Lassan vége a vizsgaidőszaknak, a diplomavédéseknek; jön a lazulás, bulizás és nyaralás ideje. Egyetemistaként a nyár sokszor úgy repül el, mintha nem hónapokig, csak legfeljebb hetekig tartana – a nagy lazsálás mellett ezért érdemes egy picit előre is gondolkodni, a „kellemes” mellé némi „hasznosat” is beiktatni. Ebben segítünk mi most minden frissdiplomásnak és hamarosan végzőnek: aktualizáltuk az uniós intézményeknél elérhető fizetett gyakornoki lehetőségekről készült összefoglalónkat, hogy minden fontos adat egy helyen megtalálható legyen. Szinte minden uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel benneteket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2017 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

• Az Európai Unió Tanácsa (HU)
• Európai Bizottság (EN / DE / FR)
• Európai Parlament (HU)
• Az Európai Unió Bírósága (HU)
• Gazdasági és Szociális Bizottság (EN / DE / FR)
• Régiók Bizottsága (EN)
• Európai Külügyi Szolgálat (EN)
• Európai Központi Bank (EN)
• Európai Beruházási Bank (EN)
• Európai Számvevőszék (HU)
• Európai Ombudsman (HU)

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

• Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
• Fusion for Energy közös vállalkozás (F4E)
• Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
• Európai Unió Műholdközpontja (EUSC)
• Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
• Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
• Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
• Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
• Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
• Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
• Európai Vasúti Ügynökség
• Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
• Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
• Európai határőrizeti ügynökség (FRONTEX)
• Európai Szakképzés-Fejlesztési Központ (CEDEFOP)
• Európai Képzési Alapítvány (ETF)
• Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
• Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
• Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)
• Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
• Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC)
• Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)

A borítókép az Európai Parlament oldaláról származik. 

Kisebb európai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak a munkaszüneti napok – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon a hivatalok és üzletek zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni.

A Migration Policy Institute Europe elemzője előadásában a migrációnak a médiában jelenleg kevésbé exponált területére, a legális migrációra fókuszált. Véleménye szerint a jelenség, felismerve a benne rejlő lehetőségeket és megfelelően irányítva Európa számos jelenkori problémájára – a demográfiai kihívásokra, valamint a számos, magas képzettséget igénylő szakmában jelentkező munkaerőhiányra – tud hatásos választ adni.

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége, Maria Vincenza Desiderio fő kutatási területei a legális migráció, a bevándorlók integrációja, a képesítések határon átnyúló elismertetése, valamint a migráció mint fejlesztéspolitikai eszköz vizsgálata. Korábbi munkái során (OECD, International Organization for Migration) szintén ezen kérdéskörökkel foglalkozott. Mostani előadásában a jelenkori migráció lehetséges pozitív hatásai mellett a Bizottság új, átfogó, jövő év elején bemutatandó migrációs javaslatcsomagjáról beszélt, valamint válaszolt az est házigazdája, Nick Thorpe és a közönség kérdéseire.

Az Európai Mobilitási hét programjai idén már sokadszorra buzdítanak minket arra, hogy egy kicsit álljunk meg; pontosabban egy kicsit szálljunk ki az autóból, próbáljunk ki más közlekedési fajtákat és élvezzük ennek – az autóból nem is feltétlenül látható – előnyeit. Európa nagyvárosainak többsége szenved a legkényelmesebbnek vélt közlekedési forma, az autózás káros következményeitől. Az állandó dugók, a fokozott lég- és zajszennyezés miatt sokhelyütt romlik a városlakók életminősége. A hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – pl. a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést –, és hogy mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet füstmentesebbé és fenntarthatóbbá tételéhez.

Az Európai Unió által biztosított egyik legfontosabb előny a szabad mozgás. Ezt a szabadságot többféleképpen élvezhetjük: utazhatunk a határok érzékelése nélkül egy másik tagállamba üdülni, de dönthetünk úgy, hogy más uniós országban vállalunk munkát. A Bizottság számos eszközzel – tájékoztató kampányokkal, információs oldalakkal és már mobilappokkal is –– segíti azokat, akik valamilyen célból egy másik tagállamba utaznának.

