A fiatalok bánatára vége a nyári szünidőnek és a héten elindult a suli-szezon. Magyarországon szeptember 3-án kezdődődött az iskolai tanév, de nem mindenhol van ez így Európában. Mivel az oktatásról, annak szabályozásáról, és így a tanév és a szünetek hosszáról is a tagállamok dönthetnek, akad olyan uniós ország, ahol még jó két hétig tart a pihenő, de olyan is, ahol már lassan egy hónapja koptatják a fiatalok a szünet után a padokat. Utánanéztünk, hogyan alakítják ki a tagállamok a tanévet, hányszor, milyen hosszan iktatnak be kisebb-nagyobb szüneteket, és milyen hosszú a nyári szünet.
Az, hogy egy tagállam hogyan szervezi meg a tanévet, sok tényezőtől függ: az oktatási rendszertől, a hagyományoktól, de az éghajlattól is. Egy tanév a tagállamokban átlagosan 185 tanítási napból áll, de Dániában, Olaszországban és Hollandiában átlagosan megközelíti a 200 napot. Bulgáriában, Litvániában és Lettországban a tanév hossza ugyanakkor a diákok életkorától függ, eszerint 155 naptól 195 napig is tarthat.
Nemcsak a tanév hossza és a szünetek beiktatása, de a tanítási hét és az órák hossza is eltérő a tagállamokban: míg nálunk természetes, hogy egy iskolai hét ötnapos, addig például Franciaországban négynapos, míg Olaszországban a gyakorlatban sokszor hat napig járnak egy héten iskolába a gyerekek, ahogy Németország egyes tartományaiban is vannak sulis szombatok.
A tagállamokban egy tanítási óra 40 és 55 perc között van, ez nemcsak országonként, de sokszor korcsoportonként is változik, Magyarországon a 45 perces tanóra a legelterjedtebb.
A nyári szünet hossza jelentősen eltér a tagállamokban: a legrövidebb vakációt a német, az angol, a dán és a holland gyerekek élvezhetik: náluk mindössze hathetes a szünidő. A másik végletet ebben a tekintetben a balti államok, Olaszország és Málta, majd Görögország és Portugália jelentik: ezekben az országokban 12-13 hétig tart a nyári szünidő. Mi sem maradunk el nagyon ettől, nálunk 11 hetes a vakáció, csakúgy, mint Spanyolországban, Cipruson, Romániában és Finnországban. Eltérő ugyanakkor az is, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a szünet: egyes német tartományokban (Hamburgban) már augusztus 2-án (!) megkezdődött a tanév, szintén hamarabb, augusztus közepén indul a tanév a skandináv országokban és Hollandiában is. A legkésőbb a máltai diákoknak kell „bevonulniuk”, ők idén szeptember 27-ig még szabadok. Szintén későn (szeptember közepén) kezdenek a déli országok (Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország és Románia) diákjai, valamint a bajorországi diákok.
Az iskolai tanév beosztása a tagállamokban
(az ábrára kattintva nagyobb méretben tanulmányozható a grafikon)
A nyári szünet mellett természetesen minden tagállamban van még téli szünet karácsony tájékán És tavaszi szünet Húsvét körül., Emellett a legtöbb országban tartanak még egy rövidebb őszi szünetet november elején, valamint sok helyen a diákokat farsang idején még egy síszünettel si megajándékozzák. Minden tagállam maga dönti el, hány kisebb szünetet tart a nyári szüneten kívül: a tanév közbeni szünetek terén a legszűkmarkúbb a ciprusi és a görög rendszer: itt mindössze két kéthetes (egy téli és egy tavaszi) szünet szakítja meg a tanévet. Ezzel ellentétben a német tartományok többsége négy szüntet tart (itt tartományonként változik a tanév kialakítása), ahogy a franciák is, akik nem vacakoltak hosszabb-rövidebb szünetekkel, az ő rendszerük tűnik a legáttekinthetőbbnek: nagyjából másfél havonta tartanak négy 2-2 hetes szünetet.
Hogy melyik rendszer a legjobb? A gigantikus nyári szünet és kevés év közbeni pihenő, vagy a rövid nyár és több szünet tanév közben? Mást gondol erről a nyári szünidőben teljesen szabad diák, aki a végtelenségig nyújtaná a vakációt, és mást mondjuk a dolgozó szülő, akinek a hosszú nyári szünetben munka mellett sokszor nehéz megoldania kisgyerekének felügyeletét. Tanulóként valószínűleg mi leginkább a máltai hosszú nyárra szavaznánk.
Ti mit gondoltok?
A poszt megíráshoz az Eurydice legfrissebb erre vonatkozó összefoglalóját használtuk.
A suliszezon és a szorgalmi időszak kezdetével mi is magasabb fordulatszámra kapcsolunk, és szeptemberben számos izgalmas programmal várunk benneteket – ebben a hónapban a tudás kerül a középpontba, legyen az sakk, kutatás vagy épp űrutazás. Vendégünk lesz többek között Polgár Judit, a sakktörténelem legjobb női sakkozója, Farkas Bertalan, az első magyar a világűrben, és Mérő László, aki előadásaival és könyveivel sokakat meggyőzött arról, hogy a matematika valóban lehet izgalmas és érdekes.
Szeptember 20-i programunkon elsőként a 64 kockás világ harminckét bábúja játssza majd a főszerepet: a sakkot mutatjuk be egy kicsit más szemmel. A sakk olyan sport, amely jó adag logikai és kombinatorikai készséget és fejtörést igényel, emellett kitűnő szórakozás is – akár már egész kis gyerekkortól. Ezt bizonyítja programunkon az óvodás Karácsony Kata is, aki fél hattól 16 táblás sakkszimultán keretében várja fiatal és idősebb kihívóit. Kata után Polgár Judit, a számos rekordot felállító nagymester beszél a sakkban rejlő lehetőségekről és elsajátítható képességekről. A beszélgetéshez Duró Zsuzsa gyermekpszichológus, Nádasi Tamás, a sakk elkötelezett támogatója, valamint Révész Máriusz, a Budapesti Sakkszövetség Elnöke is csatlakozik. Az est zárásaként, fél kilenctől a Chess Fever című 1925-ös filmet vetítjük.
Szeptember 25-én űrutazásra hívunk benneteket – filmklubunk e havi filmje ugyanis az űrbe kalauzol: Christian Frei Űrturisták című alkotása a legtehetősebbek új szórakozását mutatja be. A film készítői végigkövették, hogyan készül fel Anousheh Ansari amerikai üzletasszony, hogy egy Szojuz űrhajóval a nemzetközi űrállomásra repüljön. A film a csillagvárosi kalandok érzelmi hátterét és ehhez kapcsolódóan az emberi szellem határait, a kaland és a felfedezés utáni vágyainkat is vizsgálja. A vetítést követően Gyárfás Dorka beszélget Farkas Bertalannal, aki 1980-ban a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén első magyar űrhajósként jutott el a világűrbe.
Szeptember 28-án ismét a Kutatók éjszakáját ünnepeljük, elsőként este 8 órától Mérő László arról mesél majd, hogy miért zene a matematika, miért jó játék a mesterséges intelligencia, és hogyan születnek a világmegváltó gondolatok. Ezután 9-től arról beszélgetünk majd meghívott vendégeinkkel, hogyan lehet egy egyszerű ötletből siker és piacvezető vállalkozás. A nemzetközileg is sikeres prezi.com és a Ustream képviselői, valamint a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny negyedik helyezett magyar csapata mesél majd tapasztalatairól, a hazai és külföldi nehézségekről és lehetőségekről. Ezután a Kodály Method számol be arról, milyen innovatív eszközöket használnak munkájuk során, majd Barabás Lőrinc live actjével zárul a 2012-as Kutatók Éjszakája.
A hónapban lesz megtekinthető a Gyerek ARC kiállítás is (szeptember 4. és 30. között) az Európa Pont mellett a Millenáris Parkban, ahol kiderül, hogyan fest a város, a közlekedés, a táj a 6-14 éves gyerekek által megidézett jövőben, valamint az, hogyan látják a gyerekek nagyszüleiket, és mi teszi szorossá a kapcsolatot e két generáció között. „A nagyszüleim tényleg nagyok!” témával az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve programsorozathoz csatlakozik a rendezvény.
