Az Európai Unió tagállamai rengeteget fejlődtek az utóbbi években gazdaságuk fenntarthatóbbá tételében, és energiafogyasztásukban is egyre nagyobb teret kapnak a megújuló energiaforrások. Nincs ez másként a közlekedési szektorban sem, ahol szintén kemény célt tűztek ki maguk elé a tagállamok.

Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.

Egy műanyag szívószál vagy zacskó sokkal tovább itt marad a Földön, mint mi: az életünkben elhasznált műanyagot valamilyen formában, valahol biztos, hogy örökül hagyjuk unokáinknak és az ő unokáiknak. A világ műanyagéhsége pedig egyre nagyobb: modern életünk számtalan, a műanyagok által nyújtott megoldástól lett kényelmesebb, biztonságosabb vagy energiahatékonyabb. Ennek következtében az előállított műanyag mennyisége világszinten folyamatosan nő. Néha elkerülhető a műanyag használata, és van, amikor ezeket okosan újrahasznosíthatjuk. Egyének, vállalkozások, országok és az EU – mind tehetnek egy műanyagszemét-mentesebb jövőért.

Február 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

Megszoktuk, hogy használati tárgyainkat – mobileszközeinket, háztartási kisgépeinket, de még ruháinkat is – párévente lecseréljük. A biciklit, laptopot vagy sportfelszerelést sem használjuk átlagosan négy-öt évnél tovább. Mindezzel ugyan mozgásban tartjuk a gazdaságot, de az erőforrásokkal és nyersanyagokkal pazarlóan bánunk, a rengeteg korán eldobott holmi pedig szemétként csak a környezetet terheli. Van kiút: a körkörös gazdaság (circular economy) olcsóbb és fenntarthatóbban viselkedik benne a gyártó és a fogyasztó is. Az EU célja, hogy efelé terelje a jelenlegi túlfogyasztáshoz és túltermeléshez szokott európai gazdaságokat.

Sok anyagból sok szemét

Egy átlagos uniós polgár fogyasztási és vásárlási szokásaihoz jelenleg évente 13 tonna (!) nyersanyag kitermelése és felhasználása szükséges. Mindez csak ahhoz, hogy az általa egy év során használt tárgyakhoz megfelelő mennyiségű anyag álljon elő. A másik oldalon pedig egymaga átlagosan közel 5 tonna hulladék megtermeléséhez járul hozzá. A nyersanyagok végesek, jelenleg is sok anyagból behozatalra szorul Európa, a feleslegesen megtermelt szemét pedig hosszú távon mindenképp a környezetet terheli. Ráadásul sajnos Európa sok országában még mindig legjellemzőbben lerakóba kerül a hulladék (és nem újrafelhasználják vagy legalább elégetik).

A túlfogyasztáshoz sajnos a jelenlegi gyártók is nagymértékben hozzájárulnak: számos műszaki termék életciklusát rövidre tervezik, és az is tipikus, hogy úgy állítják össze, hogy alkatrészeik meghibásodás esetén nehezen legyenek külön-külön cserélhetők. Fogyasztóként pedig persze mi is általában hajlamosak vagyunk a széles kínálatból az olcsóbb terméket választani – ami gyakran jár együtt silányabb minőséggel.

Megosztásra épülő gazdaság, javíthatóság és javítás, hosszú élettartam

A túlfogyasztás ellen ugyanakkor lehet tenni. Az olyan eszközöket, amelyeket mondjuk évente csak párszor veszünk elő (mint a fúró, a fűrész, az elektromos csavarhúzó, a permetezőgép, vagy egyeseknél akár az autó) sokkal gazdaságosabb megosztani másokkal, és közösen használni, vagy akár beruházni rá. A megosztásra épülő gazdaságra (sharing economy) építve egyre több helyen jelennek meg közösségek és weboldalak szerte Európában. A közösségi biciklik (itthon a Bubi) épp ezt a modellt képviselik, de az autókat megosztó carsharing rendszer is működik – és állítólag robbanásszerű fejlődés előtt áll – Magyarországon. Európa számos országában ez tartós és nagyméretű háztartási eszközöknél is hagyományosan jellemző: egy tipikus stockholmi vagy brüsszeli lakásnak általában nem része a mosógép: Észak- és Nyugat-Európában a ruháikat gyakran viszik közösségi mosodákba.

