Szeptemberi programjainkkal az Európa gazdaságát fenntartható irányba terelő zöld megállapodás stratégiáját és a környezetvédelem témáját járjuk körül. Létezhet-e ma olyan társadalom, amely a nemnövekedést állítja középpontba? Hogyan válnak használati tárgyainkból hulladékok, és hogyan értéktelenednek el az emberéletek a fogyasztói társadalomban? Mije van, akinek semmije nincsen Afrikában? Válaszokat a kérdésekre most Vincent Liegey francia gondolkodótól, a Tünet Együttes különleges performanszától és Omar Sy egyik legutolsó filmjétől kaphatunk – mindezek mellett még egy csészényi spanyol irodalom is terítékre kerül a hónapban.
A kempingezésnek legalább százéves hagyománya van Európában. Kezdetben a módosabbak választották ezt az utazási formát, később inkább az olcsóbb megoldást keresők körében lett népszerű. Mára a kempingezés mintha reneszánszát élné Európában, a kép pedig teljesen vegyes: a legolcsóbb és legegyszerűbb szállásoktól a legextrább igényeket is kielégítő megoldások közül is választhatnak azok, akik természetközeli élményre vágynak. Európában vannak igazi kempingnemzetek, de olyanok is, ahol az egész országban alig találunk kempingeket. Sátras körkép az EU-ból.
Ami ma talán csak egy Instagram kép vagy online üzenet a családi chatben, az korábban sms volt, még korábban pedig képeslap. Ezzel mondtuk el többek között, hogy jól vagyunk, vagy hogy a távolból is valamely szívünknek kedves emberre gondolunk. A 19. század végétől indult be a képeslapküldés Európában – az Europeana.eu egyik legfrissebb gyűjteménye ezt a talán már eltűnőben lévő hagyományt mutatja be az országok különleges lapjaival.
A Tanács német elnökségének tiszteletére ezúttal egy német finomságot ajánlunk figyelmetekbe: a Rote Grütze, azaz a piros kása nagyon egyszerűen elkészíthető épp aktuális szezongyümölcsökből. Kísérőjétől függően lehet egészen könnyed desszert vagy laktatóbb, hűsítő édesség – csak pár perc, és kész a bogyós fogás.
Baleset, természeti katasztrófa, rablás, személyazonosító okmányok elvesztése – soha nem jó ezeket megélni, de még rémisztőbb, ha mindez idegen országban történik meg velünk. Pláne, ha olyanban, ahol nincs is magyar képviselet. Szerencsére van ilyen esetben is megoldás: az uniós tagállamok együttműködésének köszönhetően hasonló vészhelyzetekben másik tagállam segíthet. A járványhelyzet alatt minderre még nagyobb szükség lehet, nem árt tudni, mit tehetünk, ha külföldön kerülnénk bajba – de ne feledjük, az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése.
Az idei nyár kicsit más, mint a korábbiak, a koronavírus-járvány sokak terveit felülírta. Az EU belső határai jelenleg nyitva állnak, de az utazás továbbra is egyéni döntés és felelősség kérdése. Ha úgy döntötök, és a járványhelyzet is lehetővé teszi, Európa felfedezéséhez a kerékpáros utakat is érdemes számításba venni. Új sorozatunkban az EuroVelo utak különböző, izgalmas szakaszait mutatjuk be.
A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében.
Az EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.