Egy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.
Ha fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).
A gazdasági és politikai válság napról napra mélyül Venezuelában, de ők bíznak még a békés változásban. Egyikük az Európai Parlamentből képviselőként, másikuk a magyarországi venéz diaszpórából támogatja hazája demokratikus átalakulását és viszi hírét az ott történteknek Európában és a világban. Leopoldo López Gil EP-képviselővel és María Beatriz Rosell Pérezzel, a Viva Venezuela – Hungría civil szervezet alapítójával – a venezuelai demokratikus ellenzék Szaharov-díja kapcsán – az aktuális venezuelai helyzetről beszélgettünk
Éppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.
Az év utolsó hónapjában, még az ünnepek előtt eljön hozzánk Palya Bea, akivel ezúttal a személyes márkaépítésről beszélgetünk, filmklubunkban pedig három nagymama történetén keresztül kapunk bepillantást Európa XX. századi viharos történelmébe. Az ünnepekre hangolódást Egy csésze Európa rendezvényünkkel kezdjük: az idén Európa kulturális fővárosi címét viselő Plovdiv ürügyén most Bulgáriába utazunk, ahol a kulturális évad programjai mellett bolgár karácsonyi szokásokról és ételekről is beszélgetünk vendégeinkkel.
A jólét feltétele, hogy az embernek legyen munkája, amely megfelelő megélhetést biztosít számára, de emellett jusson ideje a rendszeres feltöltődésre is. Elegendő és minőségi időt tudjon eltölteni családjával – párjával, szüleivel, gyerekeivel – és barátaival, vagy csak úgy magában. Az EU különböző eszközökkel igyekszik ezt támogatni: 2022-ben lépnek hatályba a legújabb szabályok az EU országaiban, amelyek célja, hogy még egy kicsit a magánélet felé billentsék a mérleget.
Az Európa 2020 az EU hosszú távú növekedési stratégiája, amely a 2010-es évek fejlesztési prioritásait és irányait határozta meg a közösség számára a nagy gazdasági világválság után. A cél az „intelligens, fenntartható és inkluzív” Európa megteremtése volt 2020-ig, amelyet számos kiemelt kezdeményezéssel támogatott az EU. A közösségi akciókat természetesen mindenhol nemzeti politikák és intézkedések egészítik ki. Minden célkitűzéshez rendeltek egy-egy uniós szintű célt, amelyet nemzeti célszámokra is lebontottak. Egy évvel a stratégia végdátuma előtt, nemrégiben ismertette a Bizottság, hogyan áll a célok teljesítésével a közösség.
Annus mirabilis: 1989 valóban csodás év volt, amikor az Európát szimbolikusan kettéválasztó vasfüggöny és a Berlint fizikailag is kettéválasztó berlini fal végleg leomlott. Ez utóbbi most novemberben éppen harminc éve történt.