Mindezek mellett változatlanul minden hétköznap 10 és 18 óra között várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket az Európa Pont tanácsadói – többek között – EU-s munkavállalási, tanulási vagy támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtanak felvilágosítást. Folytatódik az EU-tanóra sorozat is, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését, és szeptember végétől folytatjuk a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia előadás-sorozatot is – ebben a félévben a gazdasági válság, a válság leküzdésére irányuló megoldások és az idén húszéves egységes piac kerül a középpontba.
Az Európa Pont szeptemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Korábban már írtunk az uniós jogokról, amelyekkel Magyarország EU-hoz történő csatlakozása óta uniós polgárként minden magyar állampolgár rendelkezik. Ezek olyan többletjogok, amelyek biztosítják, hogy az EU-n belül egyebek mellett szabadon utazhatunk, munkát vállalhatunk, tanulhatunk; szabadon vehetünk termékeket megfelelő garanciális feltételekkel; részt vehetünk a helyi választásokon, stb. Ezek a jogok alapvető fontosságúak, de sajnos a gyakorlatban nem minden esetben érvényesíthetők zökkenőmentesen, ezért az Európai Bizottság nagyszabású konzultációt indított, hogy feltárja és orvosolja a még esetlegesen létező hiányosságokat.
Itt az idő tehát, hogy elmondjátok véleményeteket az uniós jogok működéséről – bármi olyan élményt, tapasztalatot érdemes megosztani, amely arra mutat rá, hogy a gyakorlatban valamiért nem tudtatok megfelelően élni uniós jogaitokkal. Ha esetleg egy másik uniós országba utazva akadályokba ütköztetek, vagy valamilyen gyakorlati problémával szembesültetek egy másik tagállamban folytatott tanulás vagy munkavállalás esetén, érdemes ezt jelezni e konzultáció keretében. A Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb felszámolja a még létező akadályokat, amelyek az uniós polgárok életét esetlegesen nehezítik, ehhez viszont első körben arra van szüksége, értesüljön minden ilyen hiányosságról – ehhez kelletek ti.
És hogy ez nem csupán „pusztába kiáltott szó”, bizonyítja, hogy korábbi észrevételek és visszajelzések alapján a Bizottság számos lépést tett az elmúlt években, hogy az uniós polgárok zavartalanul élvezhessék adott jogaikat az EU-n belül. Az elmúlt évek ilyen lépéseit foglalja össze ez az eredménytábla, amelyből megtudhatjátok, hogyan erősítette az EU az uniós jogok gyakorlati érvényesítését. Csak néhány példa: az utazás területén a légi és vasúti utasok jogai után az EU lépéseket tett annak biztosítására is, hogy a vízi vagy buszos utazás során is biztosak lehessünk benne, hogy utasjogainkat azonosan értelmezik és védik valamennyi tagállamban (az ezeket előíró uniós jogszabályok 2012 végén és 2013 tavaszán lépnek életbe). Mindezek mellett új kezdeményezések indultak a mozgásukban korlátozott személyek kényelmesebb utazása érdekében is, a nemzetközi online kereskedelem biztonsága, vagy a házastársak jogi helyzetének egyértelműsítésének érdekében, vagy épp a tagállami társadalombiztosítási rendszerek közötti kommunikáció meggyorsítása céljából. Számos lépést tett tehát már eddig is az EU azért, hogy minél jobban ki tudjuk használni az unió adta előnyöket – ehhez viszont elengedhetetlen, hogy értesüljön a fennálló nehézségekről.
A konzultáció még szeptember 9-ig folytatódik – mondjátok el véleményeteket!
A konzultáció honlapja:
http://ec.europa.eu/justice/opinion/your-rights-your-future/index_hu.htm
A londoni olimpia vasárnap véget ért, számtalan beszámoló statisztika jelent meg róla, amely különböző súlyozások és szempontok szerint rangsorolta a résztvevő 204 ország eredményeit. Bárhogy is számoljuk, Magyarország vitathatatlanul az élmezőnyben végzett mind az érmeket, mind a szurkolói élményszerzést tekintve. Vicces súlyozások és számolgatások helyett mi arra kerestük a választ, hogy a 2012-es olimpián elért eredmények fényében mely sportok tekinthetők „európainak” – olyannak, ahol még mindig, vagy most éppen európai dominanciáról beszélhetünk.
