Ha ma valaki átmegy a budapesti Kálvin térnél a zebrán, benéz az újonnan kialakított vigalmi negyedbe, és látja az ott letett számtalan bringát, esetleg felidézi az utóbbi években emblematikussá vált Critical Mass-es bringaemelés képét, mindenképpen érezni fogja, hogy Budapesten a közelmúltban biciklisforradalom zajlott, illetve zajlik. Ahogy a Kerékpárosklub felmérései is igazolják, a bicikli már korántsem csak a vidéki lakosság, vagy a legelvetemültebb városi vadbringások közlekedési eszköze. Úgy tűnik, ha megfelelőek a körülmények (van rendesen használható bicikliút, elég biciklitárolót találunk), akkor sokaknak lehet a kerékpározás a városi autózás alternatívája. Nem véletlen, hogy Budapest a dán Copenhagize felmérésén egyre előkelőbb helyet foglal el (150 város közül jelenleg a 13. "legbiciklibarátabb"). A budapesti közbringa, a BuBi beindulása is újabb lökést adhat a városi bringázásnak – alig várjuk, hogy kipróbálhassuk… :-)
Persze mindez még korántsem elég. Nagyon sok szempontból van még mit fejleszteni akár infrastrukturálisan, akár a kerékpározási kultúra szempontjából. De a tendencia azt jelzi, hogy sok városlakóban megvan a szándék arra, hogy autóját – ha a feltételek engedik – biciklire cserélje.
Az autózás másik, környezetbarát alternatívája természetesen a tömegközlekedés lehet, amelynek jobb kihasználtsága szintén sokat lendíthet egy-egy város füstmentesebbé, élhetőbbé, fenntarthatóbbá tételén. Itt is jelentős fejlesztések történtek az utóbbi években – mint amilyen a dunai tömegközlekedés újraindítására, a metró kettes vonalán közlekedő vonatok megújítása, de nagyon várjuk már az észak-déli metró átadását is.
Mindezen pozitív tendenciák, az ehhez kapcsolódó kérdések és lehetséges válaszok játszák a főszerepet az idén 12. alkalommal megrendezett mobilitási héten és autómentes napon. Idén ismét rekordszámú város vesz részt a rendezvényeken Európából és Magyarországról is. Összesen 115 magyarországi önkormányzat szervez a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó programokat, amelyet több városban autómentes nap zár le szeptember 22-én.
Ha tehetitek, tehát ne üljetek autóba 22-én (és persze amikor csak tehetitek), és nézzetek ki valamelyik programra Budapesten vagy vidéken a hétvégén. Kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek, városi geocaching túrák és biciklis városnézések, bringások éjszakája és még számtalan izgalmas program vár benneteket a hétvégén – szemezgessetek! :-)
Programajánlók:
- a rendezvény központi magyarországi honlapja
- a programsorozat európai központi oldala, a magyarországi programokkal
- a BKK kapcsolódó oldala programokkal
- a Kerékpárosklub programjai
Az Európai Unió költségvetésének közel 90 százalékát fordítja különféle támogatásokra, amelyekre a tagállamok vállalkozásai, állampolgárai, önkormányzatai vagy civil szervezetei pályázhatnak. Ez évente 120-130 milliárd eurót jelent, amelyből – jelenlegi kiemelt témánkhoz kapcsolódóan – a környezetvédelemre szánt támogatási lehetőségeket és megvalósult projekteket mutatjuk be.
Magyarország az EU nélkül nem lenne ugyanaz – hangzott el egy közelmúltbeli, az EU-tagság eredményeit bemutató kampány szlogenjeként, amelynek egyik videójában éppen a környezetvédelmi támogatások magyarországi felhasználását hozták fel példaként. Nem véletlenül: a természet megóvása fontos szerepet játszik a fenntartható és intelligens növekedés megvalósításában, amely az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Ez a törekvés – közvetetten vagy közvetlenül – az uniós támogatási lehetőségekben is megfigyelhető.
Az EU-s támogatások legnagyobb részét az elmaradottabb régiók felzárkózására fordított kohéziós politika, valamint a mezőgazdasági támogatások teszik ki. Mindkettő keretében jelentős számmal támogatnak környezetvédelmi tárgyú beruházásokat is. Előbbire az uniós forrásokból megvalósuló épületenergetikai korszerűsítéseket vagy csatornázási projekteket lehet szemléletes példaként hozni, azonban a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok szinte valamennyi projektnél jelen vannak. A mezőgazdasági támogatások esetében is hasonló a helyzet: a közvetlen agrártámogatásokból csak azok a termelők részesülhetnek, akik földjeiket bizonyos környezetvédelmi előírásokat betartva gazdálkodnak. Ezen túlmenően az agrártámogatások második pillérét jelentő uniós vidékfejlesztési programban a környezetvédelem ennél is hangsúlyosabb szerepet játszik.
A fentiek mellett létezik továbbá egy kifejezetten környezetvédelmi projektek finanszírozására szolgáló európai uniós kezdeményezés: az 1992 óta működő LIFE program. A 2007 és 2013 közötti időszakban évente írnak ki pályázatot a természet és biodiverzitás megőrzését szolgáló, a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő fejlesztések és mintaprojektek, valamint információs és kommunikációs célú programok támogatására.
Magyarország 2001 óta vesz részt a LIFE (illetve 2007 óta LIFE+) programban, amelynek keretében az Európai Unió 45 hazai természetvédelmi és környezetvédelmi projektet támogatott összesen 47 millió euróval, nagyban segítve legértékesebb területeink, legféltettebb növény- és állatfajaink megőrzését. A magyar projektek közül kiemelkedik a csak Magyarországon előforduló, rendkívül ritka rákosi vipera LIFE-programja, amelyet 2009-ben Európa 5 legsikeresebb LIFE finanszírozású természetvédelmi programja közé választottak. De uniós forrásból támogatták az ősi magyar mondavilágban turulmadárként ismert kerecsensólyom kárpát-medencei populációjának megőrzését is. A szorosan a természethez kapcsolódó projekteken túl kutatások és fejlesztések finanszírozására is találhatunk példákat, így például azt a LIFE+ forrásból megvalósított kísérleti létesítményt, amely a dél-magyarországi felszín alatti arzéntartalmú vizek megtisztítására szolgál. (Ebben az alprogramban más tagállamok is igen aktívak.) A LIFE-program támogatásával megvalósult magyarországi projektek részletesen böngészhetők az alábbi kiadványban, a nyertes hazai pályázatok listája pedig itt olvasható. Emellett az Európai Bizottság is évente elkészíti a legjobb kezdeményezéseket bemutató kiadványát.
Ezek a projektek kevésbé látványosak, valószínűleg nem övezi őket olyan élénk érdeklődés, mint más EU-s fejlesztéseket. Azonban a gazdasági válság idején, amikor a kevésbé fontosnak ítélt céloktól vonnak el támogatásokat, fontos, hogy a LIFE program és a további uniós támogatási lehetőségek révén – a hangzatos célkitűzések mellé – kézzel fogható pénzügyi forrás is társul. Hiszen környezeti értékeink nélkül Magyarország (és Európa) nem lenne ugyanaz.
A LIFE+ program magyarországi kapcsolattartó pontját a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. működteti.
A hihetetlenül hosszúra nyúló tél után már mindannyian ki vagyunk éhezve a tavaszra. Lehet, hogy jó volt március végén újra szánkózni kicsit, hóembert vagy hónyulat építeni, de a legtöbben már nagyon várjuk, hogy a természet újraéledjen téli álmából és végre élvezhessük a tavaszi napsütést. A zöldellésbe mi is beszállunk: áprilisban a Föld napjához kapcsolódóan a Zöld Európa témakörét járjuk körül több programunkkal. Az EU egyik nagyon fontos célja a klímaváltozás elleni küzdelem, melynek egyik fontos eleme a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentése. Ehhez elengedhetetlen az energiahatékonyság növelése, vagyis a rendelkezésre álló energiaforrások jobb kihasználása, valamint új, alternatív energiaforrások munkába állítása. Ilyeneket mutatunk be több programunkban, illetve azt is, hogy mi vár Európára és a világra, ha nem változtatunk a jelenlegi hozzáállásunkon.
