A fürdővizek minőségére igen szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek betartását az EU minden évben alaposan megvizsgálja. Ha szükséges, a rossz vízminőségű (pl. baktériumokkal fertőzött) strandokat bezáratják – erre azonban szerencsére az éves felmérések kezdete óta egyre kevesebbszer kerül sor, a tó- tenger- és folyóparti fürdővizek minősége ugyanis szerte Európában folyamatosan javul.
A tavalyi vizsgálat eredményeire építő legfrissebb jelentés szerint a kontinens szinte valamennyi fürdőhelyén elég tiszta a víz ahhoz, hogy egy jót ússzunk benne, a vizsgált vizek kevesebb, mint 2 százaléka nem felelt meg az uniós minimumkövetelményeknek. Aki nyaralt már Cipruson, Horvátországban, Görögországban vagy Máltán, valószínűleg nem lepődik meg, hogy ezek a kristálytiszta kék tengerparti standok számítanak a legtisztábbnak Európában – ezekben az országokban kimagaslóan jó minőségű fürdővíz várja a tenger szerelmeseit. A lista másik végén a Benelux-államok, Bulgária és Lettország állnak – itt a fürdőhelyek viszonylag kis százaléka felelt meg az uniós normáknak.
Hazánkban tavaly 228 strandon vettek mintát, többségüket tavaknál. 2011-ben a vizsgált fürdőhelyek többsége megfelelt (közel 56 százalék pedig kitűnően megfelelt) az uniós előírásoknak, és idén nem volt olyan strand, amelyet a vizsgálatok hatására be kellett volna zárni.
A hazai nyári fesztiválok közül sok vízpart mellé hívja a bulizni vágyókat – megnyugtató, hogy a legtöbb ilyen helyszínen (például a most hétvégi Balaton Soundon, vagy a már lezajlott orfűi fesztivál helyszínén) kiváló a vízminőség – ugyanakkor a Bánki-tónál ennél kicsit rosszabb, de még ott is simán csobbanhatunk. Strandolás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, milyen a vízminőség a kiszemelt vízparton – az idei felmérés Magyarországról szóló összefoglalója itt olvasható (angol nyelven), az uniós előírások alapján az ÁNTSZ által készített friss nemzeti jelentés a hazai vizek minőségéről pedig itt található.
Az európai adatokhoz a WISE rendszeren (Water Information System for Europe – Európai Vízügyi Információs Rendszer) keresztül lehet hozzáférni, ahol bárki tájékozódhat kedvenc fürdőhelye vízminőségéről. Az oldalon adatokat, interaktív térképeket tanulmányozhatnak európai léptéktől egészen az egyes megfigyelőállomások szintjéig. Mindenki megoszthatja saját tapasztalatát is a fürdővizekről – erre szolgál az Eye on Earth honlap.
Jó strandolást! :-)
Az Európai Unióban szabadon utazhatunk, vásárolhatunk, vállalhatunk munkát, uniós tagságunknak köszönhetően számos nemzetközi programban (például csere- és ösztöndíjprogramokban) vehetünk részt, amellyel egyedülálló tapasztalatokra tehetünk szert. Az EU rengeteg lehetőséget biztosít az uniós állampolgárok számára – kérdés ugyanakkor, hogy ki mennyire tud élni ezekkel az előnyökkel. Ehhez az első lépés az, hogy tudjunk ezekről: megfelelő információkkal kell rendelkeznünk arról, mit is kínál számunkra az EU. A fiataloknak például számos mobilitási program áll rendelkezésre, amelyekről már mi is részletesen beszámoltunk, ilyen az Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, vagy a fiatal vállalkozók számára meghirdetett Erasmus – ezek csak példák, mindezek mellett számos egyéb lehetőség nyitott valamennyi generáció előtt.
Ahhoz, hogy mindezeket megfelelően ki is tudjuk használni, az első tehát a pontos tájékozódás – ebben nyújtanak segítséget az országszerte 16 városban működő Europe Direct Irodák is, akik június végétől egy különleges programsorozatban vesznek részt. Mivel a nyári időszakban természetesen sokkal inkább vízpartra vágyunk, mint tájékoztató irodákba, ezért az Európai Bizottság új programja a nyári szezonhoz igazítva „strandra viszi” az uniós információt az Europe Direct irodák segítségével. A Csobbanj Európával országos kampány keretében 2012. június 23. és augusztus 19. között 36 magyarországi strandon ügyelnek a tájékoztató irodák munkatársai Velencétől Tiszaújvároson vagy Orfűn át egész Siófokig, ahol bármilyen uniós lehetőséggel kapcsolatos kérdést feltehettek az irodák munkatársainak – legyen az uniós utazással, továbbtanulással, munkavállalással, pályázatokkal, támogatásokkal vagy éppen nyugdíjakkal kapcsolatos. Az országos roadshow keretében nemcsak uniós kérdéseitekre kaphattok választ, de sokféle szórakoztató uniós játék – és persze kis ajándék – is vár a kitelepülő uniós standoknál, érdemes felkeresni őket! :-)
Az iskolások számára ehhez egy fotópályázat is kapcsolódik, amelynek segítségével ingyenes strandbelépőket lehet nyerni az országos turné állomásaira. Ehhez olyan képeket várnak a szervezők, amelyek megmutatják, milyen jól jönnek ki a gyerekek a nagyszüleikkel (az idei generációk közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódóan), vagy olyat, amelyen az látható, hogy mennyire szereti gondozni a kertet (az idén 50 éves KAP-hoz kapcsolódóan).
Az alábbi időpontokban és strandokon „ügyelnek” a nyáron az uniós tájékoztató irodák:
Június 27. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Jún. 28-29. Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 30 - július 1. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5. Velence, EFOTT
Július 6. Siófoki Nagystrand
Július 7. Abádszalók, VIII. Nagy Strandkönyvtár
Július 10. Tamási Termálfürdő
Július 11. Paks, Városi Strand
Július 12. Eger Termálfürdő
Július 13. Fadd-Dombori Strand
Július 14. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő
Július 15. Orfűi Aquapark
Július 18. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Július 19. Mezőkövesd, Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Július 20. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 21. Thermal Spa Siklós
Július 22. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 24. Szekszárdi Strand
Július 26. Nyíregyháza – Sóstógyógyfürdő
Július 27. Ráckevei Strandfürdő
Július 28. Szécsény, Robinson Szigetek
Július 29. Sukoró, Északi evezős pálya (VVSI Strand)
Július 30. Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Augusztus 1. Kisújszállás, Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő
Augusztus 2. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 3. Gárdony, Sport Beach
Augusztus 4. Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 8-12. Sziget Fesztivál
Augusztus 14. Bükfürdő, Büki Gyógyfürdő
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Cegléd Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Augusztus 18. Siófoki Nagystrand
Augusztus 19. Bükkszéki Termálstrand
Lehet tehát készíteni a fürdőruhákat – csobbanjatok EUrópával! :-)
Nagy várakozással készült a világ a múlt héten állam- és kormányfői szinten megrendezett riói ENSZ-csúcsra, amely 20 évvel követte a mára ikonikussá vált 1992-es, szintén Rio de Janeiróban megrendezett Föld-csúcsot. Akkor, 20 éve valóban nagyot lépett előre a világ a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás világszintű kezelésének ügyében, ám a csoda ezúttal elmaradt. Bár a konferencia záródokumentuma tartalmaz néhány újdonságot, mégis mind a környezetvédő szervezetek, mind a fejlődő országok csalódottak. A zöldek leginkább a konkrét kötelezettségvállalásokat, számon kérhető célok nevesítését, egy cselekvési terv és konkrét menetrend elfogadását hiányolják, a fejlődő országok vezetői pedig úgy érzik, nem kaptak kézzelfogható segítséget problémáik enyhítéséhez.
A konferencián született megállapodás – a közel 50 oldalas „A jövő, amit akarunk” címet viselő záródokumentum – egyik fontos újdonsága ugyanakkor az, hogy a résztvevők kinyilvánították, hogy szükség van általánosan elfogadott „fenntartható fejlesztési célok” meghatározására az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig, amelynek menetrendjét 2013-ig meghatározzák. Emellett 50 milliárd dollárnyi felajánlás gyűlt össze annak az ENSZ-kezdeményezésnek a javára, amelynek célja, hogy 2030-ra a világ teljes népessége hozzájusson az áramszolgáltatáshoz, a Fenntartható energiát mindenkinek néven futó terv szerint pedig globálisan a jelenlegi nagyjából 15%-os megújuló energiaforrás arányt meg kell duplázni (30%-ra) 2030-ig – bár ez a célkitűzés sem kötelező érvényű, így nem is számon kérhető.
Látva az országok közötti nagy nézetkülönbségeket a tárgyalásokon, a konferencián felmerült, hogy a fenntartható zöld gazdaság kiépítésében a kormányok helyett nagyobb szerepet kellene adni a magánszektornak, például a természeti erőforrások (víz, levegő, erdők stb.) beárazásával és a jelenlegi széndioxid-kreditekhez hasonló kereskedési rendszerhez hasonló piacosításával. Bár a kvótakereskedelem működése sem zökkenőmentes, de egyesek szerint ez segíthetne elmozdítani a tárgyalásokat a holtpontról.
Egy héttel a konferencia után a konferencia megítélése vegyes: a zöld szervezetek elhatárolódtak a záródokumentum szerintük üres politikai állásfoglalásától, míg a konferencia szervezői azzal védekeznek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja kötelező érvényű egyezmények kidolgozása, hanem sokkal inkább egy folyamat elindítása, amelynek végén a nemzetközi közösség elfogadja a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem új alapelveit. Hogy mennyire jelent ez a találkozó előrelépést egy fenntarthatóbb világ megteremtésében, vagy mennyire jelzi a jelenlegi rendszer cselekvőképtelenségét, még korai lenne megítélni. Bízzunk benne, hogy ez a mostani csúcs valóban egy hosszabb folyamat része, amely előbb-utóbb elvezet egy megnyugtatóbb és fenntarthatóbb jövőhöz.
Fotó: a konferencia idejére zöld fénybe öltöztették a Megváltó Krisztus szobrát, forrás: http://www.nature.com/
Már csak négy csapat van versenyben a foci EB-n, de a legizgalmasabb meccsek még hátravannak – erre készülve utánanéztünk egy-két érdekességnek az Európa-bajnokságok történetével kapcsolatban.
Bár maga a foci jóval idősebb, és vitathatatlanul európai találmány (bármennyire is a „csatornán túliakhoz” kötődik a sport megjelenése), mégis, a mai Futball Európa-bajnokság közvetlen elődjét először 1960-ban rendezték meg, még „Európai Nemzetek Kupája” néven (az Európai Labdarúgó-szövetséget, az UEFA-t is csak a FIFA után 50 évvel, 1954-ben hozták létre). Akkor még csak 4 csapat játszott mérkőzéseket az Európa-bajnoknak járó elismerésért, ám ez a szám az idő előrehaladtával, nem kevésbé az Európai országok számának növekedésével folyamatosan nőtt. Mára hosszas előselejtezők és selejtezők után a kontinens 16 legjobb nemzeti válogatottja vívhatja ki az EB-n való szereplés jogát – idén összesen 53 ország vett részt a selejtezőkön – ez a 16 csapat a torna folyamán összesen 31 meccset játszik.
A bajnokságok eddigi győzteseit összegző tabellát eddigi három győzelemmel Németország vezeti (ebből kettőt még mint NSZK nyert meg). A futballértők szerint a németeknek idén is jó esélye van a végső győzelemre. Németországot két eddigi győzelemmel a mostani címvédők, a spanyolok követik a sorban. A mostani spanyol csapatot szintén a legnagyobb esélyesek között tartják számon – sokan várnak német-spanyol döntőt. Emellett kétszer volt Európa-bajnok a francia válogatott is (ők idén már ezt a számot nem gyarapíthatják), és egy-egy győzelemmel rendelkezik még Csehország (még Csehszlovákiaként), a volt Szovjetunió (amely csapat a legelső, 1960-as viadalt nyerte), Olaszország, Hollandia, Dánia és Görögország. Mi, magyarok eddigi legjobb eredményünket, egy harmadik helyezést 1964-ben értünk el, és egyszer lettünk negyedikek, 1972-ben. 1984 óta az elődöntő vesztesei az UEFA szabályozása alapján sajnos nem játszanak a harmadik helyért, pedig a döntőt elbukó, ugyanakkor éppen ezért a nagy nyomás alól felszabaduló csapatok játéka különösen izgalmas meccseket hoz például a foci VB-ken. A magyar válogatott legutóbb 1972-ben vett részt az EB-n. A legutolsó selejtezőn a hollandok és svédek mögött a harmadik helyen végeztünk – így sajnos ebben az évben sem tudtunk a magyar válogatottnak drukkolni az EB-n.
Egy ilyen jelentős sporteseményt megszervezni nem egyszerű feladat, viszont nagy dicsőséggel jár. A házigazda egyben automatikusan bekerül a bajnokság 16 válogatottja közé is. Az idei az első kelet-európai rendezésű EB. A lengyel-ukrán szervezőgárda hatalmas fejlesztéseket hajtott végre, hogy a bajnokság meccseit zavartalanul le tudják bonyolítani – még ha nem is tűnt zökkenőmentesnek a felkészülés – a szervezés megfelel az előzetes kívánalmaknak.
És hogy melyik csapat a legesélyesebb arra, hogy kapitánya idén magasba emelje a Henri Delaunay-ről elnevezett kupát? Ha a tabellát nézzük: a németek, ha a fogadóirodákat nézzük: a németek, ha a közhelyes focis mondást nézzük („a futball az a sport, melyet huszonketten játszanak, és a végén mindig a németek nyernek”), akkor is a németek. Lesz-e vajon meglepetés? :-)
Az iskolai tanítási időszak végeztével beindult a nyaralási főszezon, és sokan töltik szünidejük egy részét külföldön. Utazzunk akár dél felé, akár északnak, utazás előtt jönnek a szokásos kérdések, amelyeket mindenkinek át kell gondolnia: Ugye az EU-n belül elég a személyi az utazáshoz? Kell-e külön biztosítást kötnöm sürgősségi esetekre? Hol kérhetek segítséget kint, ha bajba jutok? Milyen fizetőeszközt használnak az adott országban? Kell az autópályáért fizetni? Mi jár, ha késik a repülőgépem? Milyen idő lesz kint? Vihetek magammal hústerméket egy másik tagállamba? Alkoholból, cigarettából mennyit vihetek? Hol találok helyi tömegközlekedési menetrendet / autópálya-információkat / időjárás-jelentést / szállásinformációkat?
Egy másik országban kikapcsolódni nagyon izgalmas lehet, de érdemes a felkészülést nem elbliccelni, nehogy meglepetések érjenek minket kinti pihenésünk közben. Ehhez nyújt hatalmas segítséget az EUvonal Európai vakáció című, folyamatosan frissülő összeállítása, amely az összes hasonló kérdésre pontos választ ad.
Az információs honlap első része az utazással kapcsolatos általános kérdéseket válaszolja meg, míg második fele az egyes országokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint az ezekről szóló hivatalos forrásokat gyűjti össze (ez a rész tartalmazza például a helyi közlekedésről szóló legfontosabb információkat, a legnagyobb városok honlapjainak elérhetőségeit, tájékoztató árakat, vagy épp a kint működő magyar külképviseletek adatait.)
Még egy modern segítség külföldi utunkhoz: manapság egyre többen rendelkeznek okostelefonnal, amelyet természeten nem csak dühös madarak hajigálására lehet használni, hanem mindenféle hasznos alkalmazás letöltésére is. Egy ilyen az európai egészségbiztosítási kártyát bemutató kisokos. A Magyarországon biztosítással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható kártya az unió valamennyi tagállamaiban használható, és segítségével a helyiekkel azonos feltételekkel részesülhetünk egészségügyi ellátásban sürgősségi esetben. Az Európai Bizottság támogatásával elkészített applikáció ingyenesen letölthető magyar nyelven is az Apple App Store, a Google Play és a Windows Marketplace alkalmazástárából – nem kerül semmibe, de külföldön nagy segítség lehet!
Holnap kezdődik a fenntartható fejlődésről szóló háromnapos ENSZ-konferencia Rióban (Rio+20), amely egy újabb, nagyon fontos lépést jelenthet ahhoz, hogy a világ országai szorosan együttműködve, valódi tehermegosztással közösen meghatározzák az utat egy a mainál fenntarthatóbb – tisztább, kiegyenlítettebb és virágzóbb – világ felé. A fenntartható fejlődés egy nagyon komplex koncepció, amelynek egyik meghatározó eleme a klímaváltozás megfelelő kezelése, amely számtalan, a mai világban fellelhető problémával áll összefüggésben. Ehhez kapcsolódóan összefoglaltuk, hogy a nemzetközi együttműködésnek milyen jelentős állomásai voltak a klímavédelem területén napjainkig, valamint azt, hogy az Európai Unió milyen programokkal és célkitűzésekkel rendelkezik e területen.
