ai_car_istock-1459984669.jpg

Hol tartanak ma az önvezető autók? Fel vagyunk-e magunk készülve rá pszichésen, szocializációnk miatt – vagy akár anatómiai szempontból? Milyen hétköznapi, egyszerű MI-megoldásokkal lehet a közlekedés biztonságát növelni? Az Európa Pontban fényt derítettünk a mesterséges intelligencia néhány titkára és mindennapi valóságára a közlekedésben.

 

Forró Bence házigazda Dalos Péterrel, a BKK mikromobilitási szakemberével, Mazányi Judit közlekedéspszichológussal, Vályi István SpeedZone-főszerkesztővel és Váradi Andrással, a V2X (Vehicle to Everything), azaz a jármű és teljes környezete kommunikációjával foglalkozó Commsignia kutatási vezetőjével beszélgetett a mesterséges intelligencia szerepéről a közlekedésben. Első sorban az önvezető autók álltak az este középpontjában, de szó esett az elektromos rollerekről, biciklikről és a városi infrastruktúráról is.

 ai_emberek.png

 

Az önvezető autók mai valósága

A MI rendkívül összetett terület, és tovább bonyolódik a helyzet, amikor ezt a komplikált rendszert járművekbe beleépítve vizsgáljuk. Hogy megértsük az önvezető autók rendszerét, Váradi András áttekintette a technológiájának öt fejlődési szintjét. Manapság az első és második szintű járművek a leghasználatosabbak – ebben a fázisban a kocsikba navigációs funkciók, térképek, hőszabályozók, veszélyjelző technológiák vannak beépítve. A harmadik szinttel megjelennek a mesterséges intelligencia komolyabb funkciói, ahol már akár hosszabb időre is levehetjük a szemünket az útról – ez az, ami jelenleg kísérleti szinten már működik. A következő szint elérésével tartósan rábízhatjuk magunkat az automatikus rendszerre. Végül pedig az ötödik szinten már kormány sincs a járműben.

Dalos Péter felhívta a figyelmet, hogy az önvezetés egyelőre városon kívüli közlekedésre alkalmas, mivel a városokban rengeteg kiszámíthatatlan tényezővel áll szemben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a városon belüli közlekedéshez ne használnánk minden nap mesterséges intelligenciát (akár autóról, akár más mikroközlekedési eszközről van szó) – hiszen a legközelebbi bolt, benzinkút vagy éppen kocsma megtalálásához gyakran használunk MI alapú útvonaltervezési appokat. Ezeken az egyszerűbb funkciókon túl viszont a felmérések szerint az emberek ódzkodnak a mesterséges intelligencia használatától. Egyrészt nem szeretnénk elengedni az autóvezetés élményét, másrészt „nem bízunk a robotban” – tette hozzá Mazányi Judit.

 

A “hamis biztonságérzet”


A vezetés összetett folyamat, amihez rengeteg készségre, koordinációra és koncentrációra van szükségünk. A probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi kettes-hármas szintű önvezető autók „hamis biztonságérzetet generálnak” a vezetőkben – mondta Vályi István. A tesztek szerint az emberek így felelőtlenebbül vezetnek, kevesebb figyelmet fordítva a saját és körülöttük lévők biztonságára. Ezért is fontos minél hamarabb felfejleszteni a jelenlegi modelleket, hogy a valóságban is tudjanak annyi biztonságot nyújtani, mint amennyit tulajdonosaik gondolatban elvárnak tőlük.

Emellett egyéb probléma is felmerült a mai modellekkel. A minimáldizájn és az érintőképernyők szokatlanok az emberi koordinációnak. Ez azt jelenti, hogy már fizikai valóságunkban nehezen tudjuk befogadni ezeket a konstrukciókat, így gyakran levesszük a szemünket az útról. A különböző villogó fények, hangok, a nagy képernyő – amely ráadásul az oldalablakokban tükröződik is – és a sokszor felesleges információáradat veszélynek teszi ki a vezetőt és a környezetét is. Szükségünk van tapintható, a fizikailag megfogható gombokra, amelyekhez nem a műszert kell nézni, hogy ne nyúljunk mellé az érintőképernyőn, hanem az utat figyelhetjük – tette hozzá Vályi István. Bár elsőre lényegtelen részletnek tűnhet a dizájn, a fejlesztőknek ezekre is oda kell figyelniük majd, hogy a következő modellekkel valóban hozzájáruljanak a balesetek számainak csökkentéséhez.

 

driverless_istock-1329665086.jpg

Fotó: gorodenkoff, iStock

 

Az önvezető autók és az MI rendszere ugyanakkor rengeteg előnnyel is jár. Mazányi Judit elmondta: az emberek nyugodtabbak lennének egy olyan világban, ahol se dudálás, se kiabálás nincs, mert a járművek egymással kommunikálva oldják meg a közúti konfrontációkat. És itt sem áll meg a tudomány! Váradi András szerint a járműkommunikáció és az intelligens városi infrastruktúra segítségével egyszer majd a dugókat is elfelejthetjük. Sőt, az önvezetéssel az autómegosztás is sokkal egyszerűbb lesz: nem kell megkeresni a közösségi autót, az „érted jön”, majd használat után megtankol és „elpakolja magát”.

Emellett gondolni kell azoknak a biztonságára és biztonságérzetére, akiknek nincs autójuk, vagy csak nem szeretnek autóval közlekedni – emelte ki Dalos Péter. Budapesten az emberek többsége nem autóval közlekedik, és ezt érdemes kihasználni. A megosztott mikromobilitási eszközöknél – mint a közösségi bicikli és elektromos roller – is hasznosnak bizonyul az MI. Nem kell például a festett zöld vonalat figyelni, a mesterséges intelligencia pontosan vissza tudja jelezni, hol szabad leparkolnunk a bérelt rollereket, sőt, nem is hagyja zónán kívül elhelyezni. Budapesten olyan elektromos rásegítésű eszközöket lehet használni, amelyeknek a sebessége 25 km/h-ban van maximálva (maga az eszköz technikailag van erre korlátozva), sőt, akár „virtuális kerítés” alkalmazásával ezt tovább lehet szabályozni – tehát például a sétálózónába érve a roller magától lelassul 10 km/óra sebességre. Ezzel nagyon hatékonyan rengeteg sérülést lehetne megelőzni. A technológia az autók esetében is simán működhetne.

 

Hogy illeszkedik mindez a fenntarthatósághoz?

Az Európa Unió 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé kíván válni. Az ehhez szükséges zöld átálláshoz elengedhetetlen a közlekedés átalakítása, amiben ismét jelentős a mesterséges intelligencia szerepe: csökkentheti a dugók gyakoriságát, a közlekedésszervezésben folyamatos, fékezés nélküli zöldhullámot tud biztosítani, így jelentősen csökken a benzinfelhasználás és a károsanyagkibocsátás is.

A beszélgetés során napirendre került a visszatérő vita a kényelem és a fenntarthatóság összeegyeztetéséről: hajlandók vagyunk feladni a kényelmünkből a fenntartható és zöld bolygóért? Ha érdekel a beszélgetés konklúziója, valamint a további részletek, akkor az eseményt itt tudod visszanézni:

 

…a podcastunkon pedig itt és minden nagy podcast-szolgáltatónál visszahallgatni:

 

 

Borítókép: metamorworks, iStock

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4818343601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása