Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ennek állít emléket ez a nap, de emellett május 9. (ami idén a legtöbb városban a hétvége miatt május 5-re „esik”) egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is – ilyenkor számos színes program várja az EU-ra, valamint az európai kultúra kíváncsi érdeklődőket országszerte.

Áprilisi programunk témái – a fenntartható fejlődés és az irodalom – két e havi eseményhez kapcsolódnak: az április 22-ei Föld napjához, illetve a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz (április 19-20., Millenáris).
 

Április 20-án, egy egész napos rendezvény keretében a Könyvfesztiválhoz kapcsolódva ismét az európai irodalom kiemelkedő alkotóit látjuk vendégül az Európa Pontban. Az idei Európai Írótalálkozó témája a Befogadó Európa, amely az EU2020 stratégia egyik alappillére. A témát négy szempontból, négy panelben járjuk körül meghívott vendégeinkkel – eljön hozzánk többek között a Könyvfesztivál díszvendége, Claudio Magris Olaszországból, Jostein Gaarder Norvégiából, de itt lesz magyar részről Konrád György is – a részletes program és a résztvevő írók listája az esemény Facebook oldalán részletesen tanulmányozható.

Szintén az európai írótalálkozó keretében jön el hozzánk Janne Teller dán írónő is. Idén – a dán elnökséghez kapcsolódva – Dánia és az észak-európai kulturális régió kerül a könyvfesztivál középpontjába. Teller Semmi című könyve igen érdekes karriert futott be: megjelenésekor nagy vihart kavart, a könyvet sokan veszélyesnek tartották, be is tiltották, de mára az irodalomoktatás része lett a dán iskolákban, több nyelvre lefordították, jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az írónővel Karafiáth Orsolya beszélget a Könyvfesztivál Díszvendég standjánál.
 

Április 25-i irodalmi estünk vendége a különleges, játékos stílusban, sziporkázó rímekkel, formai újításokkal és történetekkel szórakoztató író és költő, Varró Dániel lesz, aki tizenéves kora óta ír, illetve ültet át irodalmi műveket magyar nyelvre. Sokan a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéről ismerhetik, de számos ismert színdarab újramagyarításával is hírnevet szerzett, legutóbb pedig „sms-enciklopédiában” (Szívdesszert) mondta el, hogy „kit, miért és mennyire”.  Ezen a napon egy másik fiatal magyar író műveiből is szemezgetünk: Lackfi János verseit Heidl György zenésítette meg, amelyeket egy „füstös-merengős, keserű-ironikus, jazzes” koncerten Lovasi András és a Véletlen nevű szupergroup ad elő 8 órától.
 

A zene játssza a főszerepet nálunk április 25-én is, a Nemzetközi Jazz Napon, amely napot tavaly jelölte ki az UNESCO, hogy felhívja a figyelmet a jazz alkotó, béketeremtő és együttműködést elősegítő szerepére. Az est folyamán meghívott előadóink egy kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetnek a zene szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd erősítésében – az est végén Oláh Kálmán ezt „zongorával mondja el”.
 

Másik fókusztémánk, a fenntartható fejlődés. E havi filmklubunkban, 23-án a magyarországi mozipremier hetében – a Föld napjához kapcsolódva – a Severn, gyermekeink hangja című francia dokumentumfilmet vetítjük. A film Severn Cullis-Suzuki történetét meséli el, aki 1992-ben, tizenkét évesen kiállt az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciájának résztvevői elé, és felszólította őket, hogy gondoljanak az elkövetkező generációkra, és cselekedjenek annak érdekében, hogy leszármazottaiknak is legyen jövőjük.
 

A zöld gondolatok kerülnek előtérbe április 24-i programunkon is, amikor a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében az élhető és fenntartható városi környezetről hallhattok előadásokat. Szó lesz számos fenntartható példáról, a biodinamikus gazdálkodásról, vagy a mostanában egyre népszerűbb városi, közösségi kertészkedésről, amelynek például a Millenáris park is helyet biztosít. Vendégünk lesz Gönczi Péter is, akit a Debrecenben megvalósított passzív üvegházas – aquapóniás – rendszeréről ismerhettek: hátsókertjében önfenntartó ökoszisztémát hozott létre, ahol egy önmagát hűtő-fűtő házban a pisztráng trágyázza a zöldségeket és fűszereket, a növények pedig tisztítják a halak vizét – az est során az ő előadását is meghallgathatjátok.
 

Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Január 24-én az Európa Pont látta vendégül a Culture|Futures hálózat budapesti konferenciáját. A hálózat célja, hogy elősegítse az ökológiai korszakra való áttérést 2050-ig – a világ fejlődésének fenntartható irányba terelésén, valamint jó fenntartható gyakorlatok terjesztésén keresztül, mindezt a kultúra, illetve a kulturális intézmények közvetítő tevékenysége révén. A Culture|Futures nemzetközi hálózat tagjai többek között az európai országok kulturális intézményei, az EUNIC és az Ecological Sequestration Trust – az informális együttműködés 2009-ben alakult az ENSZ klímakonferenciáján.

Az esemény központi előadását Peter Head, a brit Ecological Sequestration Trust alapítója és vezetője tartotta, akit 2008-ban a Time Magazin a „környezet hősének” (Hero of the Environment) választott. Peter Head előadásában az ökológiai korszakra való áttérés lehetőségeiről beszélt. A véges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagok egyre intenzívebb kihasználása, a növekvő széndioxid-kibocsátás, az üvegházhatás okozta globális felmelegedés, a túlnépesedés, az élelmezés nehézségei, az ivóvízkészletek beszűkülése mind olyan aktuális, kezelésre váró probléma, amely a jelenlegi életformánk fenntartása mellett beláthatatlan következményekkel jár. A katasztrófa elkerüléséhez pedig radikális változásra van szükség, méghozzá azonnal. „Nem elég szaladni – fontos, hogy jó irányba szaladjunk” – mondta Peter Head, hangsúlyozva, hogy a fenntartható életmódot előtérbe helyező életforma- és szemléletváltásra van szükség, amelyben többek között az újrafelhasználás és az energiatakarékosság játszik központi szerepet.

Ahhoz, hogy 2050-re átléphessünk az ökológiai korszakba, Head szerint egyszerre több területen kell eredményeket elérni. Nem elég radikálisan visszafogni a széndioxid-kibocsátást, jelentősen csökkenteni kell az ökológiai lábnyomot is (amely azt fejezi ki, hogy egy társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez) , miközben elengedhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan az emberi fejlettségi index (HDI - a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal szintjét mérő mutató) növekedjen az országokban.

A modern kor városai hihetetlen nagy energiaigénnyel működnek, és rengeteg hulladékot termelnek. A legtöbb város azonban nem foglalkozik kellőképpen azzal, hogy honnan nyeri az energiát és mi történik a városi élet során keletkező rengeteg melléktermékkel, szeméttel – ez a gyakorlat pedig hosszú távon zsákutcába vezet. A megoldás olyan természet inspirálta ökovárosok megteremése lehet, amelyek zárt rendszert alkotnak: ahol a mindennapi élet során előállított anyagok egyben tovább hasznosítható forrásként is megjelennek a városi életben. Ez egyfajta áttérést jelent a modern ipari városi modellről, egy fenntartható, ökológiai modell felé.

Előadásában Peter Head hangsúlyozta: számos példa bizonyítja, hogy komoly elkötelezettséggel és hosszú távra előretekintő hozzáállással a városok vezetői képesek olyan modelleket is bevezetni, amelyek – amellett, hogy a fenntarthatóságot szolgálják – hosszú távon gazdaságosak is. Például ha kitiltják egy város belső területeiről az autókat, az hozzájárul többek között a városi károsanyag-kibocsátás és zaj csökkentéséhez, amelynek köszönhetően a belvárosi irodaházaknak nem szükséges drága és energiaigényes klímaberendezéseket használniuk, hanem szabad levegővel oldhatják meg a szellőztetést. Head szerint a városi élet fenntarthatóvá tételéhez kiemelt figyelmet kell szentelni a városi közlekedésben a modern, megújuló energiaforrásokból működtetett, illetve minél alacsonyabb kibocsátású tömegközlekedésnek, a sétáló- és kerékpárutak kiépítésének. A városban keletkezett hulladékot a lehető legnagyobb arányban újra kell hasznosítani, fontos a szennyvíz megfelelő kezelése is. Az ökológiai lábnyomot jelentősen csökkenti, ha helyben előállított/megtermelt termékeket fogyasztunk, ez igaz az élelmiszerekre is – meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a városi területeken is lehessen élelmiszert előállítani. Ez nem lehetetlen akár nagyvárosi környezetben sem, jó példa erre Freiburg vagy a brazíliai Curitiba, ahol már működnek hasonló rendszerek. Az Ecological Sequestration Trust számos olyan kísérleti projekten dolgozik, amelyek célja fenntartható ökovárosok létrehozása. Ilyen projekt például a természet, a mezőgazdaság és városi életforma harmóniájára épülő kínai ökováros, Wanzhuang létrehozása, amely a tervek szerint 2025-ig 400 000 ember lakóhelyéül szolgálhat egy teljesen fenntartható elveken működő környezetben.

Előadásában Head utalt arra, hogy az ökológiai váltáshoz szükséges felülvizsgálni az Európai Unió fejlesztési politikáját is, amely sokszor az ipari korszak szemléletét tükrözi. Az EU több esetben olyan infrastrukturális fejlesztéseket támogatott az egyes tagállamokban, amelyek – bár választ adtak valamely meglévő problémára – jelentős terheket róttak a környezetre. Fontos, hogy ezen támogatásoknál az ökológiai szempontokat is megfelelően vegyék figyelembe, ennek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni.

A fenntartható életmódra való áttéréshez teljes szemléletmód-váltásra van szükség, amelyben kiemelt szerepe van a kultúrának, döntő fontosságú, hogy az adott társadalomban élő emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz és a környezetükhöz. A konferencia további előadói is megerősítették, hogy ebben kiemelt közvetítő szerepe lehet a kulturális területen tevékenykedő intézményeknek, amelyek jó példák közvetítésével – ha maguk is figyelnek arra, hogy környezetbarát módon működjenek, illetve ha programjukban teret adnak a környezettudatos gondolatoknak – jelentősen elősegíthetik ezt a folyamatot. A konferencián résztvevő kulturális intézmények képviselői panelbeszélgetések keretében osztották meg egymással ehhez kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, tapasztalataikat.

A Culture|Futures hálózat tevékenységéről a szervezet honlapján található részletes információ, az érdeklődők csatlakozhatnak is a hálózathoz és megoszthatják ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A Peter Head előadásának alapjául szolgáló hosszabb tanulmány letölthető az Arup intézet oldaláról.

Január elsején Dánia átvette az Európai Unió Tanácsának vezetését Lengyelországtól. Koppenhága soros elnökként jelentős rutinnal rendelkezik, idén hetedszerre vezeti a tagállamokat képviselő uniós intézményt. Ugyanakkor legutoljára csaknem tíz éve, 2002 második felében elnökölt – meglehetősen más körülmények között. Az egyik legfontosabb napirendi pont ekkor a bővítés kérdése volt, amelyről hosszas tárgyalások folytak már a dán elnökség alatt, 2004 májusában többek között ezen tárgyalások eredményeképpen csatlakozott az Unióhoz végül tíz ország, köztük Magyarország. Az azóta eltelt közel tíz év alatt jelentősen átformálódott az EU: a tárgyalóasztaloknál 15 helyett 27 tagállam ül, amelyeket Dániának az uniós integráció egyik legkeményebb időszakában kell kompromisszumra vezetnie, egy olyan időszakban, amikor példátlanul szoros együttműködésre van szüksége a közösségnek – koránt sincs tehát egyszerű dolguk.

A soros elnökségi programok döntő részét mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része előre tudható az uniós menetrend (például az aktuális költségvetési periódus, intézményi reformok, bővítési napirend) alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell (ilyen lehet egy válság, természeti katasztrófa, vagy épp nemzetközi politikai változások). Amennyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe. Próbálnak fókuszba helyezni olyan témákat, illetve lendületet adni olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára. Ilyen volt Franciaország esetében a Mediterrán Unió gondolata, Magyarország esetében a Duna- vagy a romastratégia, és ilyen a hagyományosan környezettudatos Dánia esetében a „zöld növekedés” koncepciója, amely a mostani elnökség négy vezérgondolata (felelősség, dinamizmus, biztonság, környezettudatosság) közül egyértelműen a „legdánabb”. (Ha részletesebben érdekel a dán program, az itt elolvashatod, illetve ajánljuk figyelmetekbe az ehhez készített profi kisfilmet, amelyen Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök asszony ismerteti legfontosabb prioritásokat.)

