Európában arányaiban egyre kevesebb gyermek születik, míg a születéskor várható élettartam az orvostudomány fejlődésének és a javuló életkörülményeknek köszönhetően nő (1960 óta átlagosan 8 évvel), így az EU lakossága folyamatosan öregszik. Európában évente megközelítőleg kétmillióval nő a hatvan év felettiek száma, akik tehát egyre hosszabb és egészségesebb életre számíthatnak. Míg 1990-ben lakosság 25 százaléka volt 55 évnél idősebb, addig mára ez az arány már 30 százalékos, és előrejelzések szerint 2060-ra a lakosság 60 százaléka (!) ebbe az életkori csoportba fog tartozni. Ha ez megvalósul, úgy 2060-ra csak két aktív dolgozó jut majd egy 65 év felettire, szemben a mostani néggyel. A második világháború utáni baby-boom időszakában (1950 és 70 között) születettek igen népes csoportja pedig lassanként átlépi a nyugdíjkorhatárt valamennyi tagállamban. Az aktív élettől visszavonuló idősek (az egészségügyi és a szociális rendszer egyre nagyobb igénybevételével) fokozódó terhet rónak az országok költségvetésére, de a jelenség hasonló feszültségforrást jelenthet a családok mindennapi életében is.

Ma már nem lehet csak legyinteni – nagyszüleink és szüleink lassan elérik a kort, amikor már nem mi fordulunk hozzájuk, ha valami baj ért, hanem nekik lesz szükségük a támogatásunkra valamilyen formában. A társadalmak elöregedése nem csupán távoli vízió már, hanem a nagyon közeli jövő egyik legjelentősebb kihívása, amellyel mind az Európai Uniónak, mind az egyes tagállamoknak foglakozniuk kell, még időben. Fontos, hogy ez a folyamat tudatosuljon az emberekben, hogy személyes életükben mindent megtegyenek a jelenség negatív következményeinek elkerülése érdekében. Ugyanilyen fontos, hogy az egyes országok vezetői, a döntéshozók megfelelően és időben kezeljék a problémát, a jó példákat pedig megosszák egymással.

A megoldás kulcsa is megvan, ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is propagált „aktív időskor”, amelyben az idősebb generáció a társadalom és a munkaerőpiac részese marad, emellett élete végéig egészséges és aktív életet él. A megoldás tehát adott, de ennek elérése – az, hogy a tagállamokban lehetővé váljon az idősebbek aktív és hosszú élete – nemcsak attitűdbeli változást követel, de kőkemény gazdasági (foglalkoztatási, nyugdíj-politikai, stb.), egészségügyi és szociális kérdések sokaságával függ össze. Mindezek tipikusan olyan területek, amelybe közvetlenül az EU nem szólhat bele, csak támogathatja az egyes országok ezzel kapcsolatos politikáit, valamint elősegítheti az ezzel kapcsolatos mind szélesebb körű eszmecserét. Ezért is szentelte az EU az idei évet az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás évének, amely számos programmal és kezdeményezéssel igyekszik támogatni Európa felkészülését, hogy minél hamarabb megtaláljuk a módját, hogy a különböző generációk tagjai egymást támogatva hogyan küzdhetnek meg az öregedő társadalmak kihívásaival.

Az európai év keretében – egy kiterjedt információs kampány, valamint hazai és európai programok sokaságán keresztül – egyrészt a jelenségről tudhatunk meg többet, de megismerhetjük azt is, hogy más országok mit tesznek az aktív időskorért. Ehhez csatlakozunk most mi is, ugyanis az Európa Pont februári programjában is ez a jelenség játssza a központi szerepet – beszélgetések, előadások, koncertek, illetve filmklubunk is a generációk közötti párbeszéd fontosságát, illetve az aktív időskort járják körül.

Az idősödés tehát a nyakunkon. Hogy ez milyen lesz, az csak részben függ a külső körülményektől, ugyanígy befolyásolja, hogy mi milyenné tesszük – jó példa erre egyik e havi vendégünk, Bródy János, aki hatvanon túl is új dalokkal jelentkezett, teltházas koncerteken játszik és mesél aktív „nyuggerségéről”. Mert játszani hatvanon túl sem felejtett el, ahogy G. B. Shaw is megfogalmazta: „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”

Mi szükség van 2012-ben egy európai uniós tájékoztató szolgálatra? Lassan nyolc éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a magyar külpolitika egyik legfontosabb célja beteljesedett, az uniós tagsághoz kapcsolódó intézményrendszer már rég kiépült, az EU már nemcsak távolinak tűnő, kicsit irigyelt közösség, hanem mindennapjaink része.

Mindezen közhelyeket gyakran halljuk Magyarország uniós tagságával kapcsolatban. Mégis, ember legyen a talpán, aki az alapinformációk mellett könnyedén eligazodik az EU gyakorlatias kérdéseiben is, akárhány év is telt el 2004 májusa óta. Ezért a csatlakozás után talán a korábbiaknál is indokoltabb egy olyan tájékoztató szolgálat működtetése, amelynek legfontosabb célja a lakosság Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatása.

Az, hogy hazánk uniós taggá vált, számos olyan gyakorlatias kérdést vet fel, amelyek megválaszolása korántsem egyszerű feladat, de az ember találkozik vele, ha élni próbál az uniós tagság adta lehetőségekkel. Az rendben, hogy szabadon mozoghatunk az EU-ban, de például a schengeni övezeten kívüli tagállamokba is utazhatunk személyivel? Ha másik tagállamba utazok hosszabb időre, kell ott regisztrálnom magam? Ha kint dolgozom, akkor is jó az itthon kiváltott EU-s egészségbiztosítási kártyám? Ha másik tagállamban dolgozom, hogyan adózom, hol leszek biztosított, milyen egészségügyi szolgáltatásokat kaphatok, kaphatok-e a magyarországihoz hasonló támogatásokat, és mindezt hogyan, és melyik szervnél tudom elintézni? Milyen programok léteznek, amelyek segítségével külföldön tanulhatok / önkénteskedhetek / szerezhetek szakmai gyakorlatot? Épp az ilyen praktikus, a mindennapi életben felmerülő kérdésekre ad választ az EUvonal.

Kilenc év, több mint 400 ezer (!) megválaszolt kérdés a legkülönfélébb témakörökből – érkezett már kérdés a kolbászfüstöléssel, a tejipari hulladékokkal és a mobiltelefon-átjátszótornyok telepítésével kapcsolatos hatályos uniós szabályozásról, a struccszalámi uniós értékesítésének lehetőségeiről, de volt, aki a gumi alapanyagú szexuális segédeszközökre vonatkozó uniós termékfelelősségi szabályokról vagy a Gretna Green-i kovács által összeadott párok házasságának európai érvényességéről érdeklődött. Ezek talán extrém példák, de jól mutatják, hogy szinte az élet minden területén találkozhatunk uniós szabályokkal, amelyeket nem minden esetben egyszerű felkutatni – ilyenkor is segítségünkre lehet az EUvonal.

A tájékoztató szolgálathoz érkező megkeresések többsége az európai országokba való utazással kapcsolatos, illetve a külföldi munkavállaláshoz / tanuláshoz kapcsolódó gyakorlatias kérdések körét érinti. A szolgálat munkatársai naprakész információkkal rendelkeznek minden ehhez kapcsolódó témakörben. Bár a szolgálat feladata az uniós (és nem az egyes tagállamok) szabályozásaival kapcsolatos tájékoztatás, ugyanakkor a munkatársak az egyes tagállamok belső nemzeti szabályozásaival kapcsolatban is eligazítást nyújtanak. Minden nemzeti hatáskörbe tartozó, de valamilyen uniós relevanciával bíró kérdés esetén segítenek abban, hogy az adott kérdésben melyik (tagállami) hatóság kompetens, hol lehet hivatalos választ találni a felmerülő kérdésekre.

Az EUvonal 2012 elejétől megújult formában ismét elérhető, a szolgálat a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája megbízásából az Európa Pontban működik, ahol hétköznaponként 10 és 18 óra között személyesen is válaszolnak az uniós kérdésekre. Emellett az érdeklődők kérdéseikre a szolgálat honlapján is választ találhatnak, amely Magyarország legkiterjedtebb EU-val kapcsolatos, naprakész és gyakorlatias információkat tartalmazó információs oldala, de elérhetőek Skype-on keresztül (EUvonal) is hétköznaponként 10 és 13 óra között, a kérdéseket a szolgálat írásban az info (kukac)euvonal.hu e-mail címen keresztül fogadja.

Az EUvonal kilencedik születésnapjához és újraindulásához kapcsolódóan a szolgálat munkatársai ma (február 10-én) egy nyílt nap keretében várják az érdeklődőket 10 és 18 óra között. A résztvevők az Európa Pont megszokott szolgáltatásain kívül betekintést nyerhetnek az EUvonal munkájába, átfogóan tájékozódhatnak az EU-s mindennapokról, uniós tudásukat pedig egy rövid, születésnapi kvízzel tesztelhetik.

Sokan vagyunk, sok felé utazunk, mégis ugyanazok a kérdések merülnek fel bennünk, ha nyaralni indulunk Európában. Ha Horvátországon keresztül szeretnék Olaszországba utazni, kell útlevél? Mennyibe kerül egy SMS Londonból? Mért van ma bezárva minden bolt Bulgáriában? A diákigazolványom érvényes Bécsben is? Utánajártunk!

Roaming az EU-n belül
Az Unió 2007 óta szabályozza az európai mobiltelefon-szolgáltatók szabta roamingköltségeket. Az Unióban roamingoláskor a kezdeményezett hívások díja percenként legfeljebb 35 cent, a külföldön fogadott hívások díja pedig 11 cent körül mozog. Az árak 2012 júniusáig érvényesek, de az Unió újabb árcsökkentéseket tervez. A szolgáltatókat ráadásul kötelezték, hogy például magas adatforgalom esetén SMS-ben tájékoztassák az ügyfelet, aki így nem kap sokkot a számla megpillantásakor. A külföldi kiruccanás előtt azért pásztázzuk át a mobiltelefonunk – különösen az okostelefonunk – beállításait, hogy néhány állandóan futó internetes alkalmazás ne okozzon bosszúságot.

Útlevél vagy személyi?
Nagylaknál feladni az erdélyi kirándulást elég kellemetlen. Jó tisztában lenni azzal, hol ellenőrizhetnek minket az országhatárokon, és hol kell gyógyszernek álcázni az ajándék Unikumot. Hivatalosan személyivel utazhatunk az EU tagállamokon belül, továbbá Norvégiába, Liechtensteinbe és Izlandra. A svájci határokon 2008 óta nincs személyi ellenőrzés, de az áruforgalmat máig szemmel tartják. Továbbra is határellenőrzésre és benzingőzös várakozásra kell számítani a schengeni övezeten kívüli öt EU-országban: Bulgáriában, Cipruson, Romániában, az Egyesült Királyságban és Írországban (utóbbi két ország nem is tervezi a belépést). Itthonról Ukrajnán kívül elvileg minden irányba elég a személyi igazolvány (tehát az isztriai nyaralás miatt nem érdemes útlevelet kiváltani), de a magyar-szerb határon ettől függetlenül akadhatnak problémák. Akik idén a nyár utolsó fesztiváljának a Belgrade Beerfestet választják (érdemes!), jobban járnak az útlevéllel.



Valuták az EU-ban
Na igen, a valuta. Talán ma már senki nem keres a pénzváltóknál német márkát vagy olasz lírát, Lengyelországban viszont még mindig zlotyért mérik a tejkaramellát! De nem csak ott, Dániában, Svédországban, Csehországban, Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és az Egyesült Királyságban sem megyünk sokra az euróval, hiszen ezen országokban nem az a hivatalos fizetőeszköz. Az euró az eurózónán kívül hivatalos fizetőeszköz még Monacóban, San Marinóban, Vatikánvárosban, Andorrában, sőt, Montenegróban és Koszovóban is, bár utóbbiakban nem épp szabályosan.

Egészségbiztosítás
2005-től már egy plasztik kártya is elég, ha a spanyol tengerparton megcsípne a medúza. A kártyát a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adja ki azoknak, akik a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak. A kártya ingyenes, így melegen ajánlott a beszerzése. Ha átmenetileg turistaként tartózkodsz a 27 tagország valamelyikében, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában, és orvosilag szükséges ellátást igényelsz, ugyanolyan elbánásban részesülsz majd, mint az adott ország állampolgárai. Figyelem, azokért az ellátásokért, amelyekért a tagországok állampolgárainak is fizetni kell, bizony nekünk, magyar állampolgároknak is ki kell nyitni a pénztárcánkat!

Diákigazolvány
A magyar diákigazolvány nem jogosít fel az EU tagállamokban érvényes kedvezmények igénybevételére! Az egyes szolgáltatók természetesen saját hatáskörben dönthetnek az igazolvány elfogadásáról, de ne várjuk, hogy az osztrák kalauz feltétlenül elfogadja majd a feléje nyújtott magyar nyelvű plasztikkártyát. Viszont Európában két nemzetközi diákigazolvány típust is elfogadnak, mégpedig az International Student Identity Cardot (ISIC) és az EURO<26 kártyát. Az EURO<26 nem épp értelemszerűen a 30 éven aluliaknak kínál kedvezményeket (a korhatárt nem rég emelték). A kártyához nem szükséges tanulmányi jogviszony!

Munkaszüneti napok
Jó tisztában lenni azzal, hogy mikor és hova NE utazzunk, vagy ha utazunk, akkor a hűtőszekrényt telepakolva lássunk neki a napnak, mert bizony a boltok és a múzeumok is zárva tartanak. Az összes nemzeti ünnepet fejben tartani képtelenség, de azért vannak átfedések. Augusztus 15-én (Nagyboldogasszony ünnepén) Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában sem fogunk túl sokat shoppingolni. Piros betűs nap még július 21, amikor Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Cipruson lepődhetünk meg, ha nem vigyázunk eléggé.