Aki kicsit is figyeli a sporteseményeket, tudhatja, hogy vannak olyan sportok, amelyek tipikusan egy-egy országhoz, térséghez vagy kontinenshez köthetők – a hosszútávfutók tipikusan kelet-afrikaiak (többnyire kenyaiak vagy etiópok), a sprint futószámok rendre a jamaikaiaké (ha nem az amerikaiaké); ritmikus sportgimnasztikában pedig általában a kelet-európai sportolók a legjobbak. Számtalan sport hazája Európa, de a korábban hagyományosan európainak tekintett sportok területén egyre nagyobb a verseny, és egyre jobban kell számolni a feltörekvő új kihívókkal. Olyan országokkal, amelyekkel emberanyag, anyagiak vagy mindkettő tekintetében egyre nehezebb felvenni a versenyt. Kína és az USA az utóbbi évtizedekben rengeteget áldozott az elitsportolók kinevelésére, de számos kis feltörekvő nemzet is rendre egyre jobban szerepel a világversenyeken. A kérdésünk tehát: maradt még olyan sport, amelyről azt mondhatjuk, hogy európai, amelyben az élmezőnyben az európaiak dominálnak?
Ennek vizsgálatához egy meglehetősen egyszerű, a brit tudósok tudományosságát, statisztikák évekre visszamenő böngészését mellőző módszert választottunk: megnéztük a londoni olimpia 302 versenyszámát, illetve a sportágakat, és összegyűjtöttük azokat, amelyekben az első három helyen európai végzett, illetve azt is, hogy ezen túl is mennyire dominálnak az élmezőnyben az európai sportolók. Mivel eleve az sem teljesen egyértelmű, hogy mit tekintünk európainak vagy Európának, így természetesen az egész „vizsgálat” önkényes és vitatható – inkább játék, pillanatkép az olimpiai sportágakról London után, de bizonyos szempontból megmutatja, hogy jelenleg melyek a legsikeresebb „európai”* sportágak.
Sikeres európai sportágak
Megvizsgálva először az olimpián szereplő 36 sportágat, a londoni eredmények tekintetében európaiak uralják mindenképpen a kajak-kenu számokat, mind a síkvízi, mind a szlalom versenyeket. Szlalomban egyetlen ausztrál éremtől eltekintve mindet európai nyerte, és az érmeseket követő országok is 90%-ban európaiak, de hasonlóképpen van ez a síkvízi sprintszámoknál is, ahol mi magyarok is nagyon erősek vagyunk. Hagyományosan jók az európai csapatok a labdajátékokban – no nem a fociban, ott sem a női, sem a férfi csapatoknál nem lett európai ország érmes, hanem például a férfi kézilabdában (első hét ország európai), illetve férfi vízilabdában (első hat csapat európai). Emellett feltűnő még az európai fölény a lovas számokban (az összes versenyszámnál), illetve férfi öttusában (bár itt becsúszott egy kínai ezüst, de ettől eltekintve az első tíz sportoló mind európai), illetve férfi triatlonban – a nőknél mindkét sportág vegyesebb képet mutat. A ritmikus sportgimnasztikában is döntően európai, pontosabban kelet-európai érmeseket találunk, ehhez némileg hasonlít a női súlyemelés, itt is Kelet-Európa dominál. A sportágak közül európai szempontból kiemelkedően sikeresnek mondható még a szörfözés vagy a kerékpározás, de ezen sportágakon belül már jóval vegyesebb a kép a fent említetteknél. Az úszás még talán olyan sport, amelyben azt gondolnánk, hogy legalább szakágakban van valamekkora európai dominancia, de ez nincs így: az USA tarol ebben a sportágban (az úszás összesített éremtáblázatán az USA, Kanada és Franciaország végzett az élen); az egyetlen úszószám, ahol csak európaiak végeztek az élen, a nők 50 méteres sprintszáma, itt viszont az első hat helyezett európai.
Sikeres európai versenyszámok
Természetesen vannak még ezen kívül is európai sikersportok, de azok már sportágon belüli eredményekhez köthetők, ilyen például atlétikán belül a férfi rúdugrás, ahol az első 12 helyezett mind európai volt Londonban, de ilyen a női hétpróba (első hat európai), a női kalapácsvetés (három) és a női gerelyhajítás (szintén három).