Az éghajlatváltozás az emberiség egyik legnagyobb kihívása napjainkban – az energiahordozók túlzott használata miatt kialakuló globális felmelegedés, a tengerszint emelkedése, az időjárási viszonyok kiszámíthatatlan változása mind olyan jelenségek, amelyek hatása alól senki nem vonhatja ki magát a Földön, éppen ezért a probléma kezeléséből is mindenkinek ki kell vennie a részét. A visszafordíthatatlan negatív következményekkel járó klímaváltozás elkerülése érdekében egyéni szinten is sokat tehetünk, ugyanakkor a probléma kezeléséhez mindenképpen országokon átívelő, nemzetközi szintű együttműködésre is szükség.
A világ országai az ENSZ keretein belül már évtizedek óta foglalkoznak az éghajlatváltozás kérdésével. A terület nemzetközi szabályozásának első fontos állomása a Rio de Janeiróban 1992-ben megrendezett konferencia volt, amikor az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) megszületett (a 12 éves Severn Suzuki itt mondta el beszédét a következő generációk védelmében, amelyről filmklubunk egyik filmje is szólt). Azóta az egyezmény tagjai évente találkoznak a Részes Felek Konferenciáján (COP), amikor az éghajlatváltozás globális kezelésének aktuális kérdéseit vitatják meg. A COP3 konferencián született meg a Keretegyezményt kiegészítő Kiotói Jegyzőkönyv, amely jogilag kötelező erejű és számszerűsített célokat írt elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására és csökkentésére, amely kulcsfontosságú a Föld kritikus mértékű melegedésének elkerülése érdekében. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy üvegházhatású gáz kibocsátásaikat a 2012-ig az 1990-es szinthez képest összesen legalább 5%-kal csökkentik, ezen belük az akkori uniós tagállamok 8%-os, míg Magyarország 6%-os csökkentést vállalt. A Jegyzőkönyv hatályba lépésére a politikai és gazdasági viták, valamint az elhúzódó ratifikációk miatt egészen 2005-ig kellett várni, amely jól jelzi a területen mutatkozó ellentéteket az országok között. A jegyzőkönyvhöz nem kívánt minden állam csatlakozni (a részes államok a kibocsátás közel 70%-át fedték csak le), illetve megosztotta az országokat a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek támogatása is.
A Kiotói Keretegyezményben rögzített vállalások 2012 végéig tartanak, ezért a résztvevők igyekeztek mielőbb megegyezni az ezt követő időszak szabályozásáról is – ez állt az utóbbi évek konferenciáinak (Bali, Koppenhága, Bangkok, Cancún) fókuszában. A legfontosabb viták akörül forogtak, hogy legyen-e újabb vállalási időszak, ha igen, akkor ebbe be lehet-e vonni további államokat, illetve mikorra lesz egy Kiotót felváltani képes új egyezmény. Mivel ezekre a kérdésekre nem sikerült megfelelő választ találni a korábbi konferenciákon, így a 2011 végén megrendezett durbani volt az utolsó lehetőség arra, hogy a világ ne maradjon klímaegyezmény nélkül 2012-t követően. Ez a forduló részben sikeresnek mondható: bár az államoknak nem sikerült egyetértésre jutni egy új, globális megállapodásról, az utolsó pillanatban végül mégis meghosszabbították a vállalási időszakot. Emellett megegyeztek arról, hogy a Kiotói jegyzőkönyv hatályának lejártát követő második vállalási időszak 2013-ban indul, ugyanakkor arról nem született döntés, hogy az pontosan milyen hosszú lesz. Fontos emellett, hogy Durbanben a felek nem konkrét egyezményt, csak szándéknyilatkozatot írtak alá, a tényleges vállalásokat tartalmazó dokumentumot 2012-ben fogadják majd el. Az államok megegyezése értelmében 2020-tól egy új, Kiotót felváltó rezsim lép életbe, amelynek a megvalósításához szükséges ún. útitervet kell készíteni. A konferencián emellett megállapodtak a fejlődő országok támogatásáról is.
