Idén a baszk Donostia (San Sebastián) mellett Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a történelmi Szilézia fővárosa, Wrocław lesz Európa kulturális fővárosa. A szervezők szerint Wrocław múltja olyan szokatlan, tragikus és izgalmas, hogy érdemes megismerni mindenkinek. Egy fejlett, prosperáló város, ami szinte teljesen megsemmisült a II. világháborúban, majd a háború után a régiek helyére új lakók jöttek Lengyelország és Európa legkülönbözőbb részeiről.

Adele, Katie Melua, Lykke Li, Mø, John Newman… Ivan and the Parazol, Middlemist Red, Ocho Macho, Budapest Bár? Ma adják át az EU legrangosabb könnyűzenei díját, a nemzetközi sikerekre törő, feltörekvő zenekarok elismerését, a European Border Breakers Awardst. A díjjal a felsorolt előadók első felét már kitüntették – a második csapaton viszont most Európa szeme, hogy mit tudnak: ezek a magyar együttesek lehetőséget kaptak, hogy fellépjenek a díjátadóhoz kapcsolódó, most zajló többnapos zenei fesztiválon Groningenben.

Kezdődik az advent, amely nemcsak itthon, de Európa legtöbb országában a karácsonyi ünnepre való felkészülés, várakozás időszaka. Számos vallásos és folklorisztikus hagyománnyal, kedves szokással készülnek az év legfontosabb ünnepére a családok Európa-szerte. Itthon meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún, de hasonlóan tesznek Németország több tartományában is, a téli napfordulóhoz (a hagyomány szerint Luca napjához) is számos szokás kapcsolódik mindenfelé, és sok helyen nyílnak majd naponta az ablakok az adventi naptárakban.

Európa sokszínű hagyományai kerülnek fókuszba a következő hetekben nálunk is: ehhez kapcsolódóan ajánljuk figyelmetekbe Instagram oldalunkat, ahol december 1-jétől meglepetésekkel várunk benneteket.

Készüljetek velünk a karácsonyra!

Krúdytól Paganiniig, Kodálytól Lagzi Lajcsiig sok mindenkit megidézett legutóbbi vendégünk, Varnus Xavér világhírű orgonaművész egy-egy érdekesebb sztori erejéig – a beszélgetés sorvezetője természetesen a zene volt. A szemhéj belsején játszódó legszebb mozikról, az igazi európaiságról és a zenészek jellemzően nyughatatlan, vándorló („migráns”) életéről is esett szó, csakúgy, mint egy szerelmi bánatból íródott saját szerzeményről, amely minden évben karácsony után szépen hoz a konyhára. Lehetetlenség visszaadni azt a számtalan kis történetet és kultúrtörténeti érdekességet, amely az est folyamán elhangzott, csakúgy, mint azt a hangulatot, amelyet Xavér helyi mini orgonakoncertje nyújtott – álljon itt azért pár a legérdekesebb történetek és gondolatok közül.

Bár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

Újra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.

Mindig nehézséget okozott, hogy nevén nevezd azt a gólt, amely egy gól hátrányra csökkenti kedvenc focicsapatod lemaradását? Vagy az, milyen szót használj arra, amikor az autópálya forgalma azért lassul le, mert minden vezető a szemközti sáv balesetét nézi? Mindenre van megoldás! :-)

Idén is különleges válogatással ünnepeljük az Európai Nyelvek napját és az európai nyelvek nagyszerűségét: infografikánkon olyan szavakat gyűjtöttünk össze, amelyek nagyon találóan, egy szóban fogalmaznak meg egy-egy jelenséget, amely más nyelvben csak körülírással fejezhető ki.

A mi kedvenceinket alant láthatjátok (kattintásra megnő) – nektek van hasonló kedvencetek másik nyelvből? Ismertek még ilyeneket?

A szavak egyenként (képgaléria):

Egy érdekes felmérést ismertetett nemrég a brit posta: megnézték, hogy átlagosan mennyibe kerül a magaskultúra tizenkét európai nagyvárosban. A vizsgálatban operaelőadások, klasszikus koncertek, balettelőadások, galéria- és múzeumbelépők, valamint a helyi műemléki épületek/területek látogatásának átlagos árát vizsgálták egy adott (2014. október 1. és 9. közötti) időszakra.

Nem meglepő módon ilyen szempontból a legkifizetődőbb Kelet-Európába látogatni a kulturális programokra éhes turistáknak. Valamennyi programtípust figyelembe véve Varsóban vásárolhatunk magunknak a legolcsóbban minőségi szórakozást (mindenre jegyet váltva összesen kevesebb mint 88 euróért), őket Budapest (101 €) követi a sorban, ezután jön Prága (116 €). A lista másik végén két világváros áll: London (322 €) és Párizs (316 €), Barcelona előtt. Budapest egyébként a balettelőadások szempontjából bizonyult a legolcsóbbnak, Varsó vitte az opera és a komolyzenei koncert blokkját, de e kettőben mi is dobogósok lettünk. Ez alapján ugyanannyi pénzből legalább háromszor annyi kulturális programra látogathatnak el az érdeklődők Varsóban vagy Budapesten, mint Londonban vagy Párizsban.

A felmérést egyébként pénzváltási szolgáltatásának promóciójához készíttette a brit posta – de az eredménye szerencsére egész nagy publicitást kapott: nemrégiben a New York Times is feldolgozta, tovább erősítve a régió „olcsón minőségit” arculatát. Indulhat a balett-turizmus! :-)

A felmérés eredménye egy táblázatban összefoglalva (kattintásra megnő):

Megjegyzés: A táblázatban feltüntetett árak az eredeti felmérés fontban megadott árai euróra átváltva, a 2014. szeptember 5-i középárfolyamon, így az árak valamennyi eltérést mutathatnak az aktuális árakhoz képest. A táblázatban zölddel jelöltük az adott kategória legolcsóbb jegyárait, pirossal a legdrágábbakat.