Ha aszerint ítéljük meg a legeurópaibb versenyszámot, hogy melyik az a sport, amelyben „betolakodó” nélkül a leghosszabban európaiak végeztek az első helyeken, akkor a legeurópaibb sport az egyéni díjlovaglás, ahol az első 16 helyezett mind európai volt, a 17. helyen bukkant fel az első amerikai sportoló. „Ezüstérmes” az európai sportok között a már említett férfi rúdugrás (az első 12 hely európaié) és dobogós még a férfi triatlon, ahol 11 európai végzett ez élen.
A fentiek alapján a legeurópaibb sportok a következők:
*(Európainak mi ebben a vizsgálatban azokat az országokat tekintettük, amelyek sportolói és csapatai az Európa-bajnokságokon indulnak Izlandtól Albánián és Franciaországon át egészen Fehéroroszországig vagy Azerbajdzsánig.)
A mínusz-napokkal már vasárnap elkezdődött az idén Európa legjobb fesztiváljának választott Sziget (ma tartunk a -1. napnál), amely húszadszorra várja a bulizni vágyókat a Hajógyári-szigeten. Ahogy minden évben, úgy idén is rengeteg európai vendég és előadó látogat el a Szigetre. A YourOpen nemzetközi tehetségkutató mini-fesztivál keretében mindjárt a bevezető napokon (aug. 6-7.) Európa ifjú tehetségeivel, 14 ország feltörekvő zenekarával ismerkedhettek meg. A mínusz-napok után hivatalosan szerdán (aug. 8.) induló fesztivál is bővelkedik európai előadókban: a pop-rock nagyszínpadon itt lesz például számos más brit együttes mellett – nem, nem a Prodigy – a The XX, a Placebo, a The Stone Roses, a talán itthon kicsit kevéssé ismert, de nagyon jó zenét játszó Noah and the Whale; de fellép a svéd Mando Diao is. Németországból mások mellett a vicces nevű Sportfreunde Stiller és a Beatsteaks jön, és német színekben lép fel a világzenei színpadon egyik nagy kedvencünk, az igazán multikulti, berlini székhelyű Rotfront együttes Gryllus Dorkával – behatárolhatatlan stílusban, de hihetetlen energiával és hangulattal. Itt lesz még a nagy nevek közül a franciáktól Sergent Garcia, az Orchestre national de Barbès, a spanyoloktól Che Sudaka vagy a Muchachito Bombo Infierno… A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni, még számos európai – olasz, holland, görög, román, dán vagy belga – együttest láthattok a fesztiválon. Jó fesztiválos rutinnal érdemes jó előre felkészülni a programokra, a hivatalos oldalon megtaláljátok valamennyi előadó nevét és fellépésének idejét. A programok böngészése mellett idén szánjatok több időt a térkép tanulmányozására is, mert idén jócskán átrendezték a szervezők a terepet – például a magyar zenei nagyszínpadot idén a világzenei helyén, a világzeneit pedig a színházi helyszín környékén találjátok…
Elsősorban természetesen a koncertek, bulik vonzzák a látogatókat a fesztiválra, ugyanakkor a Sziget nyilvánvalóan jóval több ennél, ahol nemcsak az esti programok, de a délutáni előadások / beszélgetések vagy akár szórakoztató információszerzés miatt is érdemes kilátogatni minél előbb a nap folyamán. A civil sziget mára fogalom lett, ahol megannyi civil szervezet munkájával ismerkedhettek meg, emellett jó pár éve külön európai uniós szekció is vár titeket.
Az európai találkozóhelyen, a European Meeting Pointban sokszínű programokkal várunk benneteket, ahol nem csak az EU-val, uniós lehetőségekkel kapcsolatban tájékozódhattok, de tesztelhetitek is tudásotokat kisebb-nagyobb nyereményekért. Az Európai Bizottság idei sztárvendége a Szigeten a Közös Agrárpolitika (KAP) lesz, az EU egyik legrégebbi és legjelentősebb szakpolitikája, amelyet részletesen megismerhettek a helyszínen egy hatalmas, interaktív kiállítás segítségével. A KAP már 50 éve szolgálja az uniós polgárok érdekeit – és jó minőségű élelmiszereket, közel 14 millió gazdálkodó – köztük sok fiatal – támogatását, a vidéki közösségek és térségek megőrzését, valamint a környezet védelmét. Az EU-s helyszín programjából idén sem marad el a Csobbanj Európával! sátor, lesznek ügyességi játékok, EU-kvíz, nyeremények, beszélgetések az EU aktualitásairól, külföldi munkavállalásról, tanulásról, valamint azt is szóba hozzuk, hogy mi lenne, ha nem lenne Európai Unió.
A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk – a piros szektor szélén, 17-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket!
Fotók: sziget.hu, eu.trio.tree
Kerek évfordulót ünnepel az EU: idén lesz ötvenéves a közös agrárpolitika (KAP), az európai integráció egyik sarokköve. A KAP nagy utat tett meg ez alatt az idő alatt: bár a közösen kialakított és formált klasszikus közösségi politika alapvető céljai változatlanok, az erre épülő szabály- és intézményrendszer, illetve a prioritások folyamatosan az aktuális szükségletekhez és kihívásokhoz igazodva formálódtak.
A KAP története tehát a folyamatos változás és reformok története is: alapításakor, 1962-ben – amikor a világháború emléke még élénken élt az alapító atyák és akkori vezető politikusok fejében – a legfontosabb prioritás az élelmezésbiztonság, a termelékenység fokozása volt: az, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő árakon megfelelő mennyiségű élelmiszert állítsanak elő. Ez a cél viszonylag hamar teljesült is, sőt, a hetvenes és nyolcvanas évekre a KAP saját sikerének áldozatává vált, amikor a mezőgazdasági üzemek olyan termelékenyek voltak, hogy a szükséges élelmiszermennyiségnél többet állítottak elő. Ez a túltermelést eredményező rendszer egyértelműen reformra szorult, amelyre megoldást az jelentett, hogy a KAP-on belül működő támogatásokat fokozatosan függetlenítették a termeléstől, a hangsúly áthelyeződött a termelők támogatására (a termelőknek közvetlenül nyújtott közvetlen kifizetésekre). Ezzel párhuzamosan, a kilencvenes évek elején fokozatosan előtérbe került egyfajta globális szemlélet, az, hogy a mezőgazdasági termelésnél is mind fokozottabban vegyék figyelembe a fenntarthatóság elvét. (Ebben nagy szerepet játszott a húsz évvel ezelőtti riói Föld-csúcs is.) Az európai mezőgazdaságban azóta egyértelmű a korábbi mennyiségi megközelítés helyett alkalmazott minőségi megközelítés alkalmazása: az egyre jobb minőségű áruk, a regionális élelmiszerek védelme és az ökológiai termelés kiemelkedő szerepet játszik a közös agrárpolitika alakításában. A mezőgazdasági politikán belül a kétezres évektől vált hangsúlyosabbá a vidékfejlesztés, a vidéki térségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése, a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzése, valamint a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok betartatása.
Mindezek az alapelvek játsszák a legfontosabb szerepet a KAP aktuális (át)alakításában is – a jelenlegi támogatási csomag ugyanis 2013-ban lejár. Az újabb reformnál mindezek mellett figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés legfontosabb aktuális is és jövőbeli kihívásait is: 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel a Föld lakossága folyamatosan nő, a jólét növekedésével pedig megugrik a húsfogyasztás. Emellett a politika megújításánál az éghajlatváltozás hatásaira (csökkenő biodiverzitás, talaj- és vízminőség romlása) is tekintettel kell lenni. Ezeket mind figyelembe veszi az EU 2010 során ismertetett reformjavaslat-csomagja, amelyben a fenntartható gazdálkodási módszerek, az innováció, a kutatás és az ismeretterjesztés kiemelt helyet kapott. Az ehhez kapcsolódó nyitott uniós konzultáció után, tavaly októberben ismertetett konkrét jogszabályokat tartalmazó javaslatcsomag már a konzultáció során felmerült szempontokat is figyelembe veszi.
