Képzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

Kihívója akadt a TGV-nek: nemrégiben üzembe állították Európa leggyorsabbnak mondott szupervonatát, a Frecciarossa 1000-et Olaszországban, amely 400 km/óra sebességgel képes haladni. Az utasoknak azonban egyelőre be kell érnie óránként mindössze 300-350 km megtételével, mivel az olasz vasútvonalak még nem teszik lehetővé ezt a száguldást. A franciák egyelőre vitatják, hogy az új gyorsasági kihívó leszorította volna az élről a francia szupervonatot. A jelenlegi sebesség-világrekordot ugyanis a TGV tartja 574,8 km/óra sebességével, de a trónkövetelő olaszok szerint ez nem számít, mert ezt egy koncepcióvonat érte el mindössze egy pillanatig, míg a Frecciarossa – amint az olasz vasutak beérik fejlettségben az új szupervonatot – tartósan képes 400-zal közlekedni.

Bár az idő elég változékony mostanában, nyakunkon a nyár, és közeleg a nyári szünet! Még mielőtt Magyarország és Európa legszebb vidékei felé vennénk az irányt, tartalmas és bulis programmal zárjuk az évadot. Ebben az évben is közel ötven eseményen láttunk vendégül benneteket. Filmklubjainkon, kiállításainkon, koncertjeinken és egyéb „vendégekkel beszélgetős” programjaink szinte mindegyikén teltháznak örülhettünk; nincs olyan uniós ország, amelynek legalább egy képviselője ne jelent volna meg előadóként valamelyik programunkon.

Friss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

Évi 481 kg: ennyi szemetet termel egy átlagos európai egy évben. Ha megnézzük a magyar számokat, a helyzet egy picit jobb – mi csak évi 378 kg szemetet gyártunk –, de ez is jóval több a szükségesnél. Miből jön össze ez a rengeteg hulladék? Ez a mennyiség csak a kommunális / települési szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.

Ha április, akkor környezetvédelem és irodalom: ebben a hónapban már hagyományosan a zöld témákat járjuk körül a Föld napjához kapcsolódóan, és ilyenkor látjuk vendégül a Nemzetközi Könyvhét keretében a kortárs európai irodalom nagyjait is. Az EU egyik kiemelt célja a klímaváltozás elleni küzdelem. Számos ambiciózus célkitűzéssel rendelkezik ezen a területen. – Mi is bemutatunk jó pár előremutató, környezetbarát ötletet, és azt is, mi vár Európára és a világra, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon.

Egyre többet biciklizünk Magyarországon. Szerencsére úgy tűnik, példát vettünk a kontinens nagy tekerőitől, a hollandoktól vagy a dánoktól – számos felmérés szerint ugyanis éves szinten egyre jobban kihasználjuk a kétkerekű közlekedés előnyeit. A biciklizés pozitív hatásai egyértelműek: a testmozgás jót tesz a szervezetünknek, az autós utazás alternatívájaként a biciklizés pedig hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, megvalósítva egy valóban fenntarthatóbb közlekedési formát.

Magyarország a közelmúltban igazi biciklis forradalmon esett át, amelynek epicentruma egyértelműen Budapest volt. Reméljük, a sok európai közbringarendszer mintájára a nemrégiben elindult Bubi még tovább növeli a városi bringások számát – meg persze azt is, hogy a minőségi kerékpáros utak kiépítése képes lesz lépést tartani a biciklik terjedésével. Ugyanakkor a bringázás nemcsak a főváros úri sportja: amellett, hogy a kerékpár továbbra is a vidék egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze, a belföldi turizmusban is egyre inkább tetten érhető az elbiciklisedés. Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint például a Balatonnál nyaralók közül csaknem minden hatodik tervezi, hogy egyúttal körbe is tekeri a tavat.


