Mi kell a következő világraszóló magyar sikertörténethez?

Startup, kreatívipar, inkubáció, mentorálás – fogalmak, amelyeket három-négy magyar cég nevével (pl. Prezi, Ustream, LogMeIn, NNG) együtt az utóbbi pár évben egyre többet hallunk. Magyarország és Budapest nem titkolt célja, ahogy az említett cégekhez hasonló új vállalkozásokat neveljen ki, és úgy tűnik, ehhez egyre több segítséget kaphatnak a vállalkozó kedvvel és még pár, a sikerhez szükséges dologgal felvértezett fiatalok. A hazai startupszcéna „keltetői” voltak vendégeink a Kutatók Éjszakáján, akikkel a hazai és nemzetközi siker titkairól, lehetőségekről és jó példákról beszélgettünk.

„Egy jó ötlet sz*t sem ér” – kezdte provokatív felütéssel a beszélgetést Záboji B. Péter, a European Enterpreneurship Foundation (EEF) alapítója, a Startup, felnőtteknek! című könyv szerzője, aki sok éve foglalkozik kezdő vállalkozások támogatásával. Szerinte hatalmas tévedés azt hinni, hogy egy jó ötlet és a hozzá összekalapozott pénz elég a sikeres vállalkozáshoz – ehhez még mindenképpen szükség van elkötelezett csapatra, amely együttműködve, egymás tudását kiegészítve kitartóan dolgozik egy cél érdekében. „It takes ten years to become an overnight success” (azaz kb. „Tíz évbe telik, hogy valaki egyik napról a másikra sikeres legyen”) – tartja az amerikai mondás. Emellett, ha valaki egy jó ötletre szeretne üzletet építeni, akkor ismernie kell a piacát és az igényeket, amelyek a keresletet formálják. Ehhez az első lépések között tesztelni kell az ötletet, hogy kiderüljön, hajlandó-e egyáltalán valaki fizetni érte.

A jó ötlet mögötti csapat fontosságát hangsúlyozta Pistyur Veronika, a Prezi, a LogMeIn és a Ustream által alapított szervezet, a Bridge Budapest vezetője, valamint a Kitchen Budapest mentora is. Utalt arra, hogy a Bridge alapítói sem mentek volna sokra önmagukban, kellett az egymást kiegészítő tudásuk és szemléletük, ahhoz például, hogy az eredeti ötletük végül olyan irányba kanyarodjon, amely a mai szakmai és anyagi elismertségükhöz elvezethetett. Tapasztalata alapján a jó csapat kulcsfontosságú: egy-egy jó gondolat nemcsak a piac nem megfelelő ismeretén, azaz az ötlet validálásán bukhat el, de még talán ennél is többen véreznek el a megfelelő csapat összerakásán, azaz a „csapat validálásán”.

Ebben teljesen egyetértett az est harmadik vendége, Ács Zoltán, a Design Terminal inkubációs program vezetője is, aki elmondta, hogy a Design Terminalban nemrégiben beindított mentorprogramunknál is csak akkor állnak szóba bármelyik jelentkezővel, ha van csapata. Tipikus hiba, hogy egy-egy jó ötlet gazdája azt hiszi, az ötlete olyan erős, hogy minden egyéb, üzleti szempontból fontos dolgot (mint például a marketing, a menedzsment, a dizájn) majd szintén maga visz. Szerinte ennek egyik oka, hogy a hazai kreatív oktatásban nem fektetnek kellő súlyt a művészeti képzés mellett az alapvető vállalkozói ismeretekre, önmenedzselésre és üzleti gondolkodásra. Sajátos és sajnálatos magyar jelenség, hogy a magyar vállalkozók és a kreatíviparban kitűnni vágyó fiatalok nem túl erősek a csapatmunkában, amelynek nincsenek itthon, illetve a hazai oktatásban erős hagyományai. Emellett a kritikai attitűd, a kritika építő használata és beépítése a fejlesztésbe sem magától értetődő a magyar gondolkodásban. Ellentétben sok más nemzettel, mi magyarok nem annyira szeretünk véleményt kérni munkáinkról, és ha kapunk is, azt sem tudjuk megfelelően felhasználni. Egy jó vállalkozáshoz mindkettőt el kell sajátítani.

