Ingyenes tömegközlekedés, 99 százalékban digitalizált közszolgáltatások, az állam és a polgárok együttműködése és 14 kilométer hosszú méhlegelő – idén Tallinn Európa zöld fővárosa. Minek köszönhető a cím és mitől lehet zöldnek nevezni az észt fővárost, ahol séta közben néha jávorszarvassal is találkozhatunk? Egy csésze Európa sorozatunkban erről beszélgettek vendégeink.

Kimért magvak, gyümölcslé, mosópor és még számtalan termék, amit saját textiltáskában, kosárban vagy tárolódobozban tudunk hazavinni – Európában egyre terjednek a csomagolásmentes boltok, és néhány éven belül forgalmuk meghaladhatja az egymilliárd eurót.

Egyiptomban, Sharm el-Sejkben nemrég – egyes eredményekkel – véget ért az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP27. Ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök fogalmazott: a tünetek egy részét kezeltük, de a beteget nem gyógyítottuk ki a lázból. Fontos előrelépés, hogy döntés született az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben különösen kiszolgáltatott fejlődő országok támogatására – ez a régi követelés kis lépés az éghajlati igazságosság felé.

A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.

Napelempanelekből álló, négy focipálya méretű téglalap, amely méltóságteljesen úszik a kis szigetekkel tarkított hatalmas víztömegen – az elképesztő látványt nyújtó dél-portugáliai napelempark jelentős lépés abban, hogy az ország csökkentse függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.

Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát hasznosítsák újra a tagországokban. Szlovákia – Közép-Európában elsőként – bevezette a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok betétdíjas rendszerét.

Szegeden a kontinentális Európa legnagyobb zöld távhőszolgáltató rendszere jöhet létre. A város uniós támogatással modernizálja távhőrendszerét: az energiaellátást a gáz helyett termálvíz biztosítja. A projekt jelentősen csökkenti a város függőségét az orosz gáztól, olcsóbb lesz a városi fűtés, és sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe.

Ahhoz, hogy Európa önállóvá tudjon válni energia szempontjából – hogy leváljon például az orosz gázról, amely az orosz-ukrán háború következtében került reflektorba – kulcsfontosságú a megújulók mielőbbi, minél intenzívebb felhasználása, „betöltése” az európai rendszerbe. Napenergia és szélenergia tekintetében jelentős, még kiaknázatlan potenciállal rendelkezik az EU, benne különböző lehetőségekkel a tagállamok. Két érdekes és elgondolkodtató grafika a REPowerEU kapcsán – vajon lehetne Magyarország szél- vagy napenergia nagyhatalom?