A közös agrárpolitika tehát folyamatosan megújul, ahogy a külső körülmények és igények is folyamatosan változnak – a KAP fennállásának 50. évfordulója kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vidék főbb szereplői és az európai polgárok egy közös projekt keretében gondolkodjanak és vitatkozzanak a mezőgazdaság életünkben betöltött szerepéről, valamint a KAP működéséről. Erre teremt lehetőséget „a KAP 50 éve" kampány, amelynek keretében szerte Európában számos fórumot szerveznek a mezőgazdasági politikában érdekelt szereplők bevonásával az uniós és nemzeti intézmények – ezekről részletesebb információ található a kampány hivatalos honlapján. A honlap részletesen bemutatja a közös mezőgazdasági politika történetét, fejlődését és eredményeit, valamint a jövő kihívásait, az ehhez kapcsolódó helyi szintű rendezvényeket, valamint gyakori kérdéseket a KAP-pal kapcsolatban – érdemes tanulmányozni. A KAP emellett a Sziget immár szokásos EU-pontján (European Meeting Point) is főszerepet kap majd, ahol a hasznos információk, játékok és nyeremények mellett idén interaktív formában az EU egyik legrégebbi és legfontosabb szakpolitikájával is megismerkedhettek.
Holnap kezdődik a londoni olimpia. A világ izgatottan várja, hogy kezdődjön a Játék – a sportesemény, amely minden sportoló álma, és amely a fél világot a képernyő elé szegezi.
Elkezdődött az esélylatolgatás is, számos elemzés, statisztika jelent meg arról, hogy melyik ország hány éremmel tér majd haza Londonból. Egy ilyen alapján a Goldman Sachs elemzőcsoport Magyarországnak idén 11 érmet jósol, ebből négy aranyat, amely eredménnyel a 20. helyen végeznénk az éremtáblázaton. A lista élére az Egyesült Államokat várják (108 érem / 37 arany), majd Kínát (98/33), Oroszországot (74/25), negyedik helyre pedig a vendéglátó országot, az Egyesült Királyságot (65 érem / 30 arany). Az elemzés alapján az EU országai közül mindössze a már említett Egyesült Királyság, Franciaország (41/14), Németország (41/14), Olaszország (30/10), Spanyolország (19/6), Hollandia (17/6) és Lengyelország (12/4) végezne Magyarország előtt, amely összesítve is szép eredmény, de az országok lakosságszámához viszonyítva mindenképpen kiemelkedő. Ehhez hasonló eredményeket vár a PwC pénzügyi tanácsadó cég is, azzal a különbséggel, hogy az ő modelljük alapján még Romániát elénk várja az éremtáblán. Ennél persze vannak optimistább elképzelések tizenkét vagy kilenc arannyal – ehhez képest a Magyar Olimpiai Bizottság kicsit óvatosabb: a testület minimálisan három aranyérmet és összesen tíz dobogós helyet vár Londonból. Persze minden hasonló sporteseménynél felmerül, hogy ha az Európai Unió országainak érmeit egybe számolnánk, akkor nagy valószínűséggel az EU vezetné az éremtáblázatot – erre azonban valószínűleg még egy jó ideig várni kell.
Egy felmérés szerint a magyar lakosság leginkább a férfi vízilabdásoktól, Cseh Lászlótól és Gyurta Dánieltől várják az aranyat, rajtuk kívül még a tornászoknak, kifejezetten Berki Krisztiánnak jósolnak előkelő helyezést. Az esélyesek között rendre felmerül még a nemrégiben Európa-bajnokságot nyert Pars Krisztián kalapácsvető és Sidi Péter sportlövő neve – természetesen számos más úszó, kajakos és kenus mellett.
Hogy ezekből a reményekből mennyi válhat valóra, kiderül hamarosan. Nekünk csak az a dolgunk, hogy drukkoljunk – legyen lólengés, vízilabda, kajak-kenu vagy lövészet, amit követünk, ilyenkor egy emberként drukkolunk országunk legjobb sportolóinak, és közben végre rövid időre megfeledkezhetünk a világ egyéb gubancairól. Mostantól bő két hétig Európában és a világban ugyanis a sporté a főszerep – a figyelem a gazdasági válságkezelésről rövid időre a sportra helyeződik Európában is, jó lesz Angela Merkel, Szamarasz és Hollande helyett inkább Birgit Fischerről, Alexandrosz Nikolaidiszről vagy Jérome Fernandezről hallani – természetesen a magyar sportolók mellett.
Jó szurkolást mindenkinek – hajrá Magyarország!
Aki olyan szerencsés, hogy a helyszínről követi az eseményeket, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tanulmányozza az EUvonal legújabb összeállítását, amelyben minden fontos – utazási, közlekedési, biztonsági – információt összegyűjtöttek a londoni olimpiáról.
Illusztráció: http://www.london2012.com/
A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).