Az első tavaszi hónap másik fontos témáját az irodalom szolgáltatja – április második felében kerül sor ugyanis a jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelyhez kapcsolódóan mi is vendégül látjuk a magyar és európai irodalom számos kiemelkedő alkotóját.
A hónap első programján, április 11-én arra kaphattok választ, hogy mi történik akkor, amikor elfogy az áram, és nem működnek a mindennapi életünkben alapvető eszközök. Az egyik lehetséges választ az Óbudai Egyetem hallgatói adják, akik pneumobiljaikkal érkeznek hozzánk. A pneumobil olyan, általában kisméretű jármű, amely üzemanyagként gyakorlatilag csak sűrített levegőt használ. A hallgatók által épített különleges autókat nálunk a helyszínen ki is próbálhatjátok. A bemutató után Rakonczay Gábor kenus érkezik hozzánk, aki elsőként szelte át kenuval az Atlanti-óceánt. Gábornak a csaknem kéthónapos út alatt volt alkalma megtapasztalnia, milyen az infrastruktúra nélküli környezet, hogyan küzdheti le egyedül, a rendelkezésére álló kevés eszköz segítségével az óceán kiszámíthatatlan természetét. Többek között erről is mesél majd nekünk 11-i programunk második felében, 19 órától.
A Föld napjára (április 22.) egy különleges előadással készülünk, amelyben a Független Színház Peer Gynt ösztöndíjasai egy performance-előadás keretében különböző, Európában élő emberek monológjait hallhatjuk a Millenáris füvén (rossz idő esetén az Európa Pontban). Az általuk felvetett környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákra saját válaszainkat csak mi magunk adhatjuk meg – történeteiket figyelve könnyen észrevehetjük a biker-smoker, a stewardess, a plázaanyu, az atombarát, a munkanélküli munkás, a lomizó, a vályogvető és a művész-tréner szempontjait, örömeit, vágyait, és könnyen lehet, hogy magunkra ismerünk bennük.
A fenntartható fejlődés lesz Lumière filmklubunk témája is, ahol a „Földünk, a műanyag bolygó” című dokumentumfilmet vetítjük, amely az életünk minden területén (egyre inkább) jelen lévő műanyagokról mesél nekünk, és fest nem túl biztató képet. A dokumentumfilm készítője Werner Boote, akinek a nagyapja az egyik legnagyobb műanyagkonszern igazgatója volt. Boote az ő történetéből kiindulva járt utána a műanyag különböző ismert és kevésbé ismert hatásainak. A vetítés után Simon Gergellyel, a Greenpeace szakértőjével beszélgetünk.
Programjaink másik fele a művészetekhez és az irodalomhoz kapcsolódik – április 18. és 21. között ismét a Millenáris ad helyet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, amelyhez kapcsolódva idén is megszervezzük az immár hagyományos Európai Írótalálkozót az Európa Pontban. Április 19-én a Könyvfesztiválra érkező prominens európai írók, valamint magyar kortársaik részvételével több izgalmas panelbeszélgetés keretében beszélgetünk majd a Civilek Európájáról – az Írótalálkozó meghívottjainak listáját, illetve a végleges, pontos programot hamarosan ismertetjük az esemény Facebook oldalán. A Könyvfesztivál díszvendége Olaszország lesz, ami a mi programunkban is kiemelt szerepet kap.
