Aki már beült Görögországban egy tavernába, vagy járt itthon görög étteremben vagy giroszosnál, biztosan ismeri a tipikus, elsősorban ünnepi, padlizsános ételt, a muszakát. A muszaka nagyjából annyira hozzátartozik Görögországhoz – vagy a görög klisékhez –, mint a szirtaki, az ouzo, az ókori istenek vagy az olimpia. Hozzávalói mind beszerezhetők Magyarországon is, az elkészítése pedig nem túl bonyolult (ám kétségtelenül időigényes), így érdemes mondjuk egy hétvégi ebédként kipróbálni – mutatjuk az autentikus muszaka receptjét! :-)

2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnöke Málta. Korábbi programunkon már megtudtuk a szigetországról és lakóiról, hogy igazi depresszióűző életstílust képviselnek, amelyet érdemes minél inkább megismerni, megtapasztalni és eltanulni. A Tanács máltai elnökségének legfontosabb feladatait is bemutattuk már blogunkon. Ezúttal annak néztünk utána, hogy elnökségükhöz kapcsolódóan mit szeretnének magukról és uniós szerepükről elmondani – minderről sokat elárul az elnökség hagyományos brüsszeli mini-kiállítása.

Az Európai Unió Tanácsa központi épülete, a Bizottság főépületével szemközti Justus Lipsius mindig az aktuális elnökséghez kapcsolódó dekorációt kap. Ennek már hagyománya van a Tanácsban, a soros ország így kiállításokon, díszítéseken keresztül be tudja mutatni hagyományait és történelmét, ez által otthonosabbá is teszi féléves aktív munkájának fő színtereit. A dekoráció persze nemcsak a homlokzatra rakott molinókra és plakátokra korlátozódik. Málta a Tanács főépületén belül ezúttal egy nagyméretű, átjárható, hullámvonal alakú művészeti installációt állított fel, amely a „Víz és só” (Ilma u Melħ) címet viseli.



A víz és a só, a tenger az elnökségi dekoráció visszatérő motívuma. Utal a Málta történelmét és nemzeti identitását meghatározó Földközi-tengerre, amely az országot elválasztja és össze is köti a szomszédos országokkal és Európával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor Arien Berg, a Máltai Egyetem professzora. A tenger a máltaiak számára ilyen kettősséget szimbolizál: egyszerre szétválaszt és összeköt; élővilágával és kincseivel megélhetést ad, ugyanakkor fenyeget is. Ahogy egy máltai közmondás is tartja: „a tenger hasa puha, de kemény a feje” (Il- bahar zaqqu ratba, w'rasu iebsa).

Ezzel szembesülnek a bevándorlók és menekültek is, akik a jobb élet reményében tengerre szállnak Európa felé – Málta kiemelten foglalkozik ezzel, az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívással elnökségi féléve során. Ezt a kettősséget kívánták visszaadni az installáció készítői is. A máltai egyetem alkotócsoportjának fő installációja, a hullámzó alagút felülről megfigyelve egy szemet formál. Ez a hagyományos máltai halászhajók (Luzzu) orrát idézi, amelyen ugyanez a szemforma figyelhető meg. A szem a hagyomány szerint megvédi a halászokat a tengeren rájuk leselkedő veszélyektől. Az alagúton áthaladva interaktív hanginstallációval tudják személyessé tenni a kiállítást – belépve mindenki más-más hangokat szólaltathat meg.





A koncepció folytatásaként az elnökség során helyszínül szolgáló tárgyalókba, valamint az új Európa épület közösségi tereibe is jutott az elsősorban természetes anyagokból és sok zöld növényből álló máltai dekorációkból. A nyitott közösségi terekbe helyezett növények folyamatos gondozást és törődést igényelnek, a sok foglalkozást pedig meghálálják. Az alkotók szerint éppen ilyen az EU is: folyamatosan ápolni kell és tenni kell érte, amelyet a közösség meghálál – Málta eltökélt, hogy ezért az egészséges növekedésért mindent megtegyen elnökként.



