Az iskolai tanítási időszak végeztével beindult a nyaralási főszezon, és sokan töltik szünidejük egy részét külföldön. Utazzunk akár dél felé, akár északnak, utazás előtt jönnek a szokásos kérdések, amelyeket mindenkinek át kell gondolnia: Ugye az EU-n belül elég a személyi az utazáshoz? Kell-e külön biztosítást kötnöm sürgősségi esetekre? Hol kérhetek segítséget kint, ha bajba jutok? Milyen fizetőeszközt használnak az adott országban? Kell az autópályáért fizetni? Mi jár, ha késik a repülőgépem? Milyen idő lesz kint? Vihetek magammal hústerméket egy másik tagállamba? Alkoholból, cigarettából mennyit vihetek? Hol találok helyi tömegközlekedési menetrendet / autópálya-információkat / időjárás-jelentést / szállásinformációkat?

Egy másik országban kikapcsolódni nagyon izgalmas lehet, de érdemes a felkészülést nem elbliccelni, nehogy meglepetések érjenek minket kinti pihenésünk közben. Ehhez nyújt hatalmas segítséget az EUvonal Európai vakáció című, folyamatosan frissülő összeállítása, amely az összes hasonló kérdésre pontos választ ad.

Az információs honlap első része az utazással kapcsolatos általános kérdéseket válaszolja meg, míg második fele az egyes országokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint az ezekről szóló hivatalos forrásokat gyűjti össze (ez a rész tartalmazza például a helyi közlekedésről szóló legfontosabb információkat, a legnagyobb városok honlapjainak elérhetőségeit, tájékoztató árakat, vagy épp a kint működő magyar külképviseletek adatait.)

Még egy modern segítség külföldi utunkhoz: manapság egyre többen rendelkeznek okostelefonnal, amelyet természeten nem csak dühös madarak hajigálására lehet használni, hanem mindenféle hasznos alkalmazás letöltésére is. Egy ilyen az európai egészségbiztosítási kártyát bemutató kisokos. A Magyarországon biztosítással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható kártya az unió valamennyi tagállamaiban használható, és segítségével a helyiekkel azonos feltételekkel részesülhetünk egészségügyi ellátásban sürgősségi esetben. Az Európai Bizottság támogatásával elkészített applikáció ingyenesen letölthető magyar nyelven is az Apple App Store, a Google Play és a Windows Marketplace alkalmazástárából – nem kerül semmibe, de külföldön nagy segítség lehet!

Mostanra hivatalosan is megérkezett a nyár, de mi még nem pihenünk, júniusban is egy csomó izgalmas programmal várunk benneteket: ebben a hónapban programjaink középpontjában az „EU és a világ” lesz, egy programunkon megidézzük Kosztolányit is a Momentán Társulattal, és hatalmas évadzáró bulival is készülünk, ahol a Bin-Jip koncertjével köszönünk el a nyári szünet előtt.

Több rendezvényünkön középpontba kerül a migráció, megvizsgáljuk, hogyan élnek az Európai Unió valamelyik országában letelepülő „külföldiek”. Hogyan viszonyulnak a befogadó ország kultúrájához, milyen kihívásokkal szembesülnek mindennapi életük során, hogyan gazdagítják a befogadó országok kultúráját, és mit tudnak megőrizni abból, amit szülőhazájukból hoznak. Ezzel foglalkozik e havi filmklubunk is, ahol a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Lorna csendje című filmet vetítjük, és ez adja a Migráns Filmfesztivál (június 19. és június 20.) központi témáját is. A Lorna csendje egy Belgiumban élő albán nő története, aki állampolgárságáért, majd becsületéért küzd egy velejéig romlott társadalomban. A film Cannes-ban a legjobb forgatókönyv díját kapta, az Európai Parlament filmes Lux-díját pedig épp Mundruczó Kornél Deltája elől vitte el a rendező 2008-ban. A Migráns Filmesztivál két napján hasonló kérdéseket boncolgatunk meghívott vendégeinkkel. Az első napon 4 órától "Így látjuk Mi..." címmel BÁH és Index kisfilmeket láthattok, illetve vetítjük az Allah minden napján szaladnak a lovak című dokumentumfilmet is, amely a talán kevésbé ismert mai muszlim-török-arab Budapestet mutatja be. Másnap megnézhetitek a magyar HBO saját gyártású dokumentumfilmjét, a Magyarországra menekültek életéről szóló Két világ közt című filmet is, amely idén dokumentumfilm kategóriában elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, emellett Vasárnapi ebéd címmel a Menedék Egyesület kisfilmjeit is vetítjük. A rövidfilmeket Török Ferenc szakmai vezetésével forgattak a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2011-ben végzett hallgatói - bevándorlók és magyarok valós találkozásai inspirálták a fiatal rendezőket, akik szabadon dönthettek, hogy miként használják a valódi életrajzi és fikciós elemeket. A vetítéseket kerekasztal-beszélgetések követik.

Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját, ehhez kapcsolódik e havi kiállításunk, amelyen a menekülteket befogadó állomásokat működtető bicskei, debreceni és budapesti gyerekek felső tagozatos általános iskolások alkotásai lesznek láthatók. A kiállítást Szobolits Andrea, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa nyitja meg, és egy hónapig lesz látható az Európa Pontban.

Folytatódik a hónapban az Európa Jövője sorozatunk is, amelyen ezúttal Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter és Mellár Tamás, a KSH volt elnöke lesznek vendégeink, akik „stabilitás vagy növekedés” címmel vitáznak június 7-én az európai országok jelenlegi gazdasági lehetőségeiről.

Az irodalmi témájú programok kedvelőiről ebben a hónapban sem feledkezünk meg, hiszen az Európai Irodalom Éjszakája keretében június 9-én, szombat éjjel ismét Budapestre költözik az európai irodalom: 18 belvárosi helyszínen ismerkedhettek meg 18 ország 18 kortárs írójának műveivel a TÁP Színház színészeinek segítségével – érdemes nekivágni, és minél többet felfedezni!

A Momentán Társulat Ismerős Idegenek című estjén Kosztolányi Dezső írásai segítségével mutatja be, hogyan láttak minket különböző nemzetek szülöttei – egy francia, orosz, japán, finn, török vagy netán „néger”. Az est alapjául Kosztolányi Dezső Pesti Hírlapban megjelent interjúalapú, de személyes megjegyzésekkel megtűzdelt cikkei, az Alakok szolgálnak, amelyek hol a jellegzetes pesti foglalkozásokról, hol a bölcsőtől a koporsóig tartó életutakról, hol pedig hazánkban letelepedett külföldiekről mesélnek. Érdemes ezt összevetni azzal a képpel, amelyet napjainkban tapasztalunk – az est a közönség improvizációira építve erre is lehetőséget ad.

Az Ismeretlen Ismerősök után egy furán, de mára ismerősen csengő nevű zenekar lesz a vendégünk: a Bin-Jip név mögött három fiatal zenész rejtőzik: a Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J alkotta csapat 2010-ben kezdett el koncertezni Enter című bemutatkozó lemezükkel, amely a 2011-es Fonogram díjátadón az év alternatív albuma lett. Zenéjük a korábbi munkáikhoz képest is modernebb és kísérletezőbb hangzású, mégis dalközpontú – az ő koncertjükkel búcsúztatjuk az idei évadot június 8-án.

Az Európa Pont júniusi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Európai Unió számos eszközzel igyekszik biztosítani, hogy az uniós polgárok valamennyi tagországban ugyanazokkal a garanciákkal, minőségi előírásokkal találkozzanak, mint otthon, hogy senkit ne rettentsen el egy másik országba való utazástól az, hogy nem tudja, ott mennyire érvényesülnek jogai. Ennek egyik legfontosabb eszközeként az EU jogszabályok keretében kötelezi a tagállamokat, hogy bizonyos minimális jogokat minden esetben biztosítsanak – erről szól az EU fogyasztóvédelmi politikája. Ez a tagállami kötelezettség ugyanakkor nekünk, uniós polgároknak, vagy fogyasztóknak természetesen jó, hiszen ilyen kötelező előírások értelmében épp a mi jogaink nőnek, illetve válnak biztosítottá az EU-n belül.

A mindennapokban talán nem is vesszük észre, de uniós szabályozásnak köszönhető például az, hogy a boltok polcain a jobb összehasonlíthatóság érdekében minden termék egységárát is fel kell tüntetni, vagy ha valamely terméken több ár szerepel, úgy a legolcsóbbat kell irányadónak tekinteni. Uniós előírások miatt kellett néhány országnak változtatnia a jótállási és szavatossági előírásain – ma az EU-ban minden tagállamban legalább kétéves szavatossági idő van érvényben.  Ez azt jelenti, hogy ha egy EU-ban árusított termékről később kiderül, hogy hibás, akkor két évig jogunk van a termék megjavítását vagy cseréjét kérni. Végső esetben árkedvezményt vagy a vételár visszafizetését is kérhetjük – függetlenül attól, hogy másik tagállamban élünk, mint ahol a terméket megvásároltuk. Az EU az online vásárlókat is ugyanilyen jogosultságokkal védi – plusz az átvétel utáni egy héten belül a megrendelő akár el is állhat a vásárlástól.

Szigorú előírások vonatkoznak az élelmiszerek egyértelmű és informatív címkézésére, ugyanígy az előállításuknál felhasználható színező- és adalékanyagokra is. Az EU nyomására számos, az egészségre károsnak bizonyult összetevő használatát tiltottak be a tagállamokban. Az EU-ban nagyon szigorú termékbiztonsági előírások vannak érvényben, csakis biztonságos terméket lehet forgalomba hozni, ezen belül is külön figyelmet szentelnek a gyermekjátékoknak, a kozmetikumoknak és a műszaki cikkeknek. Az EU tiltja a megtévesztő reklámokat is.

Az EU kiemelten igyekszik védeni bennünket külföldi utazásaink során – erre pedig leginkább a nyári szezonban van szükségünk, amikorra a legtöbben külföldi utazásainkat időzítjük. Európai vakációink során jó, ha tisztában vagyunk légi utasként biztosított jogainkkal (erről egy későbbi bejegyzésben írunk részletesen), vagy épp azzal, hogy szervezett utazásnál milyen jogaink biztosítottak. Külföldi utunk szervezője pontos információkkal kell szolgáljon, és ha félrevezet minket a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban, kártérítést kell fizetnie. Ha az utazás végül nem valósul meg, vagy esetleg az utazás alatt csődbe megy, alternatív megoldásokat kell javasolnia, vagy vissza kell térítenie költségeinket. Üdülési jog (timeshare) vásárlásánál is szigorú előírások biztosítják, hogy pénzünkért azt kapjuk, amit ígértek. Előírás a pontos előzetes tájékoztatás: aki ilyen jogot vásárol, annak jogában áll a timeshare feltételeit ismertető brosúráról, illetve az ajánlott szerződésről saját nyelvén készült fordítást kérni, és még a szerződéskötést követő 10 napban indoklás nélkül el is állhatunk a szerződéstől. Az EU rendszeresen megvizsgálja a tagállamok területén található fürdővizeket is, a legfrissebb jelentést épp ma hozták nyilvánosságra: az fürdővizek 90%-a eleget tesz a legszigorúbb minőségi elvárásoknak. Emellett az EU még a naptól is óv minket – uniós szabályozás tiltja többek között a korábban használatos olyan megtévesztő jelöléseket, mint például a „napfényblokkoló” vagy a „teljes védelem”, és egységes jelrendszer – pl. a leégést okozó UVA- és a bőr idő előtti öregedésért felelős UVB-logó – tájékoztat a napvédő kozmetikumok hatásáról. Az Európai Bizottság egységesítette a szöveges megjelöléseket is, amelyeket a hagyományos fényvédőfaktor-szám mellett kell feltüntetni.

Sok jogot biztosít tehát számunkra az EU a közösség valamennyi tagországában, ám ahhoz, hogy ezekkel élni is tudjunk, első körben ismernünk kell őket. Fenti összeállításunkban csak rövid ízelítőt adtunk a legfontosabb uniós fogyasztóvédelmi jogokról – részletesebb tájékozódáshoz ajánljuk a szövegben „elrejtett” linkeket, illetve magunkat: ha érdekel, nyaraláskor milyen további jogaid vannak még, vagy ezek hogy működnek a gyakorlatban, gyere el mai programunkra, ahol hasznos infók mellett meghallgathatod a dumaszínházas Dombóvári István külön erre az alkalomra készített műsorát is.

Májusi programunkban az európai identitás, és a nyári szezon közeledtéhez kapcsolódva az európai fogyasztóvédelmi jogok kerülnek előtérbe.

Az Európa-nap alkalmából rendezett családi fesztivál (május 5.) utáni hétre több izgalmas programot is kínálunk: 8-án, kedden az Alpbach Magyarország Egyesület által  szervezett konferencia az európai és magyar ifjúság kihívásait és lehetőségeit vizsgálja meg neves szakemberek segítségével – a témát az idei alpbachi nyári egyetem szolgáltatja. A rendezvényen előadást tart Erhard Busek, az Európai Alpbach Fórum volt elnöke, egykori osztrák alkancellár; Martonyi János külügyminiszter, Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök, Balázs Péter volt külügyminiszter valamint Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az előadásokat beszélgetés követi, ahol bárki felteheti kérdéseit, illetve elmondhatja véleményét a témával kapcsolatban.

Az alulról szerveződő kezdeményezések jó példái azok a kulturális alkotó- és szórakoztatóközpontok, közösségi terek, amelyek a közösségi szellemet, hatékony együttműködést, aktivizmust helyezik a középpontba, és amelyből egyre több nyílik Budapesten is. Erről a pozitív tendenciáról, a „részvételi” kulturális központokról, illetve a(z ön)fenntarthatóságról, társadalmi felelősségvállalásról, nemzetközi együttműködésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, a Sirály, a Labor, a nemrégiben a Corvin áruházban létrejött MÜSZI és a PeCsa Music Hall képviselőivel május 10-én, csütörtökön.

Az európai, illetve a nemzeti identitás mibenlétéről illetve kapcsolatáról áprilisban, az európai irodalmi találkozón is szót ejtettek vendégeink, a téma két májusi programunkban is középpontba kerül. Ehhez kapcsolódik e havi filmklubunk is május 11-én, amelyben Pigniczky Réka dokumentumfilmjét, az Inkubátort vetítjük. A film keretét az István, a király rockopera szolgáltatja: ezt adták elő egy cserkésztáborban az 56-os magyar szülők már Amerikában született gyermekei a nyolcvanas évek elején, illetve 25 évvel később, a film jelenében. Ezen fiatalok történetét meséli el a film, hogy hogyan nőttek fel egy másik, nyugati társadalomban emigráns szülők gyermekeiként, miként fogalmazódott meg bennük a kettős identitás, valamint hogy lehet-e valakinek egyszerre „két hazája”. A filmvetítést beszélgetés követi a film rendezőjével, aki maga is az Egyesült Államokban nőtt fel. Szintén az identitás témaköréről beszélgetünk az Európa Szalon aktuális vendégével május 22-én, Artur Domoslawskival is, aki nemrégiben jelentette meg könyvét mesteréről és barátjáról, Ryszard Kapuscińskiról, az öt éve elhunyt, Lengyelországban és világszerte ismert tudósítóról, „a háborúk és forradalmak költőjéről”. Kapusciński az egész világot beutazta, és „szépirodalmi szintre emelte a riport műfaját”. Artur Domoslawski három évig dolgozott Kapuściński életrajzán, amelyben a tudósító családja végig támogatta – később azonban a mester lejáratására hivatkozva özvegye perelni akarta. A kész mű ismeretében az eredeti kiadó is elállt a támogatástól, ami végül egy másik kiadó gondozásában jelent meg. Az életrajz hatalmas sikert aratott Lengyelországban és külföldön is. Ryszard Kapuściński nagy visszhangot kiváltó életrajzának szerzőjével az európai identitásról Magyari Péter újságíró beszélget.

Májusi utolsó programunk, 24-én már a nyári szezonra készít fel: jó, ha tudunk róla, milyen jogaink vannak az EU-ban történő utazásaink során, mit kell tenni és mi jár ha például törlik repülőjáratunkat, ha elvész utazásunk során a poggyászunk, vagy ha az utazásszervező cég nem azt nyújtotta, mint ígért. Lesz még szó a megbízhatónak minősített naptejekről, az üdülőingatlanok időben megosztott használati jogáról (timeshare), külföldi vásárlásokról – a kérdésekre a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Európai Fogyasztói Központ segítségével keressünk válaszokat. Az estet a Dumaszínház humoristája, Dombóvári István fogyasztóvédelmi stand-up showja zárja. Érdemes velünk készülni a nyaralásra! :-)

Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ennek állít emléket ez a nap, de emellett május 9. (ami idén a legtöbb városban a hétvége miatt május 5-re „esik”) egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is – ilyenkor számos színes program várja az EU-ra, valamint az európai kultúra kíváncsi érdeklődőket országszerte.