Nemcsak az Írótalálkozón, de a 18-i Egy csésze Európa programunkon is Itália felé vesszük az irányt, mégpedig az izgalmas Toszkánába, azon belül is Firenzébe, a „reneszánsz bölcsőjeként” emlegetett városba utazunk. Nádasdy Ádám költővel, nyelvészprofesszorral arról beszélgetünk majd, hogy Dante tényleg a női olvasók miatt írta-e latin helyett olaszul, sőt toszkán nyelvjárásban az Isteni Színjátékot. Szó lesz a másik híres firenzeiről, a 700 éve született Boccaccióról is, Verdiről sem feledkezünk meg, aki mindenképpen meg szerette volna hódítani Firenzét, a mecénások és mentorok fellegvárát. Egy olasz esten kikerülhetetlen a pizza és az olasz kávé – mi sem mulasztunk e téren. (A programra előzetesen az euinfo@eu.hu címen keresztül várjuk a regisztrációkat.)
A hónapot a jazz világnapjához kapcsolódóan a fiatal jazz-zenészek magyarországi helyzetéről szóló beszélgetéssel és meglepetéskoncerttel zárjuk. A rendezvénysorozat Herbie Hancock világhírű zongorista, az UNESCO jószolgálati nagykövete kezdeményezésére jött létre – tavaly ez alkalomból Oláh Kálmán adott nálunk emlékezetes koncertet. Idén is a jazz élvonalából várunk egy elismert előadóművészt – és a gitárját.
Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A modern európai városok szinte mindegyike küzd a túlzott autóhasználat negatív következményeivel – az állandó dugók, az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés, a zajszennyezés következtében sokhelyütt romlik a városlakók életminősége. A szeptember 16–22. között immár 11. alkalommal megrendezett Európai Mobilitási hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – pl. a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést –, és hogy mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet füstmentesebbé, élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. A résztvevő városok (idén közel kétezer) az egyszeri programok mellett minden évben számos hosszú távú intézkedéssel is támogatják az alternatív, személygépkocsit nélkülöző közlekedési módokat, amelyek nemcsak a mobilitási héten segítik azt, hogy sok esetben valóban otthon lehessen hagyni az autót. A mobilitási hét remek alkalom arra, hogy a városok megismerjék egymás jó ötleteit, bevált gyakorlatait – az idei évben a szervezők különleges figyelmet szentelnek a fenntartható városi mobilitási tervek ismertetésének.
Az eseménysorozatra idén kiemelkedően nagy számban regisztráltak magyarországi települések (egyedül Spanyolországból és Ausztriából regisztrált több város). 2012-ben 103 magyarországi önkormányzat szervez ezen a héten a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó programokat Algyőtől Budapesten keresztül Tótkomlósig. A résztvevő településeken többsége autómentes napot tart, amelyet egyéb zöld programok, például testmozgást, természetjárást népszerűsítő események, kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek, vagy épp városi geocaching kísérnek. (A rendezvényre regisztrált magyar települések részletes programját itt megnézhetitek.)
A Mobilitási Hét minden évben díjazza azt a várost, amely a legtöbbet tette azért, hogy a köz figyelmét a közlekedés légszennyező hatására és a környezetkímélő közlekedési alternatívákra irányítsa. Ezt a díjat 2008-ban már elnyerte Budapest, ettől függetlenül természetesen ebben az évben is számos programmal és intézkedéssel segítik a fenntartható közlekedést a budapesti és a kerületi önkormányzatok. A közelmúlt eredményei közül mindenképpen érdemes kiemelni az Andrássy út közlekedésének újratervezését és az állandó biciklissáv kiépítését, a dunai tömegközlekedés újraindítását, vagy a metró kettes vonalán közlekedő vonatok frissítését, a járdaszélesítéseket. Mindezek – számos más intézkedéssel együtt – nagyban segítik a gépkocsis közlekedés valódi alternatíváinak megteremtését. Ennek megfelelően a mobilitási hét is igen sokféle szórakoztató vagy hasznos programot kínál: hétfőn Közösségi Közlekedési Versenyt szerveztek, ahol a résztvevők okostelefonok és közösségi közlekedési eszközök segítségével fedezhették fel a belváros rejtett szépségeit. Szerdán (szept. 19.) tartják Budapesten a Hajózás Napját, amelyen az újraindított dunai hajóközlekedéshez kapcsolódóan a Duna kerül a középpontba. Csütörtökön (szept. 20.) elsősorban a kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben, a Közlekedési Múzeumnál („Mozdulj! Nap”), míg pénteken (szept. 21.) délután Budapest érdekességeit, rejtett városi kincseit bemutató kreatív városi sétákra várják az érdeklődőket. Szombaton pedig fellélegezhet a belváros, ahol az erre a napra az Andrássy útról kitiltott autók helyett 83 (!) fővárosi független és kőszínházé lesz a főszerep a TeARTrum fesztiválon – érdemes szemezgetni még a szezonnyitó előtt a legjobb színházak programjából.
