A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.
Napelempanelekből álló, négy focipálya méretű téglalap, amely méltóságteljesen úszik a kis szigetekkel tarkított hatalmas víztömegen – az elképesztő látványt nyújtó dél-portugáliai napelempark jelentős lépés abban, hogy az ország csökkentse függőségét az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát hasznosítsák újra a tagországokban. Szlovákia – Közép-Európában elsőként – bevezette a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok betétdíjas rendszerét.
Szegeden a kontinentális Európa legnagyobb zöld távhőszolgáltató rendszere jöhet létre. A város uniós támogatással modernizálja távhőrendszerét: az energiaellátást a gáz helyett termálvíz biztosítja. A projekt jelentősen csökkenti a város függőségét az orosz gáztól, olcsóbb lesz a városi fűtés, és sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe.
Ahhoz, hogy Európa önállóvá tudjon válni energia szempontjából – hogy leváljon például az orosz gázról, amely az orosz-ukrán háború következtében került reflektorba – kulcsfontosságú a megújulók mielőbbi, minél intenzívebb felhasználása, „betöltése” az európai rendszerbe. Napenergia és szélenergia tekintetében jelentős, még kiaknázatlan potenciállal rendelkezik az EU, benne különböző lehetőségekkel a tagállamok. Két érdekes és elgondolkodtató grafika a REPowerEU kapcsán – vajon lehetne Magyarország szél- vagy napenergia nagyhatalom?
Aki egy kis időt is eltöltött mostanában a természetben – de sokszor ki sem kell menni hozzá a zöldbe –, biztos találkozott már zöld vándorpoloskával, harlekinkaticával vagy spanyol meztelencsigával. Gyerekkorunkban ez még nem így volt: a modern kor betolakodói ők. Távolról jött vendégek, akik sokszor egy idő után kiteszik a helyi rokonok szűrét otthonukból, a biodiverzitás csökkentésével rengeteg közvetlen és közvetett kellemetlenséget okozva. Mivel a bogarakat és növényeket – meg úgy általában az élőlényeket – nem érdeklik az országhatárok, célszerű ellenük közösen fellépni. Ezt az EU is támogatja, amellett minden állam maga is tesz a jelenség ellen, de magunk is segíthetjük a küzdelmet.
Az élelmiszerpazarlás visszaszorítására számtalan innovatív megoldás született az elmúlt években. A felesleg eljuttatása a nélkülözőknek, önfenntartó gazdaság egy bérház körfolyosóján, illetve a fogyasztókat az el nem adott ételeket összekötő platform – beszélgetésünkön három olyan szervezet képviselője volt a vendégünk, amelyek ezen a területen működő megoldásokat tudtak kidolgozni. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.
A money.co.uk az év elején nyilvánosságra hozta felmérését a világ legegészségesebb városairól. A húszas listán 11 európai uniós és további két másik európai város szerepel. Az első két helyezett is az Unióban, sőt, ugyanabban az országban található – a posztból kiderül, melyik ez az ország.