De miért ne lehetne egyből akár a külföldi nyaralást vagy utazást nyeregbe tervezni? Ha valaki a mindennapokban szeret bicajozni, miért ne kötné össze európai utazását egy jó kis biciklis túrával? Kiválasztja a célországot és régiót – legyen az akár a Loire völgye, a norvég fjellek és fjodrok vidéke, a Duna forrásvidéke vagy deltatorkolata, esetleg a balti országok –, hozzá azt, hogy mennyi idő alatt szeretné bejárni a területet. Preferenciái alapján bortúrára indulna vagy kulturális nevezetességeket (mondjuk UNESCO világörökségi helyszíneket) keresne fel, családostul vagy magányosan, egy hétre vagy egy hónapra indulna… minderről egyszerűen tájékozódik, és választ a kiépített, kitáblázott, infrastrukturálisan (szállásokkal, élelmiszerboltokkal, bicikliszervizekkel) jól ellátott biciklis utak közül egy számára megfelelőt – és két keréken fedezi fel Európa addig nem ismert szegleteit. Az európai utazás ilyen módja és ennek egyszerű megszervezése ma már nem elérhetetlen – éppen ezt kívánja megvalósítani az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF), az EuroVelo projekt gazdája.

Az EuroVelo hálózat egy egész Európát behálózó, országait összekötő kiterjedt kerékpáros úthálózat, amelyet akár hosszabb, akár rövidebb (helyi) használatra igénybe vehet bárki. Az EuroVelo rendszerébe bekerülő utaknak mind minimális feltételrendszert kell teljesíteniük, amely a kiszámítható biciklis utazás élményét biztosítja a biciklizők számára. (Ilyen feltétel például, hogy az utaknak nem lehet 6 százalékosnál nagyobb emelkedője, elég szélesnek kell lenniük, hogy két kerékpáros elférjen egymás mellett, maximalizált gépjárműforgalommal. Ezenkívül 30 kilométerenként kell legyen elérhető élelmiszerforrás, 50 kilométerenként szállás és az útfelület 80 százalékának burkoltnak kell lennie.) A teljes hálózat 42 európai országon halad át 70 ezer kilométer (!) hosszan – amelyből jelenleg 45 ezer kilométer már el is készült. A tervek szerint 2020-ra teljes lehet a jelenleg 14 nyomvonalat követő hosszútávú kerékpárút, amelyek tervezett és kész szakaszait az EuroVelo oldalán nézhetitek meg. A projekt igazi alulról szerveződő kezdeményezés, amit már jó pár éve az EU is felkarolt, jelentős forrásokat csoportosítva az út teljes kiépítésére. Különösen erős a támogatása az egyik legújabb nyomvonalnak, a Vasfüggönyt végigkövető útnak, amely teljes hosszában tízezer kilométernél is hosszabb lesz. Ez az útvonal – hasonlóan a 6-os és a 11-es úthoz – áthalad Magyarországon is. Magyarországi szakaszát épp nemrégiben, az Európai Piknik 25. évfordulóján adták át.

Az EuroVelo útvonalak

Észak – Déli útvonalak (utak páratlan számmal)

• EV 1 – Atlanti parti útvonal: Északi-fok – Sagres 8186 km
• EV 3 – Zarándokok útvonala: Trondheim – Santiago de Compostela 5122 km
• EV 5 – Via Romea Francigena: London – Róma és Brindisi 3900 km
• EV 7 – A napos útvonal: Északi-fok – Málta 7409 km
• EV 9 – Balti-tengertől az Adriáig (Borostyánkő útvonal): Gdańsk – Pula 1930 km
• EV 11 – Kelet-európai útvonal: Északi-fok – Athén 5984 km
• EV 13 – Vasfüggöny útvonal: Barents-öböl – Fekete-tenger 10 400
• EV 15 – Rajna-menti útvonal: Rotterdam – Andermatt 1230 km

Nyugat – Keleti útvonalak (páros számú utak)

• EV 2 – Fővárosok útvonal: Galway – Moszkva 5500 km
• EV 4 – Közép-európai útvonal: Roscoff – Kijev 4000 km
• EV 6 – Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig (A folyók útvonala): Nantes – Konstanca 4448 km
• EV 8 – Mediterrán útvonal: Cádiz – Athén 5888 km

Körutak

• EV 10 – Balti-tengeri kerékpár útvonal (Hanza kör): 7980 km
• EV 12 – Északi-tengeri kerékpár útvonal: 5932 km

A kijelölt nyomvonalon jelenleg az EuroVelo útnak még nem minősülő, általában helyi szinten jól kiépített biciklis utakat is láthatjátok (sárgával), és a még csak a tervekben szereplő, a tervek szerint legkésőbb 2020-ra elkészülő részeket is. Érdemes az EuroVelo oldalát alaposan átböngészni: bár a projekt még nincs teljesen kész, és a kiépítés jelenleg is zajlik, másik számos nagyon hasznos információt találhattok rajta, egy helyen összegyűjtve. Kereshettek akár országonként, akár egy-egy hosszú távú út mentén. Találtok hasznos információkat és linkeket a helyi látnivalókhoz, a közeli szálláshelyekhez, vagy akár a terepviszonyokhoz – ahol még nem teljes az információs oldal, ott is legalább a legjobb nemzeti információs oldalakat mind megtaláljátok, amely egy utazás előzetes tervezésénél már nagy segítség.

Jó böngészést és tervezgetést! :-)

További hasznos és érdekes linkek:

• Letölthető kerékpárlexikon, amely minden európai nyelven tartalmazza a legfontosabb biciklis kifejezéseket
• Letölthető, nagyfelbontású EuroVelo térkép
• Fotós webnapló az osztrák Christoph Gigi Fuchstól, aki az EuroVelo 6-os (köztük magyarországi) útját dokumentálta
• Egy német pár webnaplója EuroVelo-útjukról, amelyet egy tandemmel jártak be
• Egy 75 éves mániákus biciklista története
• Magyar online kerékpáros térkép

Biciklis kiállítás!

Az idén szeptember 16. és 22. között zajló Európai Mobilitási Hét ideje alatt nézhetitek meg nálunk, az Európa Pontban a „Képzeld el: Együtt közlekedünk!” kiállítást a Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub jóvoltából. A kiállításon a szervezők által meghirdetett gyermekrajz pályázat legjobbjait láthatjátok, amelyen fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az együtt közlekedés.

Ahogy áprilisban a természet végre ébred és minden zöldell, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Ezen a területen számos ambiciózus célkitűzéssel rendelkezik az EU – mi is bemutatunk jó pár előremutató, környezetbarát ötletet. Emellett ebben a hónapban ünnepeljük a kortárs európai és nemzetközi irodalmat is, hiszen hagyományosan áprilisban kerül sor Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválra – az egy négyzetméterre jutó kortárs európai írók száma ilyenkor mindig jelentősen megugrik az Európa Pontban.

Lumière filmklubunkban a magyar kezdeményezésből rövid idő alatt nemzetközi rövidfilm-versennyé vált Green-Go rövidfilmek gyűjteményéből mutatunk be néhány alkotást április 15-én. A 2011-ben indult kezdeményezés célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a környezetvédelemre, illetve, hogy gondolataink, aggodalmaink és ötleteink kisfilmeken keresztül történő bemutatására buzdítsanak. A filmvetítéshez kapcsolódóan a verseny főszervezőjével, Szlávik Attilával és védnökeivel, Böhm György rendezővel és Náray Erika színésznővel beszélgetünk.