Rengeteg program vár tehát benneteket ezen a héten Budapesten és még közel száz településen – ugye kiszálltok egy kicsit az autóból? :-)
Illusztráció forrása: http://emh.kormany.hu
Nagy várakozással készült a világ a múlt héten állam- és kormányfői szinten megrendezett riói ENSZ-csúcsra, amely 20 évvel követte a mára ikonikussá vált 1992-es, szintén Rio de Janeiróban megrendezett Föld-csúcsot. Akkor, 20 éve valóban nagyot lépett előre a világ a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás világszintű kezelésének ügyében, ám a csoda ezúttal elmaradt. Bár a konferencia záródokumentuma tartalmaz néhány újdonságot, mégis mind a környezetvédő szervezetek, mind a fejlődő országok csalódottak. A zöldek leginkább a konkrét kötelezettségvállalásokat, számon kérhető célok nevesítését, egy cselekvési terv és konkrét menetrend elfogadását hiányolják, a fejlődő országok vezetői pedig úgy érzik, nem kaptak kézzelfogható segítséget problémáik enyhítéséhez.
A konferencián született megállapodás – a közel 50 oldalas „A jövő, amit akarunk” címet viselő záródokumentum – egyik fontos újdonsága ugyanakkor az, hogy a résztvevők kinyilvánították, hogy szükség van általánosan elfogadott „fenntartható fejlesztési célok” meghatározására az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig, amelynek menetrendjét 2013-ig meghatározzák. Emellett 50 milliárd dollárnyi felajánlás gyűlt össze annak az ENSZ-kezdeményezésnek a javára, amelynek célja, hogy 2030-ra a világ teljes népessége hozzájusson az áramszolgáltatáshoz, a Fenntartható energiát mindenkinek néven futó terv szerint pedig globálisan a jelenlegi nagyjából 15%-os megújuló energiaforrás arányt meg kell duplázni (30%-ra) 2030-ig – bár ez a célkitűzés sem kötelező érvényű, így nem is számon kérhető.
Látva az országok közötti nagy nézetkülönbségeket a tárgyalásokon, a konferencián felmerült, hogy a fenntartható zöld gazdaság kiépítésében a kormányok helyett nagyobb szerepet kellene adni a magánszektornak, például a természeti erőforrások (víz, levegő, erdők stb.) beárazásával és a jelenlegi széndioxid-kreditekhez hasonló kereskedési rendszerhez hasonló piacosításával. Bár a kvótakereskedelem működése sem zökkenőmentes, de egyesek szerint ez segíthetne elmozdítani a tárgyalásokat a holtpontról.
Egy héttel a konferencia után a konferencia megítélése vegyes: a zöld szervezetek elhatárolódtak a záródokumentum szerintük üres politikai állásfoglalásától, míg a konferencia szervezői azzal védekeznek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja kötelező érvényű egyezmények kidolgozása, hanem sokkal inkább egy folyamat elindítása, amelynek végén a nemzetközi közösség elfogadja a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem új alapelveit. Hogy mennyire jelent ez a találkozó előrelépést egy fenntarthatóbb világ megteremtésében, vagy mennyire jelzi a jelenlegi rendszer cselekvőképtelenségét, még korai lenne megítélni. Bízzunk benne, hogy ez a mostani csúcs valóban egy hosszabb folyamat része, amely előbb-utóbb elvezet egy megnyugtatóbb és fenntarthatóbb jövőhöz.
Fotó: a konferencia idejére zöld fénybe öltöztették a Megváltó Krisztus szobrát, forrás: http://www.nature.com/
Holnap kezdődik a fenntartható fejlődésről szóló háromnapos ENSZ-konferencia Rióban (Rio+20), amely egy újabb, nagyon fontos lépést jelenthet ahhoz, hogy a világ országai szorosan együttműködve, valódi tehermegosztással közösen meghatározzák az utat egy a mainál fenntarthatóbb – tisztább, kiegyenlítettebb és virágzóbb – világ felé. A fenntartható fejlődés egy nagyon komplex koncepció, amelynek egyik meghatározó eleme a klímaváltozás megfelelő kezelése, amely számtalan, a mai világban fellelhető problémával áll összefüggésben. Ehhez kapcsolódóan összefoglaltuk, hogy a nemzetközi együttműködésnek milyen jelentős állomásai voltak a klímavédelem területén napjainkig, valamint azt, hogy az Európai Unió milyen programokkal és célkitűzésekkel rendelkezik e területen.
Az éghajlatváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása napjainkban – az energiahordozók túlzott használata miatt kialakuló globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése, az időjárási viszonyok kiszámíthatatlan változása mind olyan jelenségek, amelyek hatása alól senki nem vonhatja ki magát a Földön, éppen ezért a probléma kezeléséből is mindenkinek ki kell vennie a részét. A visszafordíthatatlan negatív következményekkel járó klímaváltozás elkerülése érdekében egyéni szinten is sokat tehetünk, ugyanakkor a probléma kezeléséhez mindenképpen országokon átívelő, nemzetközi szintű együttműködésre is szükség.
A világ országai az ENSZ keretein belül már évtizedek óta foglalkoznak az éghajlatváltozás kérdésével. A terület nemzetközi szabályozásának első fontos állomása a Rio de Janeiróban 1992-ben megrendezett konferencia volt, amikor az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) megszületett (a 12 éves Severn Suzuki itt mondta el beszédét a következő generációk védelmében, amelyről filmklubunk egyik filmje is szólt). Azóta az egyezmény tagjai évente találkoznak a Részes Felek Konferenciáján (COP), amikor az éghajlatváltozás globális kezelésének aktuális kérdéseit vitatják meg. A COP3 konferencián született meg a Keretegyezményt kiegészítő Kiotói Jegyzőkönyv, amely jogilag kötelező erejű és számszerűsített célokat írt elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére, amely kulcsfontosságú a Föld kritikus mértékű melegedésének elkerülése érdekében. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy üvegházhatású gáz kibocsátásaikat a 2012-ig az 1990-es szinthez képest összesen legalább 5%-kal csökkentik, ezen belük az akkori uniós tagállamok 8%-os, míg Magyarország 6%-os csökkentést vállalt. A Jegyzőkönyv hatályba lépésére a politikai és gazdasági viták, valamint az elhúzódó ratifikációk miatt egészen 2005-ig kellett várni, amely jól jelzi a területen mutatkozó ellentéteket az országok között. A jegyzőkönyvhöz nem kívánt minden állam csatlakozni (a részes államok a kibocsátás közel 70%-át fedték csak le), illetve megosztotta az országokat a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek támogatása is.
