katona1vag.pngAz Ukrajna elleni tavaly februárban indított orosz agresszió, illetve a Hamász Izrael elleni terrortámadása és az azt követő háború alapjaiban formálja át Európa biztonságpolitikáját. Ezt elemezték az Európa Pontban kormányzati képviselők és biztonságpolitikai szakértők. A beszélgetés a blogon egészben visszanézhető, podcastunkon pedig meg is hallgatható.

Két évvel ezelőtt nagy érdeklődés mellett szerveztük meg az EU biztonságpolitikájáról szóló beszélgetésünket. Az azóta eltelt időben nagyon sok minden változott, amelyek más dimenzióba helyezték az akkor elhangzottakat, és számos új kérdést is fölvetettek. Ezért részben a korábbi meghívott vendégekkel újra megszerveztük a beszélgetést. Ezúttal Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár, Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Ukrajna-szakértő, Tálas Péter, az NKE intézetvezetője, tudományos főmunkatársa és az online bejelentkező Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet, biztonságpolitikai szakértő beszélgetett az est moderátorával, Inotai Edit újságíróval, az Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) főmunkatársával.

katona2.png

Sztáray Péter elmondta: bár az EU-ban is megnőtt a biztonságpolitikai témák súlya és szerepe, ugyanakkor nem látja az európai védelemmel kapcsolatos döntések felgyorsulását és elmélyülését. A fenyegetettség fokozódása ellenére kis lépésekben haladunk, az eredeti tervek szerint, és nem beszélhetünk az európai védelmi képességek ugrásszerű növekedéséről. Demkó Attila hozzátette: uniós és nemzeti szinteken is inkább tervek és ígéretek vannak, amelyek mögött nem mindig láthatók az erőforrások. Ellenpéldaként említette a Magyarországon jövőre üzembe lépő lőszergyárat, amelynek jelenős szerepe lehet az Ukrajnának ígért lőszermennyiség – vagy annak egy része – leszállításában. Az orosz agresszió csak egy a fenyegetések közül, és nem jó, hogy a nagyhatalmak közül az Európai Unió az egyik legfelkészületlenebb. Az ukrajnai háború tragikusan ébresztette rá Európát arra, hogy nem vagyunk védettek a katonai konfliktusoktól, és „Európa szemlélheti pacifistán a világot, de a világ nem szemléli pacifistán Európát”.

Tálas Péter a gázai konfliktussal kapcsolatban Európa közvetlen és áttételes érintettségeiről beszélt. Ha elhúzódik a válság, akkor az elvonja a figyelmet – elsősorban az Egyesült Államok figyelmét – a stratégiailag sokkal fontosabb, világrendet érintő konfliktusról, az orosz-ukrán háborúról, amit pedig Európa nem képes egyedül kezelni. Hozzátette: ha ebben a háborúban Oroszország nyer – vagy azt tudja kommunikálni, hogy nyer –, akkor az Európai Uniónak nem lehet globális ambíciója, neki az Egyesült Államok melletti szövetséges szerepe jut, mert vissza fogunk térni az érdekszféra-politikához, ahogy a „nagyok” döntik el, mi lesz a „kicsikkel”.

Ugyanakkor a Közel-Keleten az elmúlt évtizedekben zajló minden olyan esemény, amelyben iszlamista szereplő volt, az általában megnövelte a terrorfenyegetettséget Európában. Ha a Hamász felszámolása elhúzódik, akkor könnyen előfordulhat, hogy most is ez történik. Európának ugyanakkor arra is figyelnie kell, hogyan fogja befolyásolni ez a konfliktus a globális Déllel való viszonyát, amely úgy tűnik, nagy többségében inkább a palesztin oldal mellett tette le a voksát.

Ehhez kapcsolódva Fedinec Csilla elmondta: Ukrajna az elmúlt időszakban meglehetősen sikeres volt a Tálas Péter által említett versenyben a globális Dél kegyeiért. A gázai háborúban viszont egyértelműen különböző oldalra kerültek – főleg az arab államokkal vagy Törökországgal szemben. Ez lenullázhatja az ukrán külpolitikai stratégiát.

Sokan beszélnek arról, hogy az Ukrajnával szembeni orosz – területi és befolyási – igények tolerálhatók, vagy legalábbis érthetők. Fedinec Csilla ezzel összefüggésben hozzátette: Európa két világháborút végigharcolt azért, hogy kialakítsa a határok sérthetetlenségén és a szuverenitás védelmén alapuló nemzetközi biztonsági rendet. Ha ezzel szembe megyünk, akkor tudomásul kell venni, hogy ezt a világrendet borítjuk fel.

Az amerikai külpolitika vagy úgy tekint szövetségeseire, mint akik erősítik, segítik az amerikai érdekeket (biztonságot, nemzetközi jelenlétet), vagy úgy, mint akikkel szemben az Egyesült Államoknak felelőssége van – mondta Szemerkényi Réka. Az Oroszország által kreált feszültségre Európa nem fog tudni önmagában választ adni. Kína nyomásával viszont az Egyesült Államok nem tud egyedül megbirkózni – és mindez az együttműködés irányában tolja a két hatalom döntéshozóit. A globális változások miatt az is várható, hogy – ellentétben a megszokottakkal – a jövő évi amerikai elnökválasztási kampányban markánsan megjelenhetnek a külpolitikai kérdések.

katona3.png

Hol húzódik majd az orosz-ukrán háború befejeződése – és ezzel az utolsó nagy európai birodalom, a Szovjetunió valódi szétesése – után az EU-orosz határ? Mi a jelentősége annak, hogy felmerült Ukrajna NATO-tagsága, bár világos, hogy ennek alig van realitása? Magyarország tényleg mintaország az európai hadiiparba integrálódás tekintetében? Minderről és sok másról is szó volt a beszélgetésben, amit itt lehet végignézni videón:



és végighallgatni az Európa Pont podcastján:

 

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr8318276757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása