„Úrrá lehetünk a rák diagnosztizálásából fakadó félelmen és bizonytalanságon, és felválthatjuk ezeket elszántsággal, méltósággal és reménnyel.”
Az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság különös figyelmet fordít az egészség megőrzésére, a rák elleni küzdelem pedig a Bizottság egyik egészségügyi prioritása. A betegség az EU-ban évente mintegy 1,3 millió emberéletet követel, a tagállami ellátórendszerekre pedig óriási terhet ró: évente összesen körülbelül 100 milliárd euróba kerül Európa gazdaságának. A rákbetegség elleni küzdelem erősítésére most egy új, uniós szintű terv indul, komoly költségvetéssel.
A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.
Múlt héten lenyűgözve figyelhettük, hogy elkészült a legelső kép egy fekete lyukról, a téridőt meggörbítő, hihetetlen nagy tömegű kozmikus objektumról. Ennek a jelentős tudományos teljesítménynek is van uniós vonatkozása: a képet az Event Horizon Telescope nevű globális tudományos együttműködés keretében rögzítették, amelyben kulcsszerepet játszottak az EU által finanszírozott kutatók.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a kutatásra és fejlesztésre (K+F), innovációra költött összegek hosszú távon többszörösen megtérülnek, arról nem is beszélve, hogy a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja lehet az innováció. Emellett a legégetőbb problémák – például a globális felmelegedés, gyógyíthatatlan betegségek, elöregedő társadalmak, nyersanyagszűkösség – megoldásához is kulcsfontosságú az újító ötletek megfelelő támogatása. A kérdést éppen ezért kiemelten kezeli az EU, és célul tűzte ki, hogy Európa lemaradását a K+F területén ledolgozza.
Sokan tudjátok, de talán nem elegen: az Európa Pontban programjaink mellett folyamatosan működő tanácsadó szolgáltatással is várunk benneteket. Uniós kérdéseitekkel kapcsolatban – legyen szó utazásról, uniós munkavállalásról, ösztöndíj lehetőségekről; vagy épp új szolgáltatásunknak, az EUCIP-nek köszönhetően civil szervezetek számára elérhető lehetőségekről – képzett és tapasztalt tanácsadóink minden hétköznap örömmel nyújtanak eligazítást. Emellett hatalmas európai szakirodalom áll rendelkezésre helyben olvasható könyvtárunkban – uniós témájú kutatásokhoz, akár szakdolgozatok írásához is kitűnő helyszín lehet az Európa Pont.
Tanácsadóink széleskörű tapasztalattal rendelkeznek az EU-val kapcsolatos gyakorlatias kérdések megválaszolása terén. A mindennapokat érintő, bármilyen EU-s relevanciájú témával megkereshetitek őket, sok év több ezer kérdése után nehéz őket zavarba hozni bármivel. :-) A személyes tanácsadás minden hétköznap munkaidőben, 10 és 18 óra között érhető el az Európai Pontban, a Millenárisban (1024, Budapest, Lövőház u. 35.) Tanácsadóinkat telefonon a 06 1 209 97 37 budapesti vonalas számon érhetitek el, e-mailben az euinfo@eu.hu címre küldhetitek kérdéseiteket.
Az általános uniós tájékoztatás az idei évtől a civil szervezeteket támogató szaktanácsadással egészült ki. Az EU Civil Információs Pont (EUCIP) a hazai civil szervezetek számára nyújt személyes tanácsadást, elsősorban a központi, brüsszeli koordinálású pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A szolgáltatás tájékoztat a legfontosabb aktuális lehetőségekről, és gyakorlatias tanácsokkal segíti a sikeres pályázatot. Emellett kollégáink rendszeres partnerkereső, networking rendezvényekkel, illetve workshopokkal is támogatják a civil szervezeteket. Az ingyenesen igénybe vehető tanácsadó szolgáltatások mellett az Európa Pontban a civil szférát megcélzó kiadványok, ismertetők és publikációk számára kialakított, külön információs sarkot találtok. A Magyarországon elérhető civil pályázati lehetőségeket a könnyebb tájékozódás érdekében forrástérkép és pályázati ismertetők formájában folyamatosan frissítjük. Ha személyesen nem tudtok eljönni, az EUCIP-nek a civilinfo@eu.hu címre írhattok.