A Kiotói Keretegyezményben rögzített vállalások 2012 végéig tartanak, ezért a résztvevők igyekeztek mielőbb megegyezni az ezt követő időszak szabályozásáról is – ez állt az utóbbi évek konferenciáinak (Bali, Koppenhága, Bangkok, Cancún) fókuszában. A legfontosabb viták akörül forogtak, hogy legyen-e újabb vállalási időszak, ha igen, akkor ebbe be lehet-e vonni további államokat, illetve mikorra lesz egy Kiotót felváltani képes új egyezmény. Mivel ezekre a kérdésekre nem sikerült megfelelő választ találni a korábbi konferenciákon, így a 2011 végén megrendezett durbani volt az utolsó lehetőség arra, hogy a világ ne maradjon klímaegyezmény nélkül 2012-t követően. Ez a forduló részben sikeresnek mondható: bár az államoknak nem sikerült egyetértésre jutni egy új, globális megállapodásról, az utolsó pillanatban végül mégis meghosszabbították a vállalási időszakot. Emellett megegyeztek arról, hogy a Kiotói jegyzőkönyv hatályának lejártát követő második vállalási időszak 2013-ban indul, ugyanakkor arról nem született döntés, hogy az pontosan milyen hosszú lesz. Fontos emellett, hogy Durbanben a felek nem konkrét egyezményt, csak szándéknyilatkozatot írtak alá, a tényleges vállalásokat tartalmazó dokumentumot 2012-ben fogadják majd el. Az államok megegyezése értelmében 2020-tól egy új, Kiotót felváltó rezsim lép életbe, amelynek a megvalósításához szükséges ún. útitervet kell készíteni. A konferencián emellett megállapodtak a fejlődő országok támogatásáról is.
A szokásos év végi UNFCCC találkozó előtt még egy nagyon fontos környezetvédelmi eseményre kerül sor ezen a héten, a Riói konferencia 20. évfordulóján. A korábban említett Rio+20 2012. június 20. és 22. között kerül megrendezésre, így a brazil nagyváros ismét világméretű, fenntartható fejlődéssel foglalkozó konferenciának ad otthont. A konferencia két fő téma köré épül: hogyan lehet olyan zöld gazdaságot létrehozni, amely amellett, hogy fenntartható, segít kilábalni a szegénységből; valamint a találkozó alkalmat kínál az elért eredmények értékelése mellett a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatására, a fenntartható fejlődés területén létrejött nemzetközi együttműködés és koordináció megerősítésére.
Fontos kérdések várnak tehát még tisztázásra idén, ebben a folyamatban az EU mindent megtesz, hogy e nemzetközi megállapodások mellett saját, példaértékű vállalásokkal is segítse a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ilyennek tekinthető a 2008 végén elfogadott „20-20-20-as”energia- és éghajlat-politikai csomag, amelyben az EU kötelezte magát arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását átlagosan 20%-kal csökkenti (a csökkentés mértékét a 30%-ra növelve, ha a kérdésben nemzetközi megállapodás születik); az energiahatékonyság javítása révén az energiafogyasztást 20%-kal mérsékeli, és energiaszükségletének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi. Ide sorolható a Bizottság 2011 márciusában elfogadott ütemterve, illetve az ehhez kapcsolódó 2050-re szóló energia-útiterv, amelyek a „széntelenítés” jegyében 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátás-csökkentést irányoznak elő. Bár ez utóbbi kezdeményezésről az uniós környezetvédelmi miniszterek március 9-i találkozóján nem sikerült megállapodniuk a tagállamoknak – miután a szénerőművekre erősebben ráutalt Lengyelország elutasította a tervet –, a kérdés továbbra sem került le a napirendről.
Fontos találkozóra kerül tehát sor a héten, amelyre minden ország és az EU is nagyon készül – bízunk benne, hogy a mára legendássá vált riói konferenciának méltó utódja lesz az idei, húsz évvel később megrendezett találkozó, mely valódi eredményeket tesz majd le az asztalra – az eredményekről röviden itt is beszámolunk majd.
Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ennek állít emléket ez a nap, de emellett május 9. (ami idén a legtöbb városban a hétvége miatt május 5-re „esik”) egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is – ilyenkor számos színes program várja az EU-ra, valamint az európai kultúra kíváncsi érdeklődőket országszerte.
Áprilisi programunk témái – a fenntartható fejlődés és az irodalom – két e havi eseményhez kapcsolódnak: az április 22-ei Föld napjához, illetve a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz (április 19-20., Millenáris).
