Körülbelül minden ötödik uniós polgár, és minden negyedik magyar tovább dolgozik a nyugdíj után. A posztból és infografikánkból kiderülnek a részletek.
Egy 2023-ban 15 éves magyar fiatal arra számíthatott, hogy 37 évet tölt majd a munkaerőpiacon. Ez nagyjából az uniós átlagnak felel meg. De mit jelent ez pontosan, és mi van az átlagok mögött? A posztból és infografikánkból kiderül.
Az online vásárlás már sokaknak napi gyakorlat, a karácsony közeledtével pedig még jellemzőbb, hogy inkább elkerüljük a tömeget és otthonról, interneten szerezzük be, amire szükségünk van. Nézzük, mennyire elterjedt szokás az Európai Unió régióiban az online vásárlás – klikk a részletekért és az infografikáért!
Nemrég áttekintettük, hogyan alakultak a lakásárak az EU-ban 2010 óta, most nézzük meg, mennyire drágult – vagy épp lett olcsóbb – a lakásbérlés. A két lista hasonlít, de vannak érdekes különbségek – például abban is, hol szerepel Magyarország. Klikk a részletekért és az infografikáért!
A bőrünkön érezzük, hogy egyre nehezebb lakást vásárolni, és mindezt a statisztika is alátámasztja: az EU-ban egyetlen ország van, ahol nagyobb mértékben nőttek a lakásárak, mint Magyarországon. Hogy melyik ez az ország – illetve melyik az a kettő, ahol 2010 óta még csökkent is a lakóingatlanok átlagára –, az a blogposztból kiderül.
Egészségünk fenntartásának, az egészségügyi ellátás biztosításának egyik kulcstényezője, hogy képzett és motivált egészségügyi szakemberek álljanak rendelkezésre. Európában azonban elterjedt az a vélekedés, hogy nem megfelelő az ellátottság és/vagy rossz az elosztásuk. A WHO európai regionális igazgatója az európai orvosgárda elöregedése kapcsán egyenesen időzített bombáról beszélt. Megnéztük, mit mutatnak a számok.
A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.
A kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.