Az EU a bőrünket is óvja
Az Európai Bizottság ajánlása szerint került kidolgozásra a napvédő kozmetikumokon található jelrendszer, köztük pl. az UVA- és UVB-logó bevezetése, és az olyan kifejezések „kivezetése”, mint a „teljeskörű védelem”. Az UVB sugárzás ugyanis leégést okoz, az UVA-sugárzás a bőr idő előtti öregedésért felelős, és zavarokat okoz az immunrendszerben. Ezért olyan naptejet vagy olajat kerressünk, amely egyaránt véd az UVA- és az UVB-sugárzás ellen is. Az Európai Bizottság egységesítette a szöveges megjelöléseket is, amelyeket a hagyományos fényvédőfaktor-szám mellett kell feltüntetni.

Egy szám mind fölött
Ha a jó tanácsok ellenére valahol mégis bajba jutunk, akkor hívjuk a 112-t! Ugye mondanunk sem kell, hogy az Európa-szerte használható sürgősségi hívószámot is Brüsszelben találták ki? :)

A rossz nyelvek szerint azért Brüsszel lett az Európai Unió központja, mert a németek és a franciák nem tudtak megegyezni, kié legyen a dicsőség. A valóság persze ennél árnyaltabb, hiszen a Benelux országok együttműködése példaként szolgált az Európai Unió létrehozásához is. Ettől függetlenül tény: Brüsszel mellett bizony nem sok racionális érv szól.


Sőt, Brüsszel kimondottan irracionális város. Ami a látogatónak azonnal szemet szúr, az a kétnyelvűség: minden, értsd minden ami csak egy kicsit is hivatalos a buszmenetrendtől a közlekedési táblákig francia és flamand egyszerre. A brüsszelieknek különleges érzékük van ahhoz, hogy kínosan ügyeljenek a két nyelv egyenrangú használatára: még a sorrendet is variálják, nehogy sértődés legyen belőle. Az, hogy angolul még a legfontosabb információk is ritkán férnek ki, szemmel láthatóan kevésbé zavarja őket.

Brüsszel ugyanis Flandriában van. Keletre, nyugatra, északra és délre is flamandul beszélnek, Brüsszelben azonban franciául. A flamandok érthetően bosszúsak, hogy a város (amúgy az elmúlt 150 évben) gyakorlatilag teljesen elfranciásodott, ezért aztán szőrszálhasogatóan kérik számon a saját kisebbségi jogaikat. Az igazság az, hogy a kétnyelvűség még mindig jobb, mint ami Belgium útjain fogadja az egyszeri turistát. Az autópályák nem követik a tartományi határokat, így aztán előfordul, hogy ha valaki Liège-be szeretne eljutni, tíz kilométer után eltéved, ha nem tudja, hogy mostantól a Luik feliratú táblák viszik a céljához.


Az irracionalitás itt nem ér véget. Aki azt hiszi, az Európai Unió bonyolult képződmény, az jobb ha tudja, hogy Brüsszelben szám szerint hat parlament működik: az Európai Parlament mellett a Flamand Parlament és a flamand ajkú közösség parlamentje (ők együtt üléseznek, nem hiába takarékos nép a flamand), a Vallon Parlament, a francia ajkú közösség parlamentje (ők persze külön utakon járnak, amúgy franciásan), Brüsszel Régió parlamentje és a belga szövetségi parlament. Természetesen mindegyikhez tartozik kormány vagy valamilyen végrehajtó feladatokat ellátó bizottság is, úgyhogy Brüsszelben az 1000 főre jutó politikusok száma nagy valószínűséggel a legmagasabb az egész világon.
Brüsszel mindezek ellenére kedves és élhető város a maga egymilliós népességével. A fizetőképes kereslettől nyilván nem függetlenül kisvendéglők és sörözők százait találjuk a belvárosban, a sok eurokrata, flamandokrata, vallonokrata, brüsszelokrata és belgokrata pedig kapva kap az alkalmon: munkaidő után az uniós negyed egyik központjának számító Place de Luxembourg inkább emlékeztet a müncheni Oktoberfestre, mint egy decens németalföldi város rendezett terére.


Valójában Brüsszel nem csak egy város, hanem egy életforma, különösen azoknak, akik tudják, hogy csak néhány évre jönnek dolgozni, tapasztalatot gyűjteni. A világ egyik legizgalmasabb életformája, összezárva a legkülönbözőbb nemzetek képviselőivel és a galaxis egyértelműen legjobb gyümölcsös söreivel, a lehető legborzasztóbb időjárással a világ egyik legirracionálisabb, de bájos és szerethető városában. Ezt egyszer mindenkinek ki kell próbálnia!