Május végén már általában tudni szoktuk, hogy mit tervezünk a nyárra, hova szeretnénk ellátogatni, nyaralni, aktívan vagy passzívan pihenni. Sokaknak a nyár kihagyhatatlan elemét jelentik a szabadtéri fesztiválok – a zene, hangulat, barátok és barátságos idegenek sokasága, érdekes helyszínek mind olyan vonzó tényezők, amelyekre rengeteg színvonalas fesztivál épít minden évben. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelően kiválasszuk a számunkra megfelelőt.

Április hagyományosan a költők és írók hónapja Magyarországon. Az április 11-én, József Attila születésnapján ünnepelt magyar költészet napja után április 23-án tartják a könyv és a szerzői jog világnapját, amely már huszonharmadszorra szolgáltat apropót a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezésére.

Idén korán jön a húsvét, amely az egyik legváltozatosabb hagyományok által kísért ünnep szerte Európában. Tojás, nyuszi, locsolkodás, körmenet – a magyar szokásokat jól ismerjük, amelyekben a pogány és a keresztény elemek különös keverékét figyelhetjük meg. A legtöbb európai országban hasonlóképpen vegyes képet mutat az ünnepi szokások eredete.

Infografikánkon (nagyobb méretben itt) néhány különleges (svéd, lengyel, német, görög és spanyol) húsvéti szokást gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül egyéb különleges európai ünnepi tradíciót, osszátok meg velünk!

Szép ünnepet Nektek! :-)

A sokak fejében élő sablonos holland képet igyekezett árnyalni és mélyíteni Szederkényi Olga vendégei segítségével az Egy csésze Európa sorozat aktuális, holland estjén. Az est folyamán sokszínű, nyitott, dolgos és toleráns társadalom képe rajzolódott ki, amelyben az emberek panaszkodás és pesszimizmus helyett inkább megoldják a problémáikat – ami a holland elnökség felfogásán is tükröződik.

A baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

A hétvégén osztják a filmvilág legnagyobb figyelemmel kísért díjait. Az Amerikai Filmakadémia elismerése sosem megy el a kimagasló európai alkotások vagy alakítások mellett – idén sincs ez másképp. Sőt, idén kiváltképp nagy figyelem övezi az Oscart itthonról is, hiszen Nemes Jeles László Saul fia című filmje a legjobb idegen nyelvű filmért járó díjra esélyes – 28 évvel az utoljára a legjobb öt közé bekerült Hanussen után. Sőt, a Cannes-i nagydíj és a Golden Globe után a legesélyesebbnek tartja a szakma – van tehát miért figyelni és szorítani. A Saul fia legnagyobb "ellenfele" az Oscarért az idén az Európai Parlament Lux-díjával is kitüntetett Mustang című film lehet, amelyet szintén számos díjjal ismert el a szakma.

Idén a sziléziai Wrocław mellett a baszk város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia viseli Európa kulturális fővárosa címét. Donostia egy gyönyörű, tengerparti kikötőváros a Vizcayai-öbölben, amely kedvelt úti célja volt nemcsak a spanyol uralkodóknak, de évről évre egyre több turistát is vonz. A város a kulturális évad változatos programjával igyekszik bebizonyítani: a baszk városnak Európa kulturális térképén is ott a helye.

Két nagy pályamódosító volt vendégünk legutóbbi estünkön: Mautner Zsófi, aki a diplomataéletet hagyta ott, hogy a gasztronómiáért (és abból) élhessen, vagy ahogy ő mondja „főzőnő” legyen; Dóra Melinda Tünde pedig gazdasági újságíróból / budai „úrilányból” lett különleges zöldségeket termelő kertész, aki a legmenőbb budapesti éttermeknek szállít alapanyagot. Irodából a sütő vagy az ágyások mellé – szokatlan pályamódosítások, de úgy tűnik, vendégeink cseppet sem bánják, és nagyon élvezik a váltást. Zsófival és Melindával Gyárfás Dorka beszélgetett.