„Az embereknek igénye van arra, hogy ne kelljen mindent halálosan komolyan venni”

Nem elég, ha valami hasznos, igazán azt tudjuk élvezni, amiben van örömforrás és jutalom – és általában a játékkal vagyunk így. Beszélgetésünkön a játékosításhoz, azaz a gamifikációhoz különböző módon kapcsolódó vendégeink – Szegedi Anita játékfejlesztő szociológus, Wertán Sára kommunikációfejlesztő tréner és Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere – járták körbe a játékosítás jelenségét, módszertanát és szerepét.

Gyermekkori élmények: a játék szeretetének gyökerei

A játék iránti vonzódás általában már gyermekkorban kialakul. A résztvevők felidézték első meghatározó játékélményeiket. Beck Zoltán gyermekkorában Ajkán a barátaival gyakran besettenkedett az akkoriban nyílt játékterembe flipperezni. A kitűzött cél később az lett, már Szombathelyen, hogy az összes flipperbe beírják a nevüket az első helyre – ez a fiatalkori élmény, a „játék a játékban” tette őt igazán szenvedélyessé a játékok iránt. Szegedi Anita szintén már egészen fiatal korától kezdve számos játékkal megismerkedhetett édesapjának köszönhetően. Számára a játékok nehézségében rejlő kihívás jelentette a motiváló erőt, és ez szerettette meg vele a játékokat.

Beck Zoltán, Szegedi Anita és Forró Bence

A játékosítás: motivációs eszköz vagy manipuláció?

A gamifikációval ma már a munkahelyeken is találkozunk – számos tréning is a játékosság eszközével igyekszik motiválni a résztvevőket. A felnőtteknél, különösen a készségfejlesztésben, nagyon fontos a játékosítás. Wertán Sára szerint így rávehetjük az embereket, hogy kimozduljanak a mindennapi sémákból, kevésbé stresszeljenek, és új szemszögből tekintsenek a feladataikra.

„Nem szeretem, amikor a játékosítás manipulatív, mert akkor az a kapitalizmus legrosszabb arca” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Beck Zoltán. Ő abban a gamifikációban hisz, amelyik „nem túlmutat valamin, amit csinálunk, hanem arra mutat rá, amit csinálunk”. Szegedi Anita hozzátette: a játékfejlesztésben nagyon fontos, hogy figyelembe vegyék, kit akarnak motiválni, de nem az olcsó átverés a cél, hanem az, hogy gazdagító élményeket adjanak.

Wertán Sára

Felnőtt játékosság: szabad gyerek és flow élmény

A gyermeki én mennyire van jelen a felnőttek világában? Wertán Sára – az Emberi játszmák című könyve révén ismertté vált Eric Berne pszichiáter énállapotokat leíró modellje alapján – úgy fogalmazott: mindannyiunkban ott van a „szabad gyerek énállapot”, csak felnőttként hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, és egyre ritkábban fordul elő a mindennapokban.

Szegedi Anita szintén kiemelte: a játék segít kibillenteni minket a stresszes állapotból. Bár a játéknak is vannak szabályai, ami keretet ad neki, de mégsem túl komoly, így könnyen bele tudunk feledkezni. Ez a gamification lényege: nem a könnyen fogyaszthatóság, hanem az emberi igény arra. hogy „ne kelljen mindent halálosan komolyan venni”. A játék a mindennapokban is fontos szerepet játszik a mentális egészség megőrzésében.

E-sport és avatár világ: élmény a képernyőn túl vagy a képernyő mögött?

Az e-sport során a nézők sporteseményeket követnek online, ahol más élő emberek a digitális avatárjaikkal vesznek részt különböző sportágakban. Szegedi Anita elmagyarázta: szinte mindegy is, hogy avatárnak vagy valós embernek szurkolunk, hiszen a lényeg a szurkolás élménye, aminek folyamán támogatunk valakit, és megéljük vele a sikerét vagy kudarcát.

Az „analóg sportok” szíve a közösségi élményben rejlik. Beck Zoltánt meglepte, hogy a virtuális sportolóknak is van közösségük, az „egyetlen különbség, hogy mindenki külön veszi a sörét”. Az online és a valós előadások gyökeresen más élményt nyújtanak, mindkettőnek más-más előnyei és hátrányai vannak. Míg például a nézőknek sokszor kényelmes lehet az otthonuk melegéből nézni bizonyos eseményeket, az előadók megszenvedik a nézők hiányát – mesélte saját élményét Beck Zoltán.

Wertán Sára hozzátette: a gamifikáció egyre inkább átszövi mindennapi teendőinket. Már az online vásárlás élményében is megjelenik, ahol szintén a valós élményt helyezik játékosított formában az online térbe – ahogy Sára szintén saját élményét fogalmazta meg: „este Vinteden tali”. A részletek   kiderülnek a beszélgetésből, amit Facebook-oldalunkon teljes egészében végig is nézhettek:

Az este zárása: „Kártyajáték” élőben

A játékosság szelleménél maradva a beszélgetés után Beck Zoltán és Vecsei H. Miklós sajátos élményt kínált a jelenlévőknek: „Van 32 lapunk. A kártyák mindegyikén egy szó, egy félmondat. Minden este legfeljebb 9 kártyalapot játszunk ki. Nem tudjuk, mi lesz a kártyán, mert nem mi húzunk, hanem ti, akik jelen vagytok az esten. A kártyákhoz történetek, versek, dalok, személyes élmények kapcsolódnak. Olyanok, amelyeket nem árulunk el előre egymásnak sem.” Az előadást nem rögzítettük, de galériánkból ízelítőt kaphattok a hangulatból. A beszélgetés és az előadás mindenkit emlékeztetett arra, mennyire jelen van életünkben a játékosság, és a közösségi élmények – akár valódi, akár virtuális térben zajlanak – képesek összehozni az embereket.

Fotók: Barta Bálint / kepszerk.hu, még több kép Flickr-oldalunkon

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!