Jön a Mikulás! Vagy a Télapó?

Lánccsörgető Miklós, skandináv kecskebak és Tél apó: posztunkban betekintünk az európai Mikulás-körképbe és egy gyerekprogramot is ajánlunk – klikk a részletekért!

A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás legendája a III-IV. században élt Mürai Szent Miklósra vezethető vissza. A mai Törökország területén található Myra (ma Demre) püspöke – többek közt – a gyermekek és diákok védőszentje. Egy legenda szerint szomszédja, egy elszegényedett nemes ember három leányát utcalánynak kényszerült adni. Hogy ezt el lehessen kerülni, Miklós az éj leple alatt titokban a kéményen keresztül aranyat dobott a házba. A megajándékozott lány éppen akkor tette oda a harisnyáját száradni, így az arany pont a harisnyába esett. A másik változat szerint a püspök az ablakon hajította be az aranyat, pont a lány cipőjébe. Elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből maga a Télapó volt az ajándékhozó, de később kitudódott, hogy a jótevő maga Miklós volt, a város keresztény püspöke.


Myra (Demre) Fotó: Erik Karits, Pexels

Ez a legenda terjedt el számos helyen Európában – például Dániában Sinter Klaas, Hollandiában Sinterklaas, Horvátországban Sveti Nikola, Lengyelországban Mikołaj, Németországban pedig Nikolaus őrzi a Miklós nevet. Van, ahol az elnevezés a Télapóra utal: ilyen az orosz Дед Мороз vagy a szerb Деда Мраз (fagy apó), és az 1950-es években ezt próbálták Magyarországon is elterjeszteni a Szent Miklósra utalás miatt klerikálisnak tartott Mikulás helyett – bár az elnevezés már a XIX. században előfordult, többek közt Arany János és Mikszáth is használta.

A magyar miklósolás

A szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedők, és a Szent Miklós napi magyar hagyományok is német hatást tükröznek. A Mikulás a Miklós név szlovák megfelelője, a múlt század végén került a köznyelvbe, ahogy a Mikulást kísérő ördögszerű figura, a valószínűleg bajor–osztrák eredetű krampusz szó is.

Magyarországon nem volt mindig jóságos, pirospozsgás és mosolygós a Mikulás. December 6. a gyermekek és a felnőttek körében is rettegett napjának számított. Ekkor volt az úgynevezett Mikulásjárás, miklósolás vagy alakoskodás, amikor bekormozott arcú, maszkos fiatal fiúk, férfiak vonultak fel a városok, falvak utcáin, láncokat csörgetve, fejükre harisnyát húzva, kifordított bundában. A szokás és a maskara településenként más formát öltött, de általában Láncos Miklós járt házról házra az őt kísérő ördögökkel, azzal a céllal, hogy virgácsaikkal megbüntessék, elpáholják a gyermekeket és a lányokat. Feljegyzések szerint sokan annyira féltek, hogy ki se léptek az utcára, a gyermekeket pedig az ágy alatt vagy a pincékben bújtatták. Bizonyos vidékeken a gyermekek ijesztése vagy megvesszőzése után a maskarások maguk osztottak ajándékot, máshol viszont ők kaptak a házigazdától  – további részleteket az Arcanum néprajzi szócikkében vagy ebben a cikkben találtok. Az biztos, hogy felüdülés lehetett, amikor Láncos Miklóst lassan felváltotta a ma ismert joviális, piros ruhás, hosszú, fehér szakállú Mikulás – még ha krampuszokkal érkezik is.


Fotó: HASLOO, iStock

A skandináv kecskebak

A téli ünnepek ajándékozó lényeinek ugyanakkor Szent Miklósnál sokkal régebbi hagyománya van egész Európában: Holle anyó, Père Noël, Fagy apó vagy (a Szent Miklós-történetben is feltűnő) Tél apó részben szerencsét és ajándékot hoz, részben pedig ijesztget és büntet. Az alakban a germán főisten, Odin ismerhető fel, akinek egyik elnevezése „Hosszú Szakállú”, és nyolclábú lován hatalmas távolságokat tud megtenni – már látjuk is magunk előtt a Mikulást a rénszarvasszánon, igaz?

Az északi fagyos tél démona a skandináv kultúrkörben pedig a téli napforduló központi alakja, a Yule-kecskebak – itt a Julbuknak vagy Julbocknak nevezett mesefigura hoz ajándékot, esetleg a manó (elf) alakja is megjelenik, például a svéd Jultomten vagy a norvég Julenissen esetében. Leghíresebb változata a lappföldi Joulupukki, aki már egyértelműen azonos a Mikulással.

Hogy még kevésbé legyen egyszerű, az említett ajándékozó nem feltétlenül Miklós-nap környékén jön: néha karácsonykor kerül ajándék a zokniba, sőt, Dél-Olaszországban Vízkeresztkor – bár azt Befana, a boszorkány hozza. A Mikulással/Télapóval gazdagított karácsonyi és újévi szokásokról egy korábbi blogposztunkban hosszabban írtunk.


Fotó: Nastco, iStock

Ha szeretnél mindebben kiigazodni és egyet mikulásozni, gyere el december 6-án az Európa Pontba, Egy csésze… programsorozatunk különkiadásra! Hol jön Mikulás, hol Télapó, hol pedig Santa Claus Európában, és mi a különbség közöttük? Mit hoz ajándékba és kinek – és ahol nem ő jön, ott ki ajándékozza meg a gyerekeket? Mióta piros a Mikulás? Nagy európai Mikulás-körképünk során mindent megtudhatsz a témában. Az egész családot, kicsiket és nagyokat is várunk sok szeretettel, interaktív Ki mit tud a Mikulásról? játékkal és szaloncukorral is készülünk.

A házigazda Szederkényi Olga vendége lesz Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, illetve maga a Mikulás és a Krampusz. Az esemény – mint minden programunk – ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni az egycseszeeuropa@gmail.com e-mail címen lehet. További részletek a Facebook-eseményben.



Borítókép: SeventyFour, iStock

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!