Az elromlott termékeket, ha lehet, érdemes megjavíttatni. Svédországban például az állam adókedvezménnyel ösztönzi a vásárlókat, hogy ha valamijük elromlott, akkor azt inkább javíttassák, ne újat vegyenek helyette. A 2017-ben bevezetett szabályozás alapján a szerelési és javítási szolgáltatások áfáját radikálisan csökkentették, plusz a svédek jövedelemadójukból visszaigényelhetik a javításhoz szükséges munkaerő díjának felét is.

Emellett sok gyártó (jellemzően startup) ráállt, hogy célzottan hosszú életű vagy cserélhető alkatrészekkel / modulokkal elérhető tárgyakat tervezzen és készítsen. Ahogy a cserélhető alkatrészek és a termékek modularitása olcsóvá teszi a javítást és a változtathatóságot, úgy ez egyben egyre nagyobb marketingértékkel is bír. Az is segít, ha elérhetők a hosszú távú kölcsönzést (lízingelést) támogató üzleti modellek. Ha véget ér egy termék életciklusa, még akkor is ott a lehetőség, hogy valami új készüljön belőle: az újrahasznosítható anyagokból – upcyclinggal vagy recyclinggal – még másik hasznos tárgy születhet. Ha pedig ez már végképp nem megy, akkor marad a kuka. Ellentétben a kitermelni-felhasználni-kidobni logikával, a körkörös gazdaságban mindezen megoldásokkal a termékek nem csak egyszeri használatra készülnek.

Változás a fejekben és a szabályozásban

Ahhoz, hogy kilépjünk a túlfogyasztás ördögi köréből, több szinten kell változás. Egyrészt az emberek hozzáállásában, hogy ismerjenek fenntarthatóbb megoldásokat és éljenek velük. De az is kell hozzá, hogy a használati tárgyak változzanak: legyenek tartósabbak, és lehessen tudni róluk, hogy milyen élettartamra tervezték őket.

Mindkét szinten támogatja a változást az EU, a körkörös gazdasághoz kapcsolódó javaslatok már régóta szerepelnek az uniós intézmények napirendjén. A Bizottság 2015-ben elfogadott egy átfogó javaslatcsomagot, amely első sorban az újrahasznosításra koncentrált, számos intézkedés született azóta a témában. Az EP azonban ezeken is túlmenne: számos javaslatot fogalmaztak meg azért, hogy hosszabb élettartamú használati tárgyak kerüljenek a piacra, ezt ösztönözzék a termékek megtervezésénél, a nem eltávolítható részekkel bíró termékek gyártását be is tiltanák. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek várható életciklusáról.

Jó a környezetnek, jó a gazdaságnak – jó nekünk

Az, hogy a körkörös gazdaság jó a környezetnek, nem kérdés: jelen rendszerben évente másfél bolygónyi erőforrást használunk árutermelésre és a hulladék feldolgozására. De az EU szerint a körkörös gazdaság jó a foglalkoztatás és az iparág szempontjából is, mert a márkák értéke növekszik, ami jó a fogyasztóknak is, mivel szélesebb körű tájékoztatást kapnak, jó a javítóipar számára, amely növekedhet és több munkahelyet teremthet. Számítások szerint a modell akár 3,9%-kal is növelheti az EU GDP-jét azzal, hogy új piacokat és új termékeket hoznak létre, és értéket teremtenek a vállalkozások számára. Egyéni szinten pedig – amellett, hogy jót tesz a lelkiismeretünknek – sokat spórolhatunk, ha a körkörös modell megoldásait választjuk. Oszd meg, javítsd meg, hasznosítsd újra! :-)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Vége a nyárnak, újra állandósultak a dugók a városokban. Miközben a sűrű kocsisorban araszolunk az autónkkal vagy a buszon, talán irigykedve nézzük a mellettünk eltekerő biciklistákat, akik a kerékpárúton senkitől sem zavartatva, gyorsan haladnak úti céljuk felé. Nem késő cselekednünk: amíg tart a kora őszi napsütéses idő, talán több kedvünk is van a mozgáshoz. Az Európai Mobilitási Hét arról is szól, hogy az autósok ilyenkor hagyják el egy kicsit a kényelemből megszokott autózást legalább pár napra, és kezdjenek el mozogni – legyen az biciklizés vagy séta

Autózás helyett: mozgás!

A rendszeres mozgás az egészség és ezzel a hosszú élet fontos alkotóeleme. Ennek tudatosítására, gyakorlására, vagy akár elkezdésére kínál apropót az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós és egyéb résztvevő országokban (összesen 46 ország 2141 városában) azonos időszakban megtartott többnapos akció.