Veronika szerint is ez az igazán nagy lépés: ha valaki, aki sikerre szeretné vinni ötletét, vállalkozóvá válik; amely már teljesen más mentalitást jelent. Ehhez bátornak kell lenni és be kell vállalni, hogy a nulláról indulva, csapatban dolgozva, kockáztatva, akár kudarcokon át, újra talpraállva dolgozzon az ember a célja érdekében. Ez azért is nagyon nehéz, mert itthon a legtöbbek döntéseit a félelmek és szorongások motiválják. Ugyanakkor, ha valaki a vállalkozói attitűdöt a szakmai életében alkalmazni tudja, annak ez kihatással lehet az egész életére; a siker hozta önbizalom az élet más területein is pozitív változásokat hozhat. A vállalkozói szemlélet átcsaphat a privát életre is: a korábbi félelmek helyett pedig az alkotni és adni akarás és az értelmes munka iránti vágy motiválhatja cselekvéseinket, amely már nem korlátozó, hanem a lehetőségekre koncentráló attitűd. Szerinte a vállalkozás alkotási folyamat, amelyet a félelmekkel teljesen tönkre lehet tenni.

A félelmek legyőzése Ács Zoltán szerint is fontos, aki a Facebook második emberének szavait idézte: a vállalkozóknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: „Mit cselekednél, ha nem félnél?” – azaz meg kell szabadulni a mentális gátaktól, amelyek akadályozzák a jó ötletek kibontakozását. Veronika ehhez kapcsolódóan elmondta: mentorprogramjukban ők is ehhez hasonlóan arra kérik a jelentkezőket, hogy úgy gondolkodjanak, mintha a pénz nem lenne akadály – szerinte ugyanis teljesen tipikus vonása a magyar vállalkozóknak, hogy kifogásokat keresnek, amelyek aztán teljesen gúzsba kötik őket.

Fontos, hogy beszéljünk a sikertörténeteinkről – vannak már ilyenek szerencsére –, mert erőt, önbizalmat, inspirációt lehet ezekből meríteni. Az inspiráció nagyon fontos, hogy ismerjék a mai sikeres startupok pontos sztoriját, rájöjjenek, hogy a mai nagy nevek ugyanolyan nehézségekkel küzdöttek, mint ők; és nem azért futottak be, mert „kivételek voltak” – amely a kishitűek klasszikus interpretációja ezen sikersztorikra. Ilyen fontos program volt például a Rögtön jövök! kampány, amelyben mai sikeres vállalkozókról markáns vizualitással rendelkező plakátsorozatot készítettek, akik arcképeit és rövid történetét inspirációul kiragasztották a budapesti elhagyatott üzletek ajtóira. És természetesen bízunk benne, hogy a vendégeink által képviselt programok, mint a Design Terminál mentorprogramja, a Bridge Budapest ösztöndíjprogramja (vagy akár Záboji B. Péter tanácsai) szintén hozzájárulnak e gondolkodásmód elsajátításához.

A Prezi és a Ustream történetéről, a „siker titkáról” személyesen mesélt nálunk az egyik korábbi Kutatók Éjszakáján a két cég egy-egy vezetője, erről készített összefoglalónk itt olvasható.

Az est folyamán vendégünk volt a speciálisan a fenntartható társadalmi vállalkozásokat segítő program, a NESsT egyik vezetője, Vörös Éva is, aki a szervezet mentorprogramjáról és workshopjairól beszélt. Ők olyan vállalkozásokat támogatnak, amelyek valamilyen jelentős társadalmi problémára kínálnak fenntartható megoldást – saját üzletük működtetésén kívül. Ilyen például a szekszárdi Ízlelő étterem, ahol fogyatékossággal élők dolgoznak, vagy az autistákat segítő (foglalkoztató és integráló) kézműves csokoládémanufaktúra, a Kockacsoki is. Erről a vállalkozás vezetője, Dénesné Spitzer Éva beszélt. A NESsT 9 hónapos programjában szintén a vállalkozói készségek fejlesztésére koncentrál, támogatói programjába évente kerülhetnek be újabb társadalmi vállalkozások.