Az előbbieken kívül érdemes még az Európa Pontba ellátogatni azoknak, akik kutatni szeretnének az Európai Uniót érintő témákban: szakkönyvtárunkban szakkönyvekkel, szakmai kiadványokkal, internet-használati lehetőséggel, valamint szakmai segítségnyújtással várjuk a tanuláshoz, szakdolgozat-íráshoz, illetve egyéb kutatáshoz, vagy akár személyes érdeklődéshez szükséges szakmai anyagok iránt érdeklődő látogatóinkat.
Az Európa Pont tanácsadói
Az Európa Pont Tájékoztató Szolgálat vezetője Ágnes, aki közel 12 éve foglalkozik uniós tájékoztatással. Szakmai tapasztalatait a Külügyminisztérium korábbi EU Tájékoztató Szolgálatánál, az EUvonalnál szerezte, amelynek hét évig volt állandó munkatársa és vezető tanácsadója. Ezen időszak alatt számos szakmai továbbképzésen és tájékoztató rendezvényen vett részt, előadásokat tartott az EU működéséről és intézményrendszeréről, illetve az EU-ban történő munkavállalásról, egészségügyi ellátásról és utazásról. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi tanulmányok mesterképzés szakán végzett, alapfokú diplomáját ugyanitt szerezte meg nemzetközi kommunikáció szakon. Felsőfokon beszél németül és spanyolul, középfokon angolul. Szakterülete az egységes belső piac működése és fejlődése, valamint az EU szociálpolitikája.
Tanácsadónk, Dóra 2014-ben végzett a Budapest Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakán, emellett a 2013-ban befejezett bölcsészettudományi képzését folytatva hamarosan diplomát szerez az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar tanári mesterszakán. Ismereteit Erasmus-tanulmányok során Franciaországban bővítette, illetve több Erasmus+ képzésen is részt vett Európa számos országában. Az EU működését a gyakorlatban az Európai Parlament gyakornokaként ismerte meg, ahol érdeklődéséhez illeszkedő európai szintű oktatási, kulturális és a brit-EU kapcsolatokra vonatkozó ügyekkel foglalkozott. Dóra angolul felsőfokon, németül középfokon beszél.
Az EU Civil Információs Pont (EUCIP) tanácsadója Balázs, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok alapképzésén szerezte diplomáját. Több mint 3 éve a tájékoztató szolgálat szenior tanácsadó munkatársa. Felsőfokú szinten beszél angolul és középfokú szinten németül. Balázs ügyfélszolgálati munkája során kiterjedt tudásra tett a központi és hazai európai uniós pályázati lehetőségekről. Szakterülete ifjúsági programok (ERASMUS+) és Kreatív Európa pályázatai. Balázs külsős szakmai munkatársként 2014-ben részt vett az Erasmus+ sport program keretében meghirdetett pályázatírásban (kutatómunka, háttéranyagok készítése).
Szűkülő erőforrások és bővülő igények; éghajlatváltozás, gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségek, új járványok fenyegető réme – a tudománynak, kutatás-fejlesztésnek, innovációnak kulcsszerepe van abban, hogy Európa megküzdjön a XXI. század legégetőbb kihívásaival. A közös gondolkodáshoz és fejlesztéshez az alap adott: az EU tagországai szerencsére bővelkednek jó ötletekben és elkötelezett kutatókban. Ehhez kapcsolódóan az EU is igyekszik megfelelő támogatással szolgálni, hogy az együttgondolkodás ne álljon meg az országok határainál, és a jó ötletek mindenképp „mecénásra” találjanak. Ennek egyik legfontosabb eszköze az EU minden korábbinál nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatás-fejlesztési programja, a Horizont 2020, amely hét év alatt közel 79 milliárd euróval (!) támogatja az innovációs projekteket.
