Az Európai Unió globális vezető szerepe a fenntarthatóság terén megkérdőjelezhetetlen. Azonban mindig lehet jobban és többet tenni. Hogyan lehetne mozgósítani a legkiválóbb zöld ötletgazdákat, és támogatni őket céljaik elérésében? Az EU LIFE-díja a globális kihívásokra megoldást nyújtó, innovatív programokat jutalmazza – idén magyar szervezet is van a díjazottak között.

Az uniós intézmények idén áprilisban vállaltak kötelezettséget arra, hogy Európa-szerte fellendítik a kerékpározást. A biciklizés elterjedése, az infrastruktúra fejlesztése nemcsak a fenntarthatóság és az egészségmegőrzés szempontjából hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek is jót tesz. Infografikánkról kiderül, hogy néz ki most az uniós kerékpárpiac és kik a legfontosabb partnerek.

Az erőforrásokkal takarékoskodó körforgásos gazdaság megvalósítása az EU egyik fontos célja. Ebben különösen nagy hangsúlyt kap a tárgyak hosszabb hasznosítása, amihez elengedhetetlen a javíthatóság és annak támogatása. Bécsben és Ausztria egészében nagy sikerrel működik ilyen rendszer, de az EU az egész közösségben szeretné megadni a fogyasztóknak a jogot a javításhoz – ehhez most új jogszabály van készülőben.

A divatipar csak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, a textil- és ruhaipar ugyanakkor az egyik legszennyezőbb ágazat is: ennek oka a földhasználatra, a vízszennyezésre és az üvegházhatást okozó kibocsátásra gyakorolt erős hatása. Az ágazatnak minden fázisban nagy a környezeti terhelése a gyártástól a forgalmazáson át a felhasználásig és azon túl is.

Az EU Ecolabel logóval harminc éve találkozhatunk. Ha ezt a minősítő címkét látjuk egy terméken, biztosak lehetünk benne, hogy használata kevésbé terheli a környezetet. A védjegyet jelenleg Európa-szerte mintegy 84 ezer termék vagy szolgáltatás használhatja a tisztítószerektől kezdve a papírárun és a bútorokon át egészen a turisztikai szálláshelyekig.

Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.

A műanyag és a műanyaghulladék a szó átvitt és konkrét értelmében is átszövi életünket: ott van mindennapi használati tárgyainkban, élelmiszereink nagy részének csomagolásában, az életmentő vakcina fecskendőjében, és – mikroszkopikus méretben – még ivóvizünkben, sőt, szerveinkben is. A modern élet velejárója, teljesen nélkülözni vagy kiváltani valószínűleg sosem fogjuk, a növekvő mennyiségű műanyaghulladék ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent ökoszisztémánknak. Az eldobható műanyagok forgalmazásának uniós tilalma, a körkörös gazdaság esélyei, a szemléletváltást akadályozó tévhitek és látszatmegoldások, a hulladékgazdálkodás hierarchiája mind összefügg ezzel a hihetetlenül komplex témával – nemrégiben mindezekről beszélgettünk a műanyagkérdés hazai szakértőivel.

Hisz benne, hogy a jövő a fenntartható gondolkodásmód és a kapitalista szemlélet egyesítése: ezen elgondolás alapján cégei élhetőbb és szemétmentesebb világot építenek, miközben üzletileg is jól működnek. Leginkább a nem-vásárlásra szavaz, de ha muszáj valamit vennie, akkor az legyen használt, vagy nagyon tartós. Európai gondolkodók sorozatunkban legutóbb Tom Szaky, az amerikai „magyar hippi”, a szemétből dollármilliárdos forgalmat generáló cégvezető volt vendégünk.