Április 20-án, egy egész napos rendezvény keretében a Könyvfesztiválhoz kapcsolódva ismét az európai irodalom kiemelkedő alkotóit látjuk vendégül az Európa Pontban. Az idei Európai Írótalálkozó témája a Befogadó Európa, amely az EU2020 stratégia egyik alappillére. A témát négy szempontból, négy panelben járjuk körül meghívott vendégeinkkel – eljön hozzánk többek között a Könyvfesztivál díszvendége, Claudio Magris Olaszországból, Jostein Gaarder Norvégiából, de itt lesz magyar részről Konrád György is – a részletes program és a résztvevő írók listája az esemény Facebook oldalán részletesen tanulmányozható.
Szintén az európai írótalálkozó keretében jön el hozzánk Janne Teller dán írónő is. Idén – a dán elnökséghez kapcsolódva – Dánia és az észak-európai kulturális régió kerül a könyvfesztivál középpontjába. Teller Semmi című könyve igen érdekes karriert futott be: megjelenésekor nagy vihart kavart, a könyvet sokan veszélyesnek tartották, be is tiltották, de mára az irodalomoktatás része lett a dán iskolákban, több nyelvre lefordították, jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az írónővel Karafiáth Orsolya beszélget a Könyvfesztivál Díszvendég standjánál.
Április 25-i irodalmi estünk vendége a különleges, játékos stílusban, sziporkázó rímekkel, formai újításokkal és történetekkel szórakoztató író és költő, Varró Dániel lesz, aki tizenéves kora óta ír, illetve ültet át irodalmi műveket magyar nyelvre. Sokan a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéről ismerhetik, de számos ismert színdarab újramagyarításával is hírnevet szerzett, legutóbb pedig „sms-enciklopédiában” (Szívdesszert) mondta el, hogy „kit, miért és mennyire”. Ezen a napon egy másik fiatal magyar író műveiből is szemezgetünk: Lackfi János verseit Heidl György zenésítette meg, amelyeket egy „füstös-merengős, keserű-ironikus, jazzes” koncerten Lovasi András és a Véletlen nevű szupergroup ad elő 8 órától.
A zene játssza a főszerepet nálunk április 25-én is, a Nemzetközi Jazz Napon, amely napot tavaly jelölte ki az UNESCO, hogy felhívja a figyelmet a jazz alkotó, béketeremtő és együttműködést elősegítő szerepére. Az est folyamán meghívott előadóink egy kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetnek a zene szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd erősítésében – az est végén Oláh Kálmán ezt „zongorával mondja el”.
Másik fókusztémánk, a fenntartható fejlődés. E havi filmklubunkban, 23-án a magyarországi mozipremier hetében – a Föld napjához kapcsolódva – a Severn, gyermekeink hangja című francia dokumentumfilmet vetítjük. A film Severn Cullis-Suzuki történetét meséli el, aki 1992-ben, tizenkét évesen kiállt az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciájának résztvevői elé, és felszólította őket, hogy gondoljanak az elkövetkező generációkra, és cselekedjenek annak érdekében, hogy leszármazottaiknak is legyen jövőjük.
A zöld gondolatok kerülnek előtérbe április 24-i programunkon is, amikor a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében az élhető és fenntartható városi környezetről hallhattok előadásokat. Szó lesz számos fenntartható példáról, a biodinamikus gazdálkodásról, vagy a mostanában egyre népszerűbb városi, közösségi kertészkedésről, amelynek például a Millenáris park is helyet biztosít. Vendégünk lesz Gönczi Péter is, akit a Debrecenben megvalósított passzív üvegházas – aquapóniás – rendszeréről ismerhettek: hátsókertjében önfenntartó ökoszisztémát hozott létre, ahol egy önmagát hűtő-fűtő házban a pisztráng trágyázza a zöldségeket és fűszereket, a növények pedig tisztítják a halak vizét – az est során az ő előadását is meghallgathatjátok.
Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!