A szokásos év végi UNFCCC találkozó előtt még egy nagyon fontos környezetvédelmi eseményre kerül sor ezen a héten, a Riói konferencia 20. évfordulóján. A korábban említett Rio+20 2012. június 20. és 22. között kerül megrendezésre, így a brazil nagyváros ismét világméretű, fenntartható fejlődéssel foglalkozó konferenciának ad otthont. A konferencia két fő téma köré épül: hogyan lehet olyan zöld gazdaságot létrehozni, amely amellett, hogy fenntartható, segít kilábalni a szegénységből; valamint a találkozó alkalmat kínál az elért eredmények értékelése mellett a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatására, a fenntartható fejlődés területén létrejött nemzetközi együttműködés és koordináció megerősítésére.
Fontos kérdések várnak tehát még tisztázásra idén, ebben a folyamatban az EU mindent megtesz, hogy e nemzetközi megállapodások mellett saját, példaértékű vállalásokkal is segítse a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ilyennek tekinthető a 2008 végén elfogadott „20-20-20-as”energia- és éghajlat-politikai csomag, amelyben az EU kötelezte magát arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását átlagosan 20%-kal csökkenti (a csökkentés mértékét a 30%-ra növelve, ha a kérdésben nemzetközi megállapodás születik); az energiahatékonyság javítása révén az energiafogyasztást 20%-kal mérsékeli, és energiaszükségletének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi. Ide sorolható a Bizottság 2011 márciusában elfogadott ütemterve, illetve az ehhez kapcsolódó 2050-re szóló energia-útiterv, amelyek a „széntelenítés” jegyében 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80–95%-os kibocsátás-csökkentést irányoznak elő. Bár ez utóbbi kezdeményezésről az uniós környezetvédelmi miniszterek március 9-i találkozóján nem sikerült megállapodniuk a tagállamoknak – miután a szénerőművekre erősebben ráutalt Lengyelország elutasította a tervet –, a kérdés továbbra sem került le a napirendről.
Fontos találkozóra kerül tehát sor a héten, amelyre minden ország és az EU is nagyon készül – bízunk benne, hogy a mára legendássá vált riói konferenciának méltó utódja lesz az idei, húsz évvel később megrendezett találkozó, mely valódi eredményeket tesz majd le az asztalra – az eredményekről röviden itt is beszámolunk majd.
Európa nagy részét még hetekig lázban tartja a foci EB. Ehhez kapcsolódik vendégposztunk az EUvonal blogjáról (errolugatok.blog.hu), mely kezdőknek és haladóknak tartalmaz információt úti okmányokról, biztonságról, alkoholról és cigarettáról, valamint hasznos telefonszámokról – aki esetleg olyan szerencsés, hogy a helyszínen követ egy meccset, annak kötelező olvasmány! :-)
Június 8. és július 1. között szurkolók milliói érkeznek Lengyelországba és Ukrajnába, szurkolni, bulizni, vagyis jól érezni magukat. Nem árt tudni, hogy ha magyar állampolgárként érkezünk ezekbe az országokba, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak, valamint, hogy mire figyeljünk annak érdekében, hogy ne váljon rémálommá a 2012-es EB. Ne gondoljuk, hogy csak a vandál szurkolók kerülhetnek nehéz helyzetekbe…
Fontos tudnunk, hogy a magyar állampolgárok érvényes személyi igazolványukkal is beutazhatnak Lengyelországba (nem kell útlevél), azonban Ukrajnába útlevél szükséges. Ezt akkor se felejtsük el, ha például egyik helyszínről a másikra, Lengyelországból Ukrajnába utazunk. Indulás előtt tehát nézzük meg jól a lejárati dátumokat utazási okmányainkon, ugyanis könnyen kárba veszhet a megvásárolt jegyünk.
A másik „okmány”, amiről érdemes gondoskodnia a felkészült sportrajongónak, az Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely Lengyelországban (sajnos Ukrajnában nem) feljogosítja használóját az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére. A kártyát ingyenesen igényelheti az, aki biztosítással rendelkezik Magyarországon. Ha valakit baleset ér, a kártyával felvértezve biztos lehet abban, hogy ugyanabban feltételekkel részesülhet ellátásban, mint a lengyel állampolgárok.
A lengyel és az ukrán nagykövetségek honlapjai is figyelmeztetnek arra, hogy az EB ideje alatt elszaporodhatnak a bűncselekmények az országokban, így a szurkolóknak fokozottan kell figyelniük okmányaikra, értékeikre. Javasolt, hogy a szurkolók ne is vigyék magukkal útlevelüket, személyijüket a meccsekre, csak annak fénymásolatát hordják maguknál a zsúfolt helyeken.
Az alkohol és dohánytermékek be- és kivitelével is vigyázni kell. Lengyelországgal kapcsolatban könnyebb a helyzet, mivel uniós országról van szó, így egységes szabályok vonatkoznak arra, hogy pontosan mennyi alkohol és dohányterméket vihetünk be – azaz milyen mennyiség nem minősül még kereskedelmi mennyiségnek. (800 szál cigaretta, 110 liter sör, bor és pezsgő együttesen 90 litert, alkoholtermékből 10 liter stb.) Ukrajnába kisebb mennyiséget lehet csak bevinni (200 szál cigaretta, 1 liter égetett szesz, 2 liter bor, 5 liter sör.) Azonban arra is figyeljünk, hogy Ukrajnából Magyarországra autóval már csak személyenként 2 doboz cigaretta hozható be vámmentesen.
Az sem mindegy, hogy a bevitt alkoholtermékeket hol fogyasztja el az ember. Lengyelországban és Ukrajnákban is tilos az utcákon, parkokban és egyéb nyilvános helyeken alkohol tartalmú italokat fogyasztani, a szabályok megszegése súlyos büntetést vonhat maga után. (Figyelem, az utcai vizeléssel is ez a helyzet.) Ha valaki a stadionokba szeretné bevinni az alkoholt, kár megpakolni a bőröndjét, ugyanis egyik stadion lelátójára sem lehet bevinni italt, és az ittas személyek beléptetését is megtagadhatják a bejáratnál.
Ha mégis baj történne az Európai Unió segélyhívó számát, a 112-es telefonszámot, valamint az EB ideje alatt működő fogyasztói információs forródrót egyikét (800 007 707, +48 228 27 5474) lehet feltárcsázni. Továbbá a két országban működő magyar nagykövetségekhez is bátran fordulhatunk.
E havi filmünk a Lumière filmklubban a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukció, amely egy Belgiumba bevándorló albán lány, Lorna viszontagságos történetét meséli el. A lányt álmai és egy jobb élet reménye hajtja „Nyugatra”, ahol a legkeményebb dolgokkal kell szembenéznie – hazugságok, érdekházasság, drogfüggőség, emberkereskedelem –, saját és mások életéről szóló döntéseket kell meghoznia.
A filmet a belga Dardenne fivérek (Jean-Pierre és Luc) jegyzik rendezőként – róluk azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A rendezőpáros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már Cannes-ból (mint például a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta 1999-ben, vagy a fiatal pár gyermekének eladásáról szóló A gyermek 2005-ben), de megkapták már az Ökumenikus Zsűri Díját is A fiú-ért 2002-ben. E mostani filmjük, a Lorna csendje „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban.
A filmet számos más díjra is jelölték, köztük az Európai Parlament Lux-díjára, amelyért 2008-ban épp Mundruczó Kornál Deltájával versengett, és végül el is vitte a díjat a magyar filmrendező elől. Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére (jelenleg 23), valamint támogatja 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.
A filmeket szakmai zsűri és az EP-képviselők válogatják, ők minden évben nyáron kiválasztanak tíz európai filmet, amelyek a hivatalos „válogatásba” (Official Selection) kerülnek, ezeket még egyszer megszűrik, és végül három döntős versenghet (Films of the Competition) a novemberben kiosztott Lux-díjért.
Erről a díjról Mundruczó filmje sajnos 2008-ban lecsúszott, de bízunk benne, hogy hamarosan ismét lesz magyar jelölt a végső három film között – a tíz jelölt közé eddig egyetlen év (2009) kivételével minden évben beválasztottak magyar alkotást is. 2007-ben a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása, 2008-ban Mundruczó Kornél a Deltával, 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, tavaly pedig Tarr Béla Torinói ló című filmje került be a legjobb tíz közé. Bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp, és még talán tovább is eljuthat magyar alkotás. Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül: az idei tíz jelöltet e hónap végén ismertetik, tavaly erre a Karlovy Vary filmfesztiválon került sor.
Addig is érdemes megnézni nálunk a Lorna csendjét – most csütörtökön vetítjük az Európa Pontban – gyertek el! A film után László Sára, rendező, producer lesz a vendégünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes.
A Lux-díjról, a korábbi jelöltekről és díjazottakról további információ a Lux-díj honlapján olvasható.