Képek forrása: Máltai elnökség Facebook-oldala

Idén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

Új sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Így a lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

A hétvégén adják át a filmvilág világszerte legnagyobb figyelemmel kísért elismerését, az Oscar-díjakat. Az Amerikai Akadémia minden évben számos európai alkotás és alkotó műveiből is válogat, amelyeknek a felfokozott figyelem segíthet abban, hogy az eredetileg vártnál jóval több emberhez eljussanak. Ilyen reményekkel drukkolhatunk vasárnap hajnalban egy remek magyar alkotásnak is: a legjobb élőszereplős rövidfilmek között Deák Kristóf Mindenki (angol címén Sing) filmjéért izgulhatunk.

Az idei Oscar-gála legnagyobb favoritja 14 jelöléssel a Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével készült szerelmes film, a Kaliforniai álom (La la land), nyolc jelölést kapott az Érkezés (Arrival) című sci-fi és szintén nyolcat az egy fekete fiú felnőtté válásáról és identitáskereséséről szóló Holdfény (Moonlight). A tavalyi év után talán nem véletlen, hogy az Akadémia idén sok olyan filmet jelölt, amely a faji egyenjogúság, illetve az afroamerikai közösség amerikai társadalmon belül betöltött szerepét boncolgatja. A dokumentumfilmek kategóriái között – ahol jellemzően mindig sok európai alkotást találunk – több film is foglalkozik a jelenlegi szíriai helyezettel, illetve a menekültválsággal.

Fő kategóriák

A legfontosabb kategóriák között idén szinte csak hollywoodi produkciókat jelöltek, néhány kivétellel. Az Oroszlán (Lion) című brit-ausztrál-amerikai koprodukció a legjobb film kategóriájában is versenyez, emellett legjobb mellékszereplőként a Gettómilliomosból ismert, indiai származású brit Dev Patelnek is jelölést hozott. Színészek között az Akadémia a brit-amerikai Andrew Garfieldet jelölte A fegyvertelen katona főszerepéért. Garfield olyan katonát alakított, aki a II. világháború okinawai hadszínterén lelkiismereti okokból fegyver nélkül szolgálta hazáját, és így mentette meg 75 bajtársa életét. A francia-német-holland koprodukcióban készített Elle egy nemi erőszak áldozatának bosszúját mutatja be, főszereplője, a francia Isabelle Huppert alakítását az Akadémia jelöléssel ismerte el. (A film januárban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában a Golden Globe-díjat.) Ruth Negga ír-etióp származású színész a rasszista előítéletekről szóló Loving című dráma női főszereplőjeként ugyanebben a kategóriában jelölt – alakításáért a Golden Globe-ot már megkapta. Az utolsó James Bond-filmekből Miss Moneypennyként megismert Naomie Harris brit színésznő a Holdfényben nyújtott alakításáért esélyes a legjobb női mellékszereplő díjára. A legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjáért pedig az ír-brit-holland-görög-francia-amerikai készítésű A homár alkotói izgulhatnak vasárnap hajnalban.

A legjobb idegen nyelvű játékfilmek

A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért idén egy iráni és egy ausztrál alkotás mellett Európából egy dán, egy svéd és egy – az EP filmes Lux-díját is elhódító – német film versenyez. A dánok egy háborús drámával kerültek a jelöltek közé (A homok alatt / Under Sandet), amelyben az ország második világháborús részvételének egyik legsötétebb epizódját dolgozta fel, amikor német hadifoglyokat használtak fel arra, hogy az ország nyugati partvidékét aknamentesítsék. A svéd film (Az ember, akit Ovénak hívtak – En man som heter Ove) egy középkorú, mogorva svéd törtnetét meséli el sok humorral, akiről a film során kiderül, hogy talán nem is annyira szívtelen. A Toni Erdmann pedig egy felnőtt nő és apja kapcsolatát dolgozza fel „monumentális boldogságbomba” formájában, amelyből már tervben is van a hollywoodi remake. A filmet nőnapi Lumière Filmklubunkban mi is vetítjük. A díjra az elemzők a Toni Erdmannt, esetleg a kategória iráni jelöltjét, Az ügyfél című filmet tartják legesélyesebbnek. Tavaly ebben a kategóriában a magyar jelölt, a Saul fia nyert.