A Föld napján, április 22-én divatműhellyel, hangszer-workshoppal és koncerttel várunk benneteket. Délután megismerkedhettek az egyre inkább teret nyerő fast food alternatívájaként létrejött slow food mozgalommal, rögtönzött varrodánkban régi ruhadarabok alakulnak újjá, a Bélaműhely Sound Art segítségével pedig kimustrált használati tárgyakból, csövekből, bicikli- és számítógép-alkatrészekből, papírdobozokból és egyéb anyagokból készíthettek hangszereket. Ilyen újrahasznosított hangszerek – például a slagszax, a biciklidob vagy a gettómarimbula – lesznek a főszereplői esti koncertünknek is, ahol a Bélaműhely alkotócsoport tagjai igazi fúziós zenét csiholnak az új értelmet nyert kacatokból.

Április 23-án este indul új sorozatunk, amelyben neves, kortárs európai gondolkodókat látunk vendégül. Elsőként nagy kedvencüket, az Európa Pontba már-már visszajáró cseh sztárközgazdászt, Václav Havel korábbi tanácsadóját, Tomáš Sedláčeket. Ő az, akinek elbukott közgazdasági szakdolgozatából világszerte bestseller lett, és aki egyedülálló megközelítéseivel, humorával és előadásmódjával még a gazdasági témára nem fogékony közönségben is érdeklődést kelt, miközben prímán elszórakoztatja – mindezt tudományos megalapozottsággal. A „jó és rossz közgazdaságtanáról” szóló provokatív könyvéből színdarab is készült, amelyet hatalmas sikerrel játszottak Prágában, majd Londonban, és amelyet nemrégiben a magyar közönség is láthatott egy előadás erejéig. Sedláčekkel angolul beszélgetünk, az est folyamán angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euthinkers@eu.hu címen, regisztrálni – az esemény dátumának megjelölésével – április 8. és 20. között lehet.

Április 25-én egész nap a kortárs európai irodalomé lesz a főszerep az Európa Pontban, április 24. és 27. között ugyanis ismét a Millenáris ad helyet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak. Ehhez kapcsolódva idén is megszervezzük az immár hagyományos Európai Írótalálkozót az Európa Pontban. A Könyvfesztiválra érkező prominens európai írók, valamint magyar kortársaik részvételével beszélgetünk majd Európa száz évéről.Az Írótalálkozó meghívottjainak listáját, és a végleges, pontos programot az esemény Facebook oldalán találjátok meg.

 Café+ programsorozatunk ehavi, április 28-ai eseményén is a fenntarthatóság lesz a vezérfonal. Számos olyan kezdeményezést mutatunk be, amelyben a fiatalok maguk keresnek és találnak megoldásokat jövőnk fenntarthatósági problémáira. A globális neveléstől és a környezettudatosság oktatásától a takarékosságon, értékmegőrzésen át a helyi erőforrások és hálózatok kiaknázásáig, és az újrahasznosításra építő kreatív termékfejlesztésig számos inspiráló példát ismerhettek meg személyes példákból az Eurodesk Magyarország és az Erasmus+ Ifjúsági Programiroda rendezvényén.

A hónap utolsó programján, 30-án néhány finom falat mellett visszatérünk a könyvekhez. Mivel az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Törökország, ezért az áprilisi menü Egy csésze Törökország, pontosabban a török irodalom. Beszélünk Balassi Bálint, Gárdonyi Géza és Horváth Viktor török-képéről, szó lesz Orhan Pamuk Nobel-díjas kortárs török íróról, a Könyvfesztiválon szereplő írókról, költőkről, és persze nem felejtjük el megízlelni a török kávéházak finomságait. Az est díszvendége Őexellenciája Şakir Fakili, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete lesz, akivel az est háziasszonya, Szederkényi Olga beszélget. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu címen, regisztrálni április 15. és 29. között lehet. A regisztrációról minden esetben megerősítő e-mailt küldünk, kérjük, ezt hozza magával. Frissítés: az előzetes regisztráció során beteltek a rendelkezésre álló helyek, új jelentkezéseket sajnos nem tudunk fogadni. Megértéseteket köszönjük!

Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!