Az idén már a 16. alkalommal, szeptember 16-22. között megrendezett eseménysorozat a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést népszerűsíti. Idei mottója a „közös út, közös jövő”, témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás. (A tavalyi kampány eredményeiről az arról készült összefoglalóban olvashattok.)

Ha nem dugózunk a városban, hanem sétálunk, tekerünk, vagy épp villamossal utazunk, lehet, hogy lassabban, de stresszmentesen és zölden, felesleges légszennyezés okozása nélkül közlekedhetünk. A mobilitási hét arra hívja fel a városlakók figyelmét, hogy van alternatívája az autós közlekedésnek. Az eseménysorozathoz kapcsolódóan a közlekedők véleményét és ötleteit, javaslatait is szeretnék megismerni a szervezők a közlekedés zöldítésével kapcsolatban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra (idén szeptember 22-én), amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy hagyják otthon az autót (legalább) egy napra.

Mozgalmas programok

Idén Abodtól Zircig 201 magyarországi település kínál programokat a mobilitási héten. A résztvevő települések többségében megtartják az autómentes napot, de ezen kívül is sok érdekes programot találhattok, ha átnézitek az eseménylistát.

Néhány kiragadott példa a számtalan programból: Baktalórántházán a gyerekeknek szóló kerékpáros ügyességi verseny mellett lovaskocsis és hintós városnéző „szekértúrát” szerveznek, Budakalászon „Tour de Kalász” bicikliversenyt tartanak. Győrben a GyőrBike közösségi bérbiciklirendszer ingyenes kipróbálására lesz lehetőség, valamint hibrid- és elektromosautó-versenyre és bemutatóra is sor kerül. Hevesvezekényben „Közös út, közös jövő” mottóval rajzversenyt rendeznek, Kőszegen futóversenyt indítanak a történelmi belváros utcáin, Szarvason a helyi telekocsi klub vezetésével előadásokat és beszélgetést tartanak a közösségi mobilitásról. Tapolcán pedig ingyenes kerékpáros állapotfelmérést és szervizt, valamint biciklis reggelit és uzsonnát biztosítanak a két keréken közlekedők számára.

A fővárosban is…

Budapesten a hétvégén lezárt Andrássy úton számos programon vehettek részt és a Gasztro Sétányon kínált finomságokat is megkóstolhatjátok. A fővárosban is autómentes napot tartanak: a BKK információja alapján szeptember 15. (péntek), 18 órától szeptember 18. (hétfő) 04:30-ig le lesz zárva a gépjárműforgalom elől az Andrássy út és a kapcsolódó keresztutcák.

Mozogni sosem késő elkezdeni, úgyhogy érdemes részt venni szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét megmozdulásain és ellátogatni a rengeteg program közül néhányra!

A képek forrása: EMH Facebook; EMH Instagram

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Az Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.

„Aki behajt, fizessen” vs. a szennyező kizárása

A gépjárművek kettős levegőminőség-rontó hatásának (a károsgáz és a szálló por (PM10) kibocsátásának) elkerülése érdekében számos európai város tett már forgalomkorlátozó intézkedéseket. Alapvetően kétféle módszer létezik arra, hogyan csökkentheti a városvezetés az autókhoz köthető károsanyag-kibocsátást. Ennek egyik módja a belvárosok autóforgalmának csökkentését célzó, mindenkire egyaránt vonatkozó behajtási vagy dugódíjak bevezetése (pl. Londonban, Stockholmban és Milánóban). Másik megközelítés, amivel például Németország városainak és azok agglomerációjának többségében találkozhatunk, ahol inkább korlátozzák a forgalmat, a környezetvédelmi besorolás alapján.

Melyik károsabb? A régi vagy a dízel?

A szokásosan beköszöntő téli szmog és az annak kapcsán bevezetett szmogriadó különböző szintjei miatt itthon is gyakran felmerül, mi lehetne a legjobb megoldás arra, hogy városaink levegőjét tisztábbá tegyük. Magyarországon a szmogriadó riasztási szintjét általában a szálló por (PM10) határértéket jelentősen és tartósan meghaladó szintjénél hirdetnek. A riasztási fokozat érvénybe lépésekor a gépjárművek környezetvédelmi osztály szerinti megkülönböztetése alapján – jelenleg az Euro3 kategóriát el nem érő autók –, gyakorlatilag életkor szerint (nagyjából a 2000 előtt gyártottak) kerülnek tiltólistára.

Sokak szerint nem feltétlenül az autók kor szerinti megkülönböztetése a leginkább célravezető. Bár az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek kétségtelenül több egészségre káros és üvegházhatású gázt bocsátanak ki, a városi szmog elsődleges okozója a P10 megjelelésű szálló por megnövekedett koncentrációja. Az ipari működés és a nem földgázzal történő fűtési módok mellett a szálló por kibocsátásáért ugyanakkor – meghajtási rendszerük működési jellegzetességéből adódóan – nagyobb mértékben felelősek a dízelmotoros autók, mint a benzinesek.

Városi stratégiák Európában a szmog ellen

Az alábbiakban e két fő megközelítés (a szennyező kizárása vs. „aki behajt, fizessen”) szerint elkülönítve mutatjuk be az autóforgalmat korlátozó jelenlegi vagy tervezett intézkedéseket Európában. Fontos tudnivaló lehet ez a lenti városokba autóval utazni készülők számára, hiszen általában a szabályozások a külföldi rendszámú autókra is vonatkoznak.

Példák a gépjárművek életkor vagy környezetvédelmi besorolás szerinti korlátozásra:

- Londonban az Euro4 szintet el nem érő (kb. 2005 előtt gyártott) járművekre 2017 októberétől közel kétszer akkora dugódíjat kötelesek megfizetni, mint a tisztább környezetvédelmi kategóriába tartozó autók tulajdonosai.

- A legfrissebb hírek szerint Barcelonában és 39 környező katalán településen 2019. január 1-jétől erősen korlátozzák az 1997 előtt forgalomba helyezett gépkocsik közlekedését.

- Párizsban is környezetvédelmi kategórián alapuló matricarendszert vezettek be 2016-ban. 2016 nyarától az 1997 előtt gyártott autók (6-os matrica vagy NC) hétköznaponként 8 és 20 óra között nem hajthatnak be Párizs belső körgyűrűjén (Périphérique) belülre. Szmogriadó idején ez kiegészül a 2001 előtt (Euro2 vagy az alatti; 5-ös matricával rendelkező) gyártott dízelautókkal, amelyek a város második körgyűrűjén (A86) belül elhelyezkedő területre nem hajthatnak be, tehát Párizs nagy részén tiltás alá esnek.

Példák a gépjárművek üzemanyagának típusa szerinti korlátozásra:

- Bár Németországban 2007 óta a városok körüli zónákban a környezetvédelmi besorolás alapján korlátozzák az autóforgalmat, szigorú megkülönböztetéssel (zöld, sárga és piros matricával jelölve) élnek a dízel és a benzines járművek között: míg a benzinüzemű autók már Euro1 kategóriától megkapják a zöld plakettet, a dízelautók csak az Euro4 besorolástól fölfelé kerülhetnek ebbe a kategóriába.

- Londonban a városvezetés szándékai szerint 2020-tól, vagy akár 2019-től teljesen kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból. Az eddigi Low Emission Zone (alacsony kibocsátási zóna) helyett 2019-ben egy Ultra-Low Emission Zone-t alakítanak ki, szigorúbb behajtási feltételekkel, és azt kiterjesztik 2020-tól a belvároson kívüli területekre is. A dízel járművek tulajdonosait támogatják autójuk kevésbé szennyező gépkocsira cserélésében.

- Madrid belvárosába a tervek szerint 2019 májusától nem engedik be a személygépjárműveket, a dízelautókat pedig 2025-től a város teljes területéről kitiltanák.

- Párizs a jelenlegi korlátozások szigorítását tervezi, amelyek eredményeként 2020-tól megtiltja a dízelüzemű autók közlekedését a város területén.

- Athén idővel az összes autót ki tervezi tiltani a belvárosból, ennek lépéseként 2025-től megtiltja a dízelautók behajtását a városközpontba

- Oslóban a tervek szerint 2019-től a teljes belvárosból kitiltják az autókat. 2025-től pedig egész Norvégia területén betiltják (!) a szénhidrogén-alapú meghajtással működő (benzines, dízel- és gázüzemű) gépkocsik forgalmazását.

A posztunkban bemutatott városok listája természetesen nem teljes, Európa-szerte közel 200 városban alkalmaznak időszakosan vagy állandó jelleggel forgalomkorlátozó intézkedéseket.


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendégeként – Human című dokumentumfilmje kapcsán – tartott előadást az Európa Pontban Yann Arthus-Bertrand francia fotós, filmes és környezetvédő aktivista. Az előadás után néhány kérdésünkre is válaszolt.