Dánia élen jár a fenntartható fejlődésben, amit jól illusztrál az alábbi pár adat is: az elmúlt három évtizedben a dán gazdaság közel 78 százalékkal nőtt, miközben energiafogyasztása közel azonos szinten maradt, szén-dioxid kibocsátása pedig csökkent. Mindezt többek között jelentős energiahatékonysággal, optimalizált megoldásokkal és zöld technológiába történő befektetés révén érte el. A felhasznált energiaforrások közül pedig egyre nagyobb részt, 2010-ben közel 17 százalékot tesznek ki a megújulók (biomassza, szélenergia és biogáz). Koppenhága „zöld növekedés” programjában célul tűzte ki, hogy 2050-ig teljes mértékben független legyen a fosszilis energiahordozóktól (széntől, földgáztól és kőolajtól).

Ezt a szemléletet követi Dánia az EU klímapolitkájának alakítása során is, elnökségi prioritásainak ismertetésekor a dán miniszterelnök asszony elmondta: az ország az energiahatékonyság (2020-ig elérendő) 20 százalékos növelését előirányozó uniós célkitűzésre fog összpontosítani, és szeretné előbbre vinni az energiahatékonyságra vonatkozó irányelvvel kapcsolatos tárgyalásokat is. „Egyértelmű jelzést küldünk az európai piacoknak arról, hogy van kereslet az új, innovatív megoldások iránt. Építünk a karbonszegény gazdaságról, illetve az energetikai ütemtervről szóló bizottsági közleményekre is, hogy a megfelelő hosszú távú stratégiát adjuk az Európai Unió kezébe az energiaügy és az éghajlatváltozás területén. Tudjuk, hogy mit kívánunk megvalósítani 2050-ig, de ahhoz, hogy azt el is érjük, világos stratégiára van szükségünk. Ha most kijelöljük a helyes utat azzal, hogy életképes ösztönzőket kínálunk és megteremtjük a virágzó európai zöld gazdaság alapjait, akkor azzal a ma és a holnap polgárai számára is biztosítjuk a növekedés, a foglalkoztatás és az egészséges környezet feltételeit” – mondta a miniszterelnök.

A fenntartható szemléletet nem csak hirdetik a dánok, de következetesen képviselik is az élet minden területén, és ebben az elnökség sem kivétel: az elnökség lebonyolításában résztvevő cégek kiválasztásában nagyon fontos szerepet játszott a fenntarthatóság kritériuma. A kibocsátott CO2-ért kompenzációt fizetnek a szervezők, a szakembereket környezetbarát hotelekben szállásolják el, és a találkozókon is igyekeznek környezetbarát ökotermékeket használni. Az elnökséghez szükséges energiát zöld forrásokból fedezik, a konferenciatermeket energiahatékony technológiával működtetik, a szállítmányozást CO2-semleges szolgáltatókkal oldják meg. A dán elnökség hivatalos honlapja szintén „CO2-neutrális” - a honlap előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást a működtető új megújuló energiaforrások létrehozásával, különböző CO2-csökkentő projektekkel semlegesíti.

A tagállami szakemberek számára van néhány, talán szokatlan „fenntartható” eleme is az elnökségnek: a tárgyalásokon például palackozott ásványvíz helyett csapvíz oltja majd a delegációk képviselőinek szomját, a konferenciákra, tárgyalásokra pedig amikor csak lehet, tömegközlekedéssel, illetve külön buszjáratokkal szállítják a résztvevőket. 

A dán külügyminisztérium részt vesz a Dán Fenntartható Rendezvények Kezdeményezésben, amelynek célja, hogy Dánia megőrizze és tovább növelje „zöld városként” (green destination) szerzett hírnevét. A dán külügyminisztérium célja, hogy bebizonyítsa: olyan nagy volumenű események is megvalósíthatók környezetvédelmi szempontból fenntartható módon, mint egy EU-elnökség – Koppenhága bízik benne, hogy ennek a jó példának a dán elnökség hat hónapján túlmutató hatása is lesz.

Ehhez csak drukkolni tudunk: hajrá Dánia!