Idén azonban egy másik kategóriát várhatunk a legnagyobb izgalommal: Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer Mindenki című alkotását – amely egy iskolai kórus tagjainak szívhez szóló történetét meséli el – a legjobb kisjátékfilmek között jelölték Oscar-díjra. (A filmet 26-án 21.05-től a Duna TV is levetíti, így még az átadó előtt megtekinthető a televízióban!) A film egy dán (Silent Nights), egy svájci (La femme et la TGV), egy francia (Ennemis Intérieurs) és egy spanyol (Timecode) kisfilmmel versenyez. A kritikusok szerint a magyar film legnagyobb konkurense a díjra a dán-ghánai vegyes pár történetét feldolgozó Silent Nights lehet.

Dokumentumfilmek, animációk

A legjobb egész estés dokumentumfilmek között jelölt a korábban Lumière filmklubunkban is bemutatott Tűz a tengeren (Fuocomare), amely a Lampeduza szigetén mutatja be a helyiek és a szigetre érkező menekültek mindennapjait. A kategóriában még az EU Media programja által is támogatott, az amerikai rasszizmus kérdését feszegető I am not your Negro, című, részben európai (amerikai-francia produkcióban készült) film jelölt. A rövid dokumentumfilmek között három európai alkotást találunk, amelyek közül kettő a szíriai háború történetével foglalkozik (a brit The White Helmets és a brit-német-szíriai együttműködésben készült Watani: My Homeland). A harmadik európai alkotás a görög 4.1 Miles, amely szintén a jelenkori menekültválságról szól, a görög Leszbosz szigetével a fókuszban.

A legjobb animációs filmek között is találunk európai alkotásokat. A Lux-díj legutóbbi dobogósa, a svájci-francia Életem cukkiniként (Ma vie de Courgette) című alkotás a francia-japán együttműködésben készített, animés látványvilágot idéző, első sorban felnőtteknek szóló Vörös teknőssel (La tortue rouge) versenyez a kategóriában. Érdekes magyar vonatkozása a filmnek, hogy az animáció nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették. (Ugyanitt jelölt még a nagysikerű Zootropolis, valamint a Disney legfrissebb animációs filmje, a Vaiana).

Jelmez, smink, zene

Művészeti kategóriákban is hagyományosan sok európai alkotó nevével találkozhatunk a jelöltek között. Idén a legjobb jelmezek tervezéséért a Brad Pitt és Marion Cottilard főszereplésével leforgatott Szövetségesek brit tervezőjét (Joanna Johnston), a Florence – A tökéletlen hang ír jelmeztervezőjét (Consolata Boyle) és a Jackie Kennedy életét bemutató Jackie francia tervezőjét (Madeline Fontaine) találjuk a jelöltek között. (Fontaine volt többek között az Amélie csodálatos élete tervezője is.) A Jackie alkotói közül még a film brit zeneszerzőjét, Mica Levit is jelölték Oscar-díjra a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.

A legjobb smink kategóriájában Az ember, akit Ovénak hívnak svéd maszkmestereit is jelölték Oscarra. A svédek emellett még a legjobb betétdal kategóriájában drukkolhatnak honfitársaiknak. A Justin Timberlake neve alatt futó, a Happy sikerreceptjét tökéletesen másoló Can’t stop the feeling című megasláger mögött ugyanis Timberlake mellett az a svéd szerzőpáros áll, aki gyakorlatilag a jelenlegi (amerikai) mainstream popslágerek többségét jegyzi szerzőként. A kismillió zenei elismerés mellett a Max Martin és Johan „Shellback” Schuster svéd alkotópárosnak most esélye van egy Oscar-díjat is bezsebelni (a szám a Trollok című animációs filmhez készült). Svéd esélyest találunk még a legjobb operatőrök kategóriájában, Linus Sandgrent a Kaliforniai álom fényképezéséért jelölte az Akadémia.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni az idei Oscar-gálán is – de az biztos, hogy lesz kinek drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán. Szorítunk a Mindenkinek és a többi remek európai alkotásnak!

2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

Aarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.



Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).

Érdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.