Ezek az applikációk az okostelefonok folyamatos terjedésével nagyon nagy segítséget nyújthatnak mindenkinek, aki letölti. A legtöbb alkalmazás használatához internet sem kell.

Mennyivel mehetünk az osztrák autópályán? Belefér egy pohár sör, ha Horvátországban vezetünk? Kell bukósisak Svédországban? Ezekre a kérdésekre is válaszol az Utazás külföldre című app. Ha letöltjük, kéznél lesznek a legfontosabb tudnivalók, amelyek ismeretével biztonságosan és szabályosan közlekedhetünk az utazásunk során. Ha közben unatkoznánk, játékokkal tesztelhetjük tudásunkat.

Mit tehetünk, ha késik vagy el se indul a járatunk, és a reptéren rekedünk? Mi történik, ha elvész a csomagunk, esetleg tönkremegy az utunkat szervező iroda? Ebben segít Az ön utasjogai nevű alkalmazás, amelyben utánanézhetünk, az utazás során milyen jogok illetnek meg minket – és egyből élhetünk is velük. Az alkalmazás minden platformon elérhető, amely már nem csak a légi utakkal, de az Európai Unión belül, vasúton, autóbusszal vagy hajón utazók jogaival kapcsolatban is tartalmaz információt. Az egyszerűen kezelhető alkalmazás közérthetően, kérdés-felelet formájában tartalmazza a szükséges információt, használatához pedig nem kell a hálózatra csatlakozni sem.

Európai uniós polgárként jogunk van arra, hogy egy másik uniós tagállamban (plusz Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban) a magyar egészségbiztosítás terhére vegyük igénybe az utazásunk során orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy ha kiváltjuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor utazásunk során ugyanazt az ellátást kell megkapnunk, ugyanazokkal a feltételekkel, mintha az adott tagállamban lennénk biztosítva. A kártya használatához az Európai Bizottság útmutató alkalmazást készített, mely tartalmazza az általános tudnivalókat, a vészhelyzeti telefonszámokat, a biztosítás által fedezett kezeléseket és költségeket, a költségtérítés igénylésének módját, és a kártya esetleges elvesztése esetén értesítendő kapcsolattartót.

A szabad munkavállalást egy egész EU-s intézmény, a több mint 850 tanácsadóval felvértezett EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) segíti. Eddig legkönnyebben az EURES-portálon keresztül használhattuk a szolgáltatásait, de nemrégiben megjelent EURES mobil alkalmazásukkal már sokkal kényelmesebben elérhetőek. Az appban milliós nagyságrendű állásajánlat között kereshetünk, a legjobbakat elmenthetjük és megoszthatjuk az ismerősökkel. Az EURES-tanácsadók listájához is hozzáférünk, elmenthetjük adataikat, hívhatjuk őket vagy e-mailt is írhatunk nekik pár gombnyomással. Az alkalmazás ezen kívül az EURES által szervezett eseményekről is tájékoztatást nyújt, melyeket elmenthetjük telefonunk saját naptárkezelőjébe. Már több tízezren töltötték le az EURES magyar nyelvet is ismerő, iOS, Android és Windows Phone rendszeren is elérhető alkalmazását.

Az irány szerintünk szuper, az EU összes alkalmazását megtaláljátok ezen az oldalon. Használtátok már valamelyiket? Milyen EU-s alkalmazást szeretnétek még látni?

„Menjek vagy maradjak?” – a kérdés sok mindenkiben felmerült az utóbbi időben Magyarországon, statisztikai adatok alapján úgy tűnik, egyre többen élnek az EU adta lehetőségekkel és próbálnak szerencsét hosszabb-rövidebb ideig valamelyik másik tagállamban (a Magyarországot elhagyók 80%-a Európán belül marad) vagy éppen távolabbi országokban.

Nagyon nehezen megbecsülhető, hogy pontosan hányan hagyták el az országot az utóbbi években: az egyes országok regisztrációs rendszerei sokszor nagyon eltérőek, sokan vannak „feketén” is külföldön, emellett nagyon sokan ingáznak is Magyarországról, akik szintén nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. A számháborús találgatások után a KSH nemrégiben ismertette legfrissebb felmérését, amely egy nagyobb, európai projekt (SEEMIG) keretében összegezte a Magyarországot hivatalosan (legálisan és tartósan) elhagyó magyarokat – sok minden kiolvasható a felmérésből. Eszerint jelenleg nagyjából 350 000-re tehető a hivatalosan külföldön élő magyarok száma, akik közül legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában élnek, nagy többségük (84%) dolgozik. A Magyarországot 1989 és 2013 között elhagyó magyarok általában a fiatalabb korosztályt képviselik (63% 40 év alatti) és általában jól képzettek (32% rendelkezik felsőfokú diplomával, amely a teljes magyar lakosságban csak 18%.)

A felmérés legfontosabb megállapításai itt olvashatók. Ezeket kiegészítve néhány kapcsolódó – szintén a KSH Népességtudományi Kutatóintézetétől származó – anyaggal készítettünk mi is egy rövid összefoglaló infografikát a témáról, ezt itt láthatjátok (kattintásra megnő):

Ha érdekel a téma, akkor szeretettel várunk kétnapos (október 30-31.) fesztiválunkon, ahol ezt a témát járjuk majd körül vendégeinkkel – levetítjük a nemrégiben bemutatott Menjek/maradjak dokumentumfilm londoni epizódját az ott élő magyarok életéről, és beszélgetünk az alkotókkal. Másnap pedig Magyarországon élő, külföldi művészek (és zenekaraik) koncertjeit hallgathatjátok.

Az infografikához felhasznált anyagok:

• KSH Népességtudományi Kutatóintézet SEEMIG („Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról”) projekt beszámoló
• KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Immigration or emigration country?
• UK adatok a Department of Work and Pensions-től, a 2012-ben magyar állampolgárok által igényelt társadalombiztosítási szám (NINo) alapján
• EUROSTAT migrációs statisztikák

Egyre többet biciklizünk Magyarországon. Szerencsére úgy tűnik, példát vettünk a kontinens nagy tekerőitől, a hollandoktól vagy a dánoktól – számos felmérés szerint ugyanis éves szinten egyre jobban kihasználjuk a kétkerekű közlekedés előnyeit. A biciklizés pozitív hatásai egyértelműek: a testmozgás jót tesz a szervezetünknek, az autós utazás alternatívájaként a biciklizés pedig hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, megvalósítva egy valóban fenntarthatóbb közlekedési formát.

Magyarország a közelmúltban igazi biciklis forradalmon esett át, amelynek epicentruma egyértelműen Budapest volt. Reméljük, a sok európai közbringarendszer mintájára a nemrégiben elindult Bubi még tovább növeli a városi bringások számát – meg persze azt is, hogy a minőségi kerékpáros utak kiépítése képes lesz lépést tartani a biciklik terjedésével. Ugyanakkor a bringázás nemcsak a főváros úri sportja: amellett, hogy a kerékpár továbbra is a vidék egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze, a belföldi turizmusban is egyre inkább tetten érhető az elbiciklisedés. Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint például a Balatonnál nyaralók közül csaknem minden hatodik tervezi, hogy egyúttal körbe is tekeri a tavat.


De miért ne lehetne egyből akár a külföldi nyaralást vagy utazást nyeregbe tervezni? Ha valaki a mindennapokban szeret bicajozni, miért ne kötné össze európai utazását egy jó kis biciklis túrával? Kiválasztja a célországot és régiót – legyen az akár a Loire völgye, a norvég fjellek és fjodrok vidéke, a Duna forrásvidéke vagy deltatorkolata, esetleg a balti országok –, hozzá azt, hogy mennyi idő alatt szeretné bejárni a területet. Preferenciái alapján bortúrára indulna vagy kulturális nevezetességeket (mondjuk UNESCO világörökségi helyszíneket) keresne fel, családostul vagy magányosan, egy hétre vagy egy hónapra indulna… minderről egyszerűen tájékozódik, és választ a kiépített, kitáblázott, infrastrukturálisan (szállásokkal, élelmiszerboltokkal, bicikliszervizekkel) jól ellátott biciklis utak közül egy számára megfelelőt – és két keréken fedezi fel Európa addig nem ismert szegleteit. Az európai utazás ilyen módja és ennek egyszerű megszervezése ma már nem elérhetetlen – éppen ezt kívánja megvalósítani az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF), az EuroVelo projekt gazdája.

Az EuroVelo hálózat egy egész Európát behálózó, országait összekötő kiterjedt kerékpáros úthálózat, amelyet akár hosszabb, akár rövidebb (helyi) használatra igénybe vehet bárki. Az EuroVelo rendszerébe bekerülő utaknak mind minimális feltételrendszert kell teljesíteniük, amely a kiszámítható biciklis utazás élményét biztosítja a biciklizők számára. (Ilyen feltétel például, hogy az utaknak nem lehet 6 százalékosnál nagyobb emelkedője, elég szélesnek kell lenniük, hogy két kerékpáros elférjen egymás mellett, maximalizált gépjárműforgalommal. Ezenkívül 30 kilométerenként kell legyen elérhető élelmiszerforrás, 50 kilométerenként szállás és az útfelület 80 százalékának burkoltnak kell lennie.) A teljes hálózat 42 európai országon halad át 70 ezer kilométer (!) hosszan – amelyből jelenleg 45 ezer kilométer már el is készült. A tervek szerint 2020-ra teljes lehet a jelenleg 14 nyomvonalat követő hosszútávú kerékpárút, amelyek tervezett és kész szakaszait az EuroVelo oldalán nézhetitek meg. A projekt igazi alulról szerveződő kezdeményezés, amit már jó pár éve az EU is felkarolt, jelentős forrásokat csoportosítva az út teljes kiépítésére. Különösen erős a támogatása az egyik legújabb nyomvonalnak, a Vasfüggönyt végigkövető útnak, amely teljes hosszában tízezer kilométernél is hosszabb lesz. Ez az útvonal – hasonlóan a 6-os és a 11-es úthoz – áthalad Magyarországon is. Magyarországi szakaszát épp nemrégiben, az Európai Piknik 25. évfordulóján adták át.

Az EuroVelo útvonalak

Észak – Déli útvonalak (utak páratlan számmal)

• EV 1 – Atlanti parti útvonal: Északi-fok – Sagres 8186 km
• EV 3 – Zarándokok útvonala: Trondheim – Santiago de Compostela 5122 km
• EV 5 – Via Romea Francigena: London – Róma és Brindisi 3900 km
• EV 7 – A napos útvonal: Északi-fok – Málta 7409 km
• EV 9 – Balti-tengertől az Adriáig (Borostyánkő útvonal): Gdańsk – Pula 1930 km
• EV 11 – Kelet-európai útvonal: Északi-fok – Athén 5984 km
• EV 13 – Vasfüggöny útvonal: Barents-öböl – Fekete-tenger 10 400
• EV 15 – Rajna-menti útvonal: Rotterdam – Andermatt 1230 km

Nyugat – Keleti útvonalak (páros számú utak)

• EV 2 – Fővárosok útvonal: Galway – Moszkva 5500 km
• EV 4 – Közép-európai útvonal: Roscoff – Kijev 4000 km
• EV 6 – Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig (A folyók útvonala): Nantes – Konstanca 4448 km
• EV 8 – Mediterrán útvonal: Cádiz – Athén 5888 km

Körutak

• EV 10 – Balti-tengeri kerékpár útvonal (Hanza kör): 7980 km
• EV 12 – Északi-tengeri kerékpár útvonal: 5932 km

