak a külföldre utazók, hanem – a hazai oktatási rendszer korszerűsítésével – a szakképzésben résztvevő valamennyi diák versenyképesebb munkavállalóvá válhat. Ezzel pedig az európai munkaerőpiac és a gazdaság egésze is sikeresebb lehet.

Magyarországon az Erasmushoz hasonlóan a Leonardo program koordinálását is a Tempus Közalapítvány végzi, ők tudnak bővebb információval szolgálni az érdeklődőknek. (Illusztráció: EACEA)

Az egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…