Mára már a legtöbben fel tudnánk idézni egy-egy emléket, amikor a klímaváltozás fájó valósággá vált számunkra. Az egyik leginkább érintett terület a mezőgazdaság, és egyre komolyabb a tét: veszélyben vannak a termőföldek, az állattartás, az élelmiszerbiztonság – és mindezzel mindennapi életünk. Mit tehetünk a helyi közösségek szintjén, mit lehet tenni európai léptékben, és mit jelent mindez a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban?
Ha a klímaváltozás jól látható jelei, a fajkihalás vagy a műanyagszennyezés szorongást kelt benned, akkor nem vagy egyedül. Ez az egyre több embert érintő ökoszorongás. Litkai Gergely humorista, Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer és Dr. Ágoston-Kostyál Csilla szakpszichológus segített a téma mélyére ásni – április 1. alkalmából némi humorral.
Sajnos lassan megszokott, hogy nyáron újabb rekordokat döntő forróságról, aszályról vagy áradásokról kell beszámolni. A Copernicus, az EU műholdas programja a nap 24 órájában pásztázza bolygónkat és örökít meg éghajlatváltozás miatt kiszáradó tavakat, kiáradt folyókat, égő erdőket és parkokat. Blogunkon a nyár és a kora ősz képei.
Az elmúlt időszakban csúcsra járattuk a klímaberendezéseket: aki tudja, a mostanában egyre szaporodó hőhullámok okozta kellemetlenségeket így igyekszik kivédeni. A különböző klimatikus viszonyok miatt változó az egyes tagállamok hűtési szükséglete (azaz az, mely napokon és mennyire erősen kell hűteni), de a klímaváltozás hatására egész Európában nő a hűtésigényes nyári napok száma, fokozva a kontinens energiaszükségletét. Körkép a tagállamok nyári hűtési igényéről.
Aki nem kő alatt töltötte az elmúlt hónapokat, annak biztosan feltűnt: meleg van. Egyre melegebb és egyre gyakrabban: míg korábban tízévente éltünk meg a mostanihoz hasonló hőhullámokat, az idei nyarunkra több ilyen, ráadásul rekordhosszúságú is jutott. Sajnos ez egy trendbe illeszkedik, és szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás miatt gyerekeink és unokáink már nem olyan világban élnek majd, mint amilyet mi megszoktunk.
Ilyen nagy a baj? Igen. A melegedés kihat mindannyiunk egészségére, életminőségére és a gazdaság egészére is. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése is, és ezt próbálja a maga eszközeivel ellensúlyozni – megváltoztatni és a kész helyzethez alkalmazkodni – az EU is, amely ennek módjáról szintén nemrég ismertette elképzeléseit. Közös erőfeszítéssel, globális együttműködéssel még kezelhető mederben tarthatók a változások.
Az Oxford Angol Szótár szerkesztői minden évben kiválasztják azt az egy szót, amelynek használata az adott évben ugrásszerűen megnőtt, és amely egyúttal találóan fejezi ki az adott év „jellegzetes magatartásmintáját, hangulatát vagy aggodalmait”. 2019-ben a döntős szavak egytől-egyig a klímaváltozáshoz kapcsolódtak.


