Láttál már rákosi viperát, nagy pólingot, vagy európai nyércet? Ha még nem, akkor erre sajnos egyre kisebb az esélyed, a gyerekeidnek meg még kevesebb. Ez önmagában is szomorú, de a biológiai sokféleség csökkenése sajnos az élet minden területére rossz hatással van. Az Európai Bizottság most bemutatott biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és műtrágyahasználat visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a trendet.
Szerepelt már a Forbes legígéretesebb harminc alatti vállalkozóinak listáján, cége kapott már elismerést az ENSZ-től, nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének. Minden ötlete és vállalkozása a szemét körül forog: vagy annak ad új életet, vagy épp ezt akarja eltörölni a Föld színéről. Legújabb vállalkozásával épp a legnagyobb napi fogyasztói termékeket áruló cégeket teszi csomagolásmentessé. Európai gondolkodók sorozatunk következő, online vendége a magyar származású Tom Szaky lesz.
A jelen járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.
Ha fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).
A finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete nemrég lezárult játékában az európai választásokhoz kapcsolódóan 7+1 kérdést tettünk fel uniós intézmények döntéseiről: arról, hogy valójában milyen intézkedéseket hozott az EU az utóbbi időben. Ezek helyes megfejtéseit olvashatjátok most.
Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.
Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.