Mi, európaiak méltán lehetünk büszkék kreativitásunkra. Találmányaink évszázadok óta meghatározzák mindennapjainkat Európán belül és azon kívül is. A mai, multipoláris gazdasági rendszerben az innovációban élen járó amerikai és távol-keleti országok mellett továbbra is számos újító ötlet jön Európából. Az európai géniusz ma is aktív, ezt ünnepeltük nemrégiben mi is, a Kutatók éjszakáján; de ezt mutatja például az is, hogy a nemrégiben kiosztott természettudományos Nobel-díjasok között idén is több európai kutatót ismertek el. Többek között az aradi születésű román-német Stefan W. Hellt a mikroszkópiát forradalmasító felfedezéséért, vagy a norvég May-Britt Mosert és Edvard I. Mosert, akik az „agy GPS-ének” vizsgálatáért kapták az elismerést.
Ehhez kapcsolódóan megpróbáltuk összegyűjteni az uniós országok egy-egy jelentős (talán legjelentősebbnek tekintett, leginkább közismert) felfedezését vagy találmányát. Mint kiderült, ezzel elég nagy fába vágtuk a fejszénket – nem volt egyszerű dolgunk például azért, mert természetesen egy 400 ezer főt számláló ország nem termelhet ki annyi innovációt, mint mondjuk egy 80 milliós.
Abból a szempontból sem volt egyszerű dolgunk sok esetben, hogy megállapítsuk, pontosan melyik országhoz (illetve melyik ország állampolgárához) köthető egy-egy találmány. Ez nehezíti Európa multikulturális jellege (sokszor valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozó alkotó találmányáról beszélünk), illetve Európa változó határai is. Emellett számos olyan esettel találkoztunk, amelyben egy-egy találmányt magáénak vall több ország. Például a számítógépet tekinthetjük az angol Charles Babbage, a bolgár John Vincent Atanasoff találmányának, de abból a szempontból, hogy működési alapjait Neumann János alapozta meg, sokan magyarként is gondolnak rá. Ugyanígy a légzsákot, a tengeralattjárót, a fénymásolót is magának vallja több nemzet szülöttje, de a magyar érdekeltséggel rendelkező helikopternél is nehéz igazságot tenni (van rá francia, dán, és magyar – Asbóth Oszkár – jelentkező is.) Mi abból indultunk ki, hogy mely ország vallja magáénak egy-egy alkotó találmányát, amely minimálisan azt jelenti, hogy a találmány ma ismert formájának kialakulásában jelentős szerepe volt valamelyik európai nemzet fiának. A találmányok effajta „nemzeti kisajátítása” persze vitatható sok esetben, de sajnos nincs olyan egyértelmű rendszer, amely eldöntené a találmányok „nemzeti hovatartozását”. (Adódna persze a szabadalmi levédettség kérdése – de az ókori görögök, vagy Leonardo a rengeteg találmányával még nem igazán járult efféle hatóságokhoz).
Ennyi felvezetés után itt tehát a mi listánk, reméljük, sok érdekességet találtok rajta! A lista egyes elemei persze a fent ismertetett okok miatt vitathatók vagy kiegészíthetők: örömmel fogadjuk javaslataitokat esetleg más, jelentősebb találmányokra országonként. (Néhány innovációhoz kisebb magyarázatot is fűztünk, további információt az egyes találmányokról a táblázatban szerepeltetett hivatkozásokra kattintva olvashattok.)
A kép kattintásra megnő!