A kijelölt nyomvonalon jelenleg az EuroVelo útnak még nem minősülő, általában helyi szinten jól kiépített biciklis utakat is láthatjátok (sárgával), és a még csak a tervekben szereplő, a tervek szerint legkésőbb 2020-ra elkészülő részeket is. Érdemes az EuroVelo oldalát alaposan átböngészni: bár a projekt még nincs teljesen kész, és a kiépítés jelenleg is zajlik, másik számos nagyon hasznos információt találhattok rajta, egy helyen összegyűjtve. Kereshettek akár országonként, akár egy-egy hosszú távú út mentén. Találtok hasznos információkat és linkeket a helyi látnivalókhoz, a közeli szálláshelyekhez, vagy akár a terepviszonyokhoz – ahol még nem teljes az információs oldal, ott is legalább a legjobb nemzeti információs oldalakat mind megtaláljátok, amely egy utazás előzetes tervezésénél már nagy segítség.

Jó böngészést és tervezgetést! :-)

További hasznos és érdekes linkek:

• Letölthető kerékpárlexikon, amely minden európai nyelven tartalmazza a legfontosabb biciklis kifejezéseket
• Letölthető, nagyfelbontású EuroVelo térkép
• Fotós webnapló az osztrák Christoph Gigi Fuchstól, aki az EuroVelo 6-os (köztük magyarországi) útját dokumentálta
• Egy német pár webnaplója EuroVelo-útjukról, amelyet egy tandemmel jártak be
• Egy 75 éves mániákus biciklista története
• Magyar online kerékpáros térkép

Biciklis kiállítás!

Az idén szeptember 16. és 22. között zajló Európai Mobilitási Hét ideje alatt nézhetitek meg nálunk, az Európa Pontban a „Képzeld el: Együtt közlekedünk!” kiállítást a Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub jóvoltából. A kiállításon a szervezők által meghirdetett gyermekrajz pályázat legjobbjait láthatjátok, amelyen fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az együtt közlekedés.

Egy érdekes felmérést ismertetett nemrég a brit posta: megnézték, hogy átlagosan mennyibe kerül a magaskultúra tizenkét európai nagyvárosban. A vizsgálatban operaelőadások, klasszikus koncertek, balettelőadások, galéria- és múzeumbelépők, valamint a helyi műemléki épületek/területek látogatásának átlagos árát vizsgálták egy adott (2014. október 1. és 9. közötti) időszakra.

Nem meglepő módon ilyen szempontból a legkifizetődőbb Kelet-Európába látogatni a kulturális programokra éhes turistáknak. Valamennyi programtípust figyelembe véve Varsóban vásárolhatunk magunknak a legolcsóbban minőségi szórakozást (mindenre jegyet váltva összesen kevesebb mint 88 euróért), őket Budapest (101 €) követi a sorban, ezután jön Prága (116 €). A lista másik végén két világváros áll: London (322 €) és Párizs (316 €), Barcelona előtt. Budapest egyébként a balettelőadások szempontjából bizonyult a legolcsóbbnak, Varsó vitte az opera és a komolyzenei koncert blokkját, de e kettőben mi is dobogósok lettünk. Ez alapján ugyanannyi pénzből legalább háromszor annyi kulturális programra látogathatnak el az érdeklődők Varsóban vagy Budapesten, mint Londonban vagy Párizsban.

A felmérést egyébként pénzváltási szolgáltatásának promóciójához készíttette a brit posta – de az eredménye szerencsére egész nagy publicitást kapott: nemrégiben a New York Times is feldolgozta, tovább erősítve a régió „olcsón minőségit” arculatát. Indulhat a balett-turizmus! :-)

A felmérés eredménye egy táblázatban összefoglalva (kattintásra megnő):

Megjegyzés: A táblázatban feltüntetett árak az eredeti felmérés fontban megadott árai euróra átváltva, a 2014. szeptember 5-i középárfolyamon, így az árak valamennyi eltérést mutathatnak az aktuális árakhoz képest. A táblázatban zölddel jelöltük az adott kategória legolcsóbb jegyárait, pirossal a legdrágábbakat.