Ország |
Találmány / felfedezés |
---|---|
Ausztria |
vércsoportok, Karl Landsteiner (Nobel-díj), 1901 |
Belgium |
bakelit, az első műanyag, Leo Baekeland, 1906 |
Bulgária |
fénymásolóhoz szükséges folyamat, „fotoelektrét”, Georgi Nadjakov*
*A bolgár fizikus, Georgi Nadjakov fedezte fel többek között azt a fotoelektormos jelenséget („fotoelektrét”), amely elven a modern fénymásolók is működnek (amely szintén felhasználta a magyar Selényi Pál felfedezéseit, de a fénymásolót végül is az amerikai Chester F. Carlson szabadalmaztatta 1938-ban). |
Ciprus
|
Parfüm– i.e. 2000 körül*
*Bár a parfümkészítés valószínűleg Egyiptomból származik, és a rómaiak, a perzsák és az arab kultúrák is használták, a ma ismert legrégebbi parfümöket Ciprus szigetén találták, a 2000-es évek elején, egy Pyrgos városhoz közeli feltáráson. |
Cseh Köztársaság |
kockacukor, Jakub Kryštof Rad (svájci születésű cseh vállalkozó), 1843 |
Dánia |
az atom szerkezete, Niels Bohr, 1913 (Nobel-díj: 1922) |
Egyesült Királyság |
telefon, Alexander Graham Bell, 1876 |
Észtország
|
Skype, Ahti Heinla and Priit Kasesalu szoftverfejlesztők (a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis, valamint Jaan Tallinn és Toivo Annus szintén a Skype alapítói), 2003 |
Finnország |
szauna, finn találmány, 1112
Bár a világ sok táján használtak már évszázadokkal ezelőtt hasonló építményeket, a szaunát alapvetően finn találmánynak tekintik a világ legtöbb táján. Egyes források szerint több mint 2000 éves a szaunázás hagyománya, az első írásos említése 1112-ből származik. |
Franciaország |
mozi / mozgókép, Lumière-fivérek, 1895
1895. december 28-án tartották a Lumière fivérek első nyilvános filmvetítésüket a párizsi Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, amivel új korszakot nyitottak a képi ábrázolás történetében. |
Görögország |
színház, görög „találmány”, i.e. 5. század
A színház és a drámák az ókori Görögországban jelentek meg először és onnan terjedtek el a világ minden részére; időszámításuk előtt 5. században, Athén fénykorában volt a legjelentősebb az antik színházi kultúra. |
Hollandia |
EKG, Willem Einthoven, 1903 (Nobel-díj: 1923) |
Horvátország |
nyakkendő, horvát találmány, 17. század
A nyakkendő („kravátli”) innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.) |
Írország |
tengeralattjáró, John Philip Holland, 1897 |
Lengyelország |
Polonium és Rádium, Marie Curie, 1897 |
Lettország |
Walter Zapp (Valters Caps) szubminiatűr kamera (Minox), 1936
Walter Zapp rigai születésű, balti német családból származó feltaláló volt, aki 1936-ban kifejlesztette az első szubminiatűr kamerát. |
Litvánia |
Ritnis sport, litván találmány, 1923
A ritnis gyeplabdához hasonló sport, amely egy litván népi játékból nőtt ki, első szabálykönyve 1923-ból származik. |
Luxemburg |
Henri Tudor, ólom-savas akkumulátor, 1886
A luxemburgi Henri Tudor készítette az első praktikusan gyártható – és használható – ólom-savas akkumulátort 1886-ban, ezt használta Porsche is. |
Magyarország |
golyóstoll, Bíró László, 1935 |
Málta |
laterális gondolkodás, hat gondolkodó kalap, 1985
Edward de Bono – laterális gondolkodás (1967) és a hat gondolkodó kalap (1985): kommunikációs módszer, melynek lényege az ún. párhuzamos gondolkodás – szemben a vitatkozással. |
Németország |
könyvnyomtatás, Johannes Gutenberg, 1450 körül |
Olaszország |
szemüveg, olasz találmány, 12. század körül |
Portugália |
karavella (kereskedelmi vitorláshajó), portugál fejlesztés, 13. század körül |
Románia |
töltőtoll, Petrache Poenaru, 1821 |
Spanyolország |
szkafander, Emilio Herrera Linares, 1935
Emilio Herrera Linares fejlesztette ki az elsőt 1935-ben („escafrandra estratonáutica ”), amelyet az oroszok is mintául használtak későbbi űrruháikhoz |
Svédország |
zipzár, Gideon Sundbäck, 1913 |
Szlovákia |
az ejtőernyő prototípusa, Štefan Banič, 1913, |
Szlovénia |
parfümporlasztó, Peter Florjančič, 1947 |
A nyári szünet után szeptemberben új programokkal várunk benneteket. Ezúttal az innovatív ötletek és az élethosszig tartó tanulás köré épülnek programjaink, de vendégünk lesz Horvátország is – legalább egy csésze kávé erejéig.
Az Egy csésze Európa szeptemberi alkalmával (25-én 18 órától) ugyanis az Unióhoz újonnan csatlakozott Horvátországba invitálunk benneteket: beszélünk az szépségeiről, amely az országot a világ 18. legkedveltebb turisztikai célpontjává tették. Elutazunk Dubrovnikba, amelyet a Föld egyik legromantikusabb helyszínének tartanak, de szó lesz a Plitvicei-tavak azúrkék világáról, Opatija monarchiabeli hangulatáról vagy Diocletianus császár spliti palotájáról is. Horvát és magyar vendégeinkkel megtárgyaljuk, mit várnak a horvátok az uniós csatlakozástól, és miért a magyarok a kedvenc szomszédjaik. Mindehhez horvát meglepetés-falatokat nassolunk egy csésze kávé vagy tea mellé. Az est vendége dr. Gordan Grlić Radman, Horvátország budapesti nagykövete, háziasszonya Szederkényi Olga újságíró. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.
Két nappal később (szeptember 27.) már a tudományé lesz a főszerep nálunk is. A Kutatók Éjszakájának egyik helyszíneként, az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom segítségével bizonyítjuk be, hogy a matematika több szigorú tudománynál – valójában a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze is. Szó lesz csodálatos szimmetriákról a természetben, művészetben és oktatásban, a matematika és a ritmus kapcsolatát Bartha Márk beatboxbajnok mutatja be, de lesz tudományos-fantasztikus koncertfotó happening lomográfiával, óriásfraktál-építés, poliuniverzum műhely és 3D-s kirakó is. A programok 18 órakor kezdődnek, és a modern jazz és a kortárs zene elemeit vegyítő Váczi Dániel trió 22.30-kor kezdődő koncertjével zárulnak. (Az est pontos programját megtaláljátok az esemény Facebook oldalán.)
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az ARC által közösen szervezett kreatív pályázatra beérkezett legjobb munkákat szeptember 27-től nézhetitek meg a Millenárison. A pályamunkákból többek között az is kiderül, hogyan gondolkodunk európaiságról, magyarságról, illetve milyen lehet az „európai álompolgár” – melyek azok az értékek, amelyek csak ránk, magyarokra jellemzőek, és amelyekkel a közös európai értékeket gazdagíthatjuk. A szabadtéri kiállítás óriásmolinói október 26-ig láthatók az Európa Pont mellett.
Végezetül az oktatással, esetleges visszásságaival foglalkozó beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe október 1-jén: a Transparency International által szervezett eseményen megtudhatjátok, hogy milyen korrupciós problémákkal találkozhatunk a magyar és külföldi felsőoktatási rendszerekben a megbundázott államvizsgáktól a diplomához szükséges nyelvvizsga megvásárlásáig. Szakértő vendégeink többek között arról is beszélnek majd, hogy miként vélekednek erről a jelenségről a felsőoktatásban résztvevő diákok és tanárok, valamint mit lehet a jelenség ellen tenni. A program keretében a korrupcióellenes civil szervezet bemutatja globális jelentését is, amely a világ minden tájáról összegyűjtött tapasztalatokat mutatja be.
Mindezek mellett még egy külső helyszínen rendezett programot is figyelmetekbe ajánlunk szeptemberre: 2001 óta szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyhez kapcsolódóan idén már negyedik alkalommal rendezik az Európai Nyelvi Koktélbárt. Ehhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetés és workshop a többnyelvűségről, kulturális intézetek standokkal, különféle játékok, slam, zene, koktélok és tombola vár minden érdeklődőt az A38 hajón szeptember 26-án, sőt, a résztvevő kulturális és nyelvi intézetektől akár ingyenes nyelvtanfolyamot is nyerhettek. Úgyhogy érdemes lesz látogatást tenni a hajón is! :-)
